Szakmai program

Intézményünk a magyar közoktatás történetében elsőként folytatott kereskedelmi jellegű képzést vidéken. 1842-től a felső évfolyamokon kereskedelmi szaktárgyakat is tanítottak. 1857-től az alapiskolára két évfolyamos kereskedelmi szakiskolát építettek.

1889-ben a belügyminiszter az iskolát az ország alreáliskoláival egyenrangúnak nyilvánította. A Trefort-féle iskolarendszer szellemének megfelelően engedélyt kapott a hitközség, hogy három évfolyamos középkereskedelmi iskolává szervezze a korábban két évfolyamos iskolát. 1895-ben már felsőkereskedelmi iskola néven szerepelt.

1920-ban miniszteri rendelet alapján a három évfolyamú felsőkereskedelmi iskolát, négy évfolyamúvá szervezték át.

A háborút követő gazdasági helyzet, a nagy világgazdasági válság miatt a fenntartó hitközség nem bírta az anyagi terheket, ezért az intézmény az 1933-34-es tanévet már a város iskolájaként kezdte meg, Nagykanizsai Felsőkereskedelmi Iskola néven.

1940-41-es tanévtől kereskedelmi középiskolaként folytatta működését az iskola. 1948-tól az állam kezelésébe került. 1952-től Közgazdasági Technikum Kereskedelmi Tagozat néven működött. Az 1954-55-ös tanévben kezdődött el a felnőtt kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképzés.1957-ben az iskola 100 éves jubileuma alkalmából felvette Thúry György, Kanizsa vára főkapitányának nevét.

Az 1965. évi oktatási reform során megszüntették a technikumokat, helyükre a szakközépiskolák léptek, a technikumtól eltérő képzési céllal.

Iskolánk 1967-től kezdve kereskedelmi szakközépiskola lett. 1976. január elsejével közös igazgatás alá helyezték a szakközépiskolát és a szakmunkásképző iskolát, az új név: Thúry György Kereskedelmi Szakközépiskola, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola.

szeptember 1-jén a Zrínyi Miklós utcai épületből a jelenlegi helyére az Ady Endre utca 29. szám alá költözött.

1993-ban új épületszárny készült, amelyben már saját tornaterem, menza és korszerű tankonyha, tanétterem is helyet kapott. Kialakítottak két oktatókabinetet a kereskedelmi tanulók csoportos gyakorlati foglalkozásaihoz.

1993 szeptemberében indult a vendéglátó szakközépiskolai képzés, ezzel egy időben intézmény a Thúry György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola nevet vette fel.

1998 óta felsőfokú szakemberképzés vette kezdetét, kereskedelmi szakmenedzser szakon. A 2000-től működő kereskedelmi, vendéglátó technikus képzés mellett 2001 szeptemberétől idegenforgalmi technikusokat is képzett az oktatási intézmény. 2001-ben az intézmény nevét módosították: Thúry György Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképző Iskola.

2005-06. tanévtől újabb érettségire épülő népszerű szakmával bővült a képzési paletta, 1 éves logisztikai ügyintéző szakmára iratkozhattak be a diákok, 2010 szeptemberétől pedig az élelmiszeripari szakirányon kezdhették meg tanulmányaikat.

augusztus 1-től összevont intézményt hoztak létre Dr. Mező Ferenc – Thúry György Gimnázium és Szakképző Iskola néven.
szeptember 1-jétől a közgazdasági ágazati képzést valamint a pénzügyi-számviteli ügyintéző, illetve az ügyviteli titkár szakmákat tagintézményünkben sajátíthatják el a fiatalok.
június 30-án iskolánk kivált az összevont intézményből.2015. július 1-jén megalakult a Nagykanizsai Szakképzési Centrum Thúry György Szakképző Iskolája.
szeptember 1-től indult az ügyvitel ágazati képzés, valamint a felnőttoktatás.
július 1-től az iskola neve Nagykanizsai Szakképzési Centrum Thúry György Technikum lett.

Jogszabályi környezet

A szakképzésről szóló 2019. év LXXX. törvény
A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7.) Kormányrendelet
A Szakképzés 4.0 – A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira című stratégia elfogadásáról és a végrehajtása érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1168/2019. (III.28.) Kormányhatározat
a 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény
a 2015. évi LXVI. törvény A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról
17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
a 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról
a 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről
a 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről
a 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól
a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

2 Az iskola nevelési programja

2.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

2.1.1 Célok

Intézményünk célja, hogy tanulóink testi, lelki, értelmi fejlődését elősegítsük, fejlesszük készségeiket, képességeiket, ismereteiket, jártasságukat, műveltségüket. Fontos feladatunk megakadályozni a társadalmi hátránnyal induló tanulóink leszakadását, illetve a tehetséges tanulóink kibontakozását elősegíteni.

Mindezek megvalósításához elengedhetetlen a magas színvonalú közismereti és szakmai képzés. Célunk, hogy diákjaink felfedezzék a tanulásban rejlő lehetőségeket, érezzék a tanulás jelentőségét, alkotó emberekké váljanak, hozzásegítjük őket, hogy céljaik legyenek, hogy sikeresek legyenek.

Azon fáradozunk, hogy a nálunk végző tanulók fontos jellemzője legyen az önálló munka és problémamegoldó képesség, az egészséges és környezetkímélő életmód, a társadalmi kommunikáció és érintkezés elfogadott normáinak és helyes formáinak szem előtt tartása. Kiemelt feladatnak tekintjük a nemzeti értékek, hagyományok védelmét, továbbvitelét, az anyanyelv megbecsülését és tiszteletét.

Intézményünk legfontosabb feladata a korszerű, piacképes szakmaszerzés biztosítása, illetve az érettségi vizsgára való felkészítés. Célunk továbbá a felsőfokú továbbtanulásra való eredményes felkészítés, amelyet a modern, új szemléletű szakközépiskolai nevelés-oktatás, valamint a megújuló szakképzés rendszerében kívánunk elérni. Ennek részeként kezeljük az érettségivel már rendelkezők szakképzését is, melynél a szakma korszerűségét, piacképességét tartjuk szem előtt.

Pedagógiai alapelveink az iskola oktatótestületének pedagógiai hitvallásán alapulnak. Meggyőződésünk, hogy a sokoldalú és harmonikus személyiségfejlesztés egyik alapfeltétele az olyan iskolai légkör megteremtése, amelyben tanulók az iskolát magukénak tekintik és otthon érezhetik magukat benne. Ezen alap-törekvésünk kiegészül azzal, hogy a szülőkkel, társintézményekkel, a város társadalmával karöltve folyamatosan részt kívánunk venni lakóhelyünk életében. Eszményeinkben olyan diák képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen lelkileg, szellemileg, testileg megerősödve lép ki az iskolából, amely egyszerre a diákok, a szülők és az oktatók iskolája. Minden nevelőnek tisztán kell látnia, hogy ezen törekvések csakis hiteles példa felmutatásával valósulhatnak meg.

Iskolánk nevelő-értékközvetítő iskola, melynek meg kell felelnie környezete, a partnerek elvárásainak, de legfőképpen a szülők, a tanulók igényeinek. Mindezek csak akkor valósíthatóak meg, ha velük együttműködve dolgozunk.

Az iskolánknak nagyon fontos feladata a színvonalas ismeretek átadása mellett, a nevelés, a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés.

Mindezek, valamint a szülők és az iskolával kapcsolatban álló egyéb partnerek elvárásainak figyelembe vételével nevelési és oktatási céljainknak az alábbiakat tekintjük:

az általános műveltséget jelentő tananyag, a szakmai és az érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez szükséges tantárgyi ismeretek átadása;
felkészítés az érettségi és szakmai vizsgára
színvonalas oktatással biztosítani a tanulók érdeklődésének és képességeinek megfelelő pályaválasztást, továbbtanulást – kiemelten a szakirányú továbbtanulást,
technikumban, szakképzésben egy idegen nyelv társalgási szintű elsajátítása;
kreatív gondolkodás folyamatos fejlesztése; a társadalmi nyitottság, érzékenység képességének fejlesztése;
eltérő álláspontok összevetésének, az önálló állásfoglalás képességének kialakítása;
a tanulók digitális kompetenciájának fejlesztése; informatikai ismeretek fejlesztése
a kezdeményezőképesség, vállalkozási kedv, a partneri együttműködés fejlesztése;
az élethosszig tartó tanulás szükségességének elfogadása,
rugalmas képzési lehetőségek biztosításával az ismeretek, kompetenciák továbbfejlesztése;
tanulóink esélyegyenlőségének növelése a hazai és az európai munkaerő-piacon, ugyanitt jól értékesíthető szakképzettség, azonnal hasznosítható szakmai tudás megszerzésének biztosítása, a gyakorlati szakképzés erősítése;
sérülékeny csoportok(pl. hátrányos helyzetű, SNI) támogatása a versenyképes tudás és kompetenciák megszerzésében és ezáltal a munkahelyhez jutásban;
tehetséggondozás,
gyermekközpontú oktató-nevelő munka megvalósítása,
egészséges életmódra, tudatos környezetvédelemre nevelés,
a képzésből kilépő fiatalok elhelyezkedésének folyamatos nyomon követése;
a mobilitás erősítése, a mobilitás és a csereutak (cseregyakorlat) számának növelése.

2.1.2 A célkitűzésekből fakadó feladatok

A fent vázoltaknak megfelelően alapvető célunk: a sokoldalú, innovatív, európai gondolkodású, hazaszerető személyiség kialakításának elősegítése, aki szellemileg és fizikailag egyaránt terhelhető felnőtté tud válni, aki nyitott a kultúra és a társadalom kérdéseire.

Az oktatók munkájában egyre inkább előtérbe kerül a tanulásirányító, tanulásszervező szerep. Ennek következtében céljaink kiegészülnek az együttműködő tanulás megszervezésével.

Ennek eléréséhez az élet különböző területein számos feladat vár ránk úgy, hogy a megvalósítás során a gyermek mindenekfelett álló érdeke figyelembe vétele és az egyenlő bánásmód törvényi szabályai érvényesüljenek.

A testi nevelés területén

Az elképzeléseinknek megfelelően iskolánknak ragaszkodnia kell a testnevelési órákon a tanuló aktív, adottságainak, fizikai állapotának megfelelő részvételéhez. Szorgalmazzuk továbbá a sportköri munkát és lehetőség szerint az egyesületi sportolást is, folyamatosan törekedni kell meggyőzni tanulóinkat a testedzés fontosságáról. Valljuk, hogy a sport e vonatkozásban a dohányzás, az alkohol és a drogfogyasztás elleni küzdelem aktív eszköze is.

A 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet módosítása nevesíti a NETFIT-et, mint a tanulók fizikai fittségi mérésének rendszerét, valamint szabályozza annak tartalmi kereteit.

A megadott tartalmi kereteken belül évente egy alkalommal, januártól áprilisig, illetve júniusig a testnevelők mérik az iskola diákjainak fizikai állapotát.

Az esztétikai nevelés területén

A területet érintő tantárgyak hatékony oktatásán túl a oktatóktól és tanulóktól kérjük az esztétikus megjelenést, a tanulóktól azt a viselkedési formát, melynek jellemeznie kell a jövő szakembereit. Ezért elrendelhetjük az alkalomhoz illő öltözködést, ellenőrizzük betartását. Az iskola minden dolgozójától elvárjuk az esztétikus beszédstílust, szóhasználatot, viselkedést.

Az esztétikai nevelés hatékony eszköze az esztétikus környezet kialakítása és fenntartása. Ez a tanulók és a dolgozók folyamatos feladata, és egyben a vezetés ellenőrző tevékenységének is lényeges része.

Az erkölcsi nevelés területén

A felnövekvő nemzedék nevelése a lélek, a test és az értelem arányos fejlesztésével, valamint a személyiség, a közösségek és a természet harmóniájának elősegítése a készségek, képességek, ismeretek, jártasságok, attitűdök és az erkölcsi rend összhangjának tiszteletben tartásával.

Alapmodellként az európai polgári etikát képzeljük el, melynek kialakítása hosszú folyamat. Fellépünk minden ezt sértő megnyilvánulás ellen, igyekszünk közömbösíteni a meglevő negatív hatásokat. Az oktató-diák kapcsolat minden megnyilvánulásában jelen kell lennie e törekvésnek. Ennek érdekében megköveteljük tanítványainktól, dolgozóinktól a pontos munkavégzést, a fegyelmezett munkát. Az oktatóktól azt is megköveteljük, hogy munkájuk során segítséget és támaszt is adjanak tanítványaiknak oktatási és nevelési kérdésekben egyaránt.

Az értelmi nevelés területén

Arra törekszünk, hogy minden gyermek egységes, jó minőségű, magas színvonalú nevelésben, oktatásban részesüljön annak érdekében, hogy a közjót és mások jogait tiszteletben tartó, képességeinek kiteljesítésére, képességein belül a lehető legteljesebb önálló életre és céljainak elérésére képes emberré váljon.

A nevelés-oktatás eszközeivel támogatjuk a társadalmi leszakadás megakadályozását és az esélyegyenlőség érvényesítését, valamennyi hátrányos helyzetű gyerek esetében. Különösen a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket.

Kiemelt figyelmet fordítunk a tehetséggondozásra.

Céljaink megvalósításának egyik eszköze, hogy a lexikális ismeretek túlértékelése helyett, a logikát fejlesztő, a gondolkodtató, illetve az alkotás örömét adó feladatok arányát növeljük. Mindez a számonkérésre is vonatkozik.

Az érzelmi nevelés területén

Érző és gondolkodó embereket akarunk nevelni. Ezért a tantárgyaknál minden emocionális lehetőséget megragadunk, amelyekkel pozitív hatást tudunk elérni. Valljuk, hogy érzelmi nevelés minden tantárgyban lehetséges, és ezeket a lehetőségeket ki is kell aknázni.

Olyan nevelő közösségek megteremtésén fáradozunk, ahol minden egyes oktató tisztában van a gyermekek fejlődésének és tanulásának sajátosságaival, képes olyan nevelési-oktatási feltételeket teremteni, amelyek elősegítik a gyermekek intellektuális, szociális és személyes fejlődését. Ahol az oktató elismeri az egyéni különbségeket minden területen, megbecsüli minden egyes gyerek sajátos tehetségét, eltökélt a tanulók hozzáértésének és önértékelésének fejlesztése iránt.

2.1.3 A célok megvalósításának stratégiái

magas szintű ismereteket adunk át tanulóinknak képzéseink minden szakaszában
a tehetséges tanulókat valós szükségleteik szerint segítjük
a rászoruló tanulókat hatékony felzárkóztató munkával, foglalkoztatással segítjük
tanulási stratégiákat, módszereket és technikákat tanítunk minden tanulónknak
tanulóinkkal megismertetjük az emberi értékeket, kialakítjuk bennük a másik ember iránti tiszteletet, megbecsülést
kialakítjuk bennük a felelősségérzetet, felelősségvállalást
erősítjük tanulóink közösségi érzését, hazaszeretetét, humánus embereket nevelünk
megismertetjük tanulóinkkal az egyetemes kultúrát, kialakítjuk az európai azonosságtudatot
a hagyományok tiszteletére, azok továbbvitelére tanítjuk őket
megismertetjük tanulóinkat a kulturált szórakozással, kialakítjuk bennük az igényt a szabadidő hasznos eltöltésére
tanulóinknak irányt mutatunk az egészséges életvitelre, felvilágosítjuk őket az önpusztító magatartás következményeiről, ezek káros hatásairól

2.1.4 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

A nevelő-oktató munkának alkalmazkodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, ismereteihez, képességeihez. A munka során meghatározó az oktató személyisége, felkészültsége. A nevelő-oktató munka során nagy szerep jut az értékelésnek, az osztályozásnak, nagy hangsúlyt fektetünk a dicséretre és a jutalmazásra, mert ezek motiváló szerepe nagyon fontos.

a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére
az oktatás folyamatában növeljük az infokommunikációs eszközöket
növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát, ezzel fejlesztjük önállóságukat, kezdeményező-, problémamegoldó-, alkotó képességüket
differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő felkészítéssel támogatjuk diákjainkat, alkalmazzuk a kooperatív tanulási-tanítási technikákat és módszereket
a Nagykanizsai Szakképzési Centrum Átfogó tanulói lemorzsolódást csökkentő fejlesztése című GINOP – 6.2.3.17-2017-00019 azonosítószámú projekt során megvalósult mentorálások tapasztalatai alapján intézményünkben kialakítjuk a mentorlás rendszerét azon tanulóknak, akiknél észleljük a lemorzsolódás esélyét
a kortárs kapcsolataikat megerősítjük, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtunk
különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátítását biztosítjuk tanulóinknak
a nevelés-oktatás folyamatának szervezésekor elsőbbséget élvez a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának feltárása, ezekre építünk, ezeket bővítjük, ezen ismereteket rendszerezzük, ennek érdekében kompetencia alapú bementi mérést végzünk 9. évfolyamon (számolás, szövegértés, emlékezet, szókincs), felhasználva a Nagykanizsai Szakképzési Centrum Átfogó tanulói lemorzsolódást csökkentő fejlesztése című GINOP – 6.2.3.17-2017-00019 azonosítószámú projekt tapasztalatait, a tanévvégén összehasonlító mérést alkalmazunk
a sajátos nevelési igényű, tanulási és magatartási problémákkal rendelkező tanulóinknak biztosítjuk a fejlesztést, tanításuk során sajátos tanulási szervezési megoldásokat alkalmazunk, egyéni haladási rendet alkalmazunk
tanításunk során olyan módszereket, technikákat, feladatokat, ellenőrzési és értékelési folyamatokat alkalmazunk, melyek a tanulóinkhoz legjobban alkalmazkodnak, melyek legjobban szolgálják képességeik kibontakoztatását
az alkalmazott módszereink a tehetségek kibontakozását, az együttműködést, az esélyegyenlőséget, a felzárkóztatást szolgálják

2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

2.2.1 A személyiségfejlesztés célja

Nevelő-oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Ennek fontos feladata, hogy megismerjük tanítványaink szükségleteit.

Az iskolai élet szervezésének és a pedagógiai hatásrendszer alakításának meghatározó szempontja a tanulói szükségletek mind teljesebb kielégítése. Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiségszerkezetét, s elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukhoz és társaikhoz fűződő viszonyukat.

Tanulóink személyiségébe építjük a szociális (társas) kapcsolatok, a konstruktív életvezetés, és az emberi –természeti - társadalmi környezet alakításának képességét.

Az oktató személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy).

Az iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység alapja a tanuló, oktató, szülő együttműködése.

2.2.2 Kiemelten fontos célok, melyek megvalósítására törekszünk

az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését
tanítványaink nevelése során hangsúlyozzuk, hogy tiszteljék embertársaikat, legyen önbecsülésük
tanítványainkban kialakítjuk az együttműködés igényét, harmonikus kapcsolatokat alakítsanak ki, konfliktushelyzeteik megoldása során döntésük alapja értékrendjük legyen
tanítványainkban kialakítjuk az önképzés, az egyéni tanulás igényét, törekedjenek a folyamatos, élethosszig tartó tanulásra
tanítványainkban kialakítjuk a becsületes munka, a szorgalom, a kitartás, a küzdeni akarás fontosságát

2.2.3 A személyiségfejlesztés eszközei, eljárásai

folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük tanulóink személyiségének fejlődését, alkalmazzuk a tanuló megismerési technikákat, tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal
reális önértékelésre késztetjük a tanulókat, pozitív énkép kialakítására valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását
alapvető erkölcsi értékek megismertetése, elfogadtatása, tudatosítása tanulóinkkal az oktatás, a tanítás, a nevelés minden területén
folyamatosan motiváljuk tanulóinkat, fenntartjuk érdeklődésüket, megtanítjuk őket a siker és a kudarc feldolgozására
kialakítjuk tanulóinkban a szabadidő kulturált eltöltésének igényét, a kultúra, a sport, a szakkörök tevékenységén keresztül
tanítványainkat felkészítjük a családi életre, ebben segítségünkre van iskolánk védőnője

2.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

2.3.1 Az egészségfejlesztés alapelvei

Vitathatatlan tény, hogy a magyar fiatal és felnőtt lakosság egészségi állapota nem jó. A javulás érdekében az iskoláknak is sokat kell tenni. Tehát az egészséges életre nevelésnek kiemelt szerepe van oktató-nevelő munkánkban.

Fő gondolatunk nem új keletű: „ép testben ép lélek”.

Meg kell értetnünk tanítványainkkal, hogy bár a gyógyítás nagy dolgokra képes, nem mindenható. Célra vezető a preventív megoldás, az egészség fiatalkori kialakítása és későbbi megőrzése. Csak így csökkenthető a drog- és alkoholfogyasztás, így válhat terhelhetővé az idegrendszer. Ilyen módon várható, hogy fiataljaink jobban, jobb kedvvel tanuljanak és bírják az oktatás terheit.

2.3.2 Az egészségfejlesztés iskola feladatai

Az iskola oktatói, dolgozói személyes példamutatással segítik az iskolai egészségnevelést.
Az egészségnevelés kiemelt szerephez jut az osztályfőnöki órákon, a Természetismeret, Kötelező komplex természettudományos tantárgy, Biológia-egészségtan tantárgyak és a Testnevelés órák keretében.
Az intézmény védőnője tanórákon és kívül is bekapcsolódik az egészségfejlesztés tevékenységébe.
Kapcsolatot tartunk a Vöröskeresztes szervezetekkel, tanulóink általuk szervezett versenyeken vesznek részt.
Biztosítjuk a mindennapos testedzés lehetőségét.
Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink szívesen legyenek a természetben, életmódjuk szerves része legyen a rendszeres szabadtéri program.
Az intézmény egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít (iskolafogászat, iskolaorvos).
A hozzánk jelentkező tanulók egészségügyi alkalmassági vizsgálaton vesznek részt.
A tanév elején minden tanuló balesetvédelmi oktatáson vesz részt.
Az iskola együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaikkal, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. (drogprevenció, ifjúsági bűnözés prevenciója, gyermekvédelmi központ)

2.3.3 Az egészségfejlesztés fontos területei

személyes higiénia
egészséges táplálkozás
baleset megelőzés
testi nevelés
környezeti higiénia
prevenció
szexuális nevelés
lelki egészség védelme

2.3.4 Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása külön tantárgyként jelenik meg az Oktatási programunkban.

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja

Az elsősegélynyújtás célja a segítség adása addig, amíg a szakszerű segítség meg nem érkezik. A laikus elsősegély nyújtónak nem gyógyítania kell, hanem csökkentenie kell a baleset, vagy rosszullét következményeit, lehetőleg megelőzni a további állapotromlást.

Oktatási intézményekben és a fiatalok által gyakran látogatott helyeken előforduló sürgős intézkedést kívánó helyzetekben az azonnali beavatkozás életet menthet. Az elsősegélynyújtás alapvető állampolgári kötelessége minden embernek.

Az elsősegélynyújtás alapjainak megtanítása minden tanulónk számára fontos és szükséges.

2.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

2.4.1 A közösségfejlesztés célja

Képessé tenni az egyéneket arra, hogy a körülötte lévő társadalmi és természeti környezettel olyan kontaktust alakítson ki, mely lehetővé teszi képességeinek kibontakozását, személyiségének kiteljesedését úgy, hogy közben azonosul azzal. Ez egy folyamat, mely az egyén és a közösség kölcsönhatásaként jön létre.
Az iskolába érkező gyermekekből (valamilyen szempont szerint verbuválódott csoportokból) az iskolai nevelőmunka hatására öntevékeny, önszerveződésre képes közösségek alakuljanak ki.
A tanulók az osztályfőnöki órákon, diák önkormányzati megbeszéléseken készüljenek fel a közszereplésre. Tudjanak nyilatkozni, érvelni, cáfolni, kulturáltan vitázni.
Legyenek képesek figyelni társaikra, lássák meg és érezzék át mások problémáit, legyenek toleránsak és az arra rászorulók esetén segítőkészek.

2.4.2 A közösségfejlesztés területei

Az egyén életében különös szerepet játszó közösségek: a család, az iskola, az osztály (szakkör, diákkör, sportkör, stb.) a település, a lakóhely, a haza és a nemzet.

2.4.3 A közösségfejlesztés tudatos irányítói

Pedagógiai felkészültségüknél fogva erre hivatott személyek: az osztályfőnökök, az oktatók, szakkörök és diákkörök vezetői.

2.4.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A család

Legfontosabb egysége a társadalomnak. Az itt folyó nevelésre az iskolának közvetett úton áll módjában hatni (szülők befolyásolása).

Hatnak a társadalom jogi szabályai, a közvetlen környezet szokásrendje. Az iskola szerepe a társadalmi normák tolmácsolásából, az elvárások megfogalmazásából és elfogadtatásából áll. A család kitüntetett szerepéből adódik, hogy az iskola közvetítő szerepe is különleges felelősséggel párosul.

Az iskolai elvárások, követelmények és magatartási normák csak akkor nyernek a család nevelőmunkája révén megerősítést, ha azokat elfogadtatjuk. Nem elég a puszta tolmácsolás, hanem fontos a szülők aktív részvétele ezek megfogalmazásában, hogy igazán sajátjuknak érezzék azt. Az osztályfőnök szerepe az iskolai követelmények elfogadtatásában (házirend, öltözködés, viselkedés, ünnepélyek rendje, az iskola arculata) kiemelkedő.

Az iskola

Követelményrendszerével és szokásrendjével hat a tanulóra, biztosítja számára a kibontakozást, az érvényesülést, képességének és szorgalmának megfelelő sikerélményt. Az intézmény hagyományaival, egész múltjával, tekintélyével biztonságérzetet is ad, mely lehetővé teszi a nyugodt felkészülést, magabiztos fellépést.

Az iskolai közösség kialakulásának szakaszai:

Iskolai követelmények a tanítás-tanulás feltételeinek megteremtése érdekében, házirend, szabályok, előírások meghatározása.
Az iskolai működési eljárásainak követelményei. Oktatótestületi programok.
Sajátos iskolai tevékenységre, s az önálló arculat kialakítására ható követelmények meghatározása és elfogadtatása.
Egyes részterületek, másodlagos és alkalmi közösségek követelménycsoportjai önálló tanulói, vagy nevelő kezdeményezésből kiindulva az egész közösség normáinak magasabb szintre jutását biztosítja.
Az iskola speciális követelménycsoportjainak meghatározása (például szociális problémák megoldása).
Az iskola társadalmi kapcsolataiból adódó követelmények.
Az osztály

Az iskola hagyományos, máig is a legfontosabb szerveződése. Szelleme, hangulata életre szóló élményt jelent. E közösség előtt születik a legtöbb siker, illetve sikertelenség. E közösségen múlik, hogy ezeket az élményeket hogyan éli meg az egyén, hiszen az élmények hathatnak ösztönzőleg és hátráltatóan. Az osztályközösség szervezése, fejlesztése állandó, folyamatosságot igénylő feladat.

Az osztály önmozgás révén is állandóan változik. Ezért a közösségi nevelésnek is állandóan igazodni kell e helyzetekhez. Változik az osztályközösség, mert a változó életkor más-más viselkedési szokásokat hoz. Ugyanarra a jelenségre másként reagál a 10 éves, mint a 14, vagy a 18 éves ifjú. Változik az osztályközösség, mert változik a környezete, annak szokásai, értékrendje, kultúrája. Korunkban e változások különösen felgyorsultak.

Mire alapuljon az osztályfőnök nevelési programja?

Az osztályfőnök nevelési programja a helyi adottságok, szükségletek, igények ismeretében alakítható ki. Itt az intézmény hagyománya, múltja jó alap. Vegye figyelembe a tanulók tapasztalati potenciálját, erre lehet építeni, ezt lehet fejleszteni. Ezért fontos, hogy a bejövő osztályokat megismerjük, feltérképezzük (önismereti tesztek íratása).

Az osztályfőnök irányító tevékenysége:

Az osztályközösség szervezése. Felelősi rendszer kialakítása, folyamatos ellenőrzése, értékelése.
Az iskolai munkából az osztályközösségre háruló feladatok megoldása. Rendezvények, ünnepélyek, stb.
Osztályfőnöki órák: irodalmi művek (közösségről, családról, szerelemről, barátságról), ismertetése, elemzése, film, videó megtekintése.
A közösség megjelenése iskolán kívül: osztálykirándulás, színházlátogatás, túrák, a városi egyéb rendezvényeken való részvétel, különös tekintettel azokra, amelyeken osztálytársaik érintettek.
Önismeret és önértékelés.

Fontos, hogy az egyén ismerje önmagát, képességeit, eredményeit, mulasztásait, gyengéit.

Módszerek: magatartás, szorgalom önértékelése (Hányast adnál magadnak?), önértékelés a rábízott feladatok teljesítéséről, stb.

Fel kell ismerni a hibákat, a félresiklásokat és tudni a korrigálásuk módját. Ura vagy-e önmagadnak? Önismeret – empátia – tolerancia, figyelem a másik iránt.

Haza és nemzet

A hon- és népismeret segítése elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. A haza és a nép ismerete párosuljon a hazaszeretettel és hazafisággal, váljék képessé minden ifjú a haza védelmére és szeretetére. Szaktárgyi ismereteken túl, azt kiegészítve és felhasználva legyen személyes élményük szűkebb és tágabb környezetükről: túrák, kirándulások, irodalmi, képzőművészeti alkotások, népi értékek. Az ünnepélyek, emléknapok előkészítése, megjelenés, viselkedés – fontos színtér Osztályfőnöki órán lehetőséget kell biztosítani az aktív részvételére (gyűjtés, szereplés, a cikkírás, faliújság).

Nemzetközi kapcsolatok

Fontosnak tartjuk, hogy hazafiságunk párosuljon más népek tiszteletével, kultúrájuk és hagyományuk iránti érdeklődéssel. Más országok tanulóival való találkozás ösztönzően hat a nyelvek tanulására is.

Empátia

A közösség minden szintjén (osztály, iskola, lakóhely, haza) szembesül az egyén azzal a ténnyel, hogy léteznek más felfogások, szokások, népek, kultúrák. Olyan légkörben kell felnőni az ifjúnak, hogy képes legyen ezeket tolerálni, elfogadni, tisztelni. Gyermekeink leginkább a különböző vallásokkal, felekezetekkel, cigánysággal, esetenként fogyatékkal élő társakkal találkoznak. Iskolánknak jól működő kapcsolata van a hitoktatókkal, a kisebbségi önkormányzatokkal, akikkel az együttműködést mind tartalmasabbá kell tenni.

2.4.5 Közösségi szolgálat

A Nemzeti köznevelési törvény bevezette az iskolai közösségi szolgálatot, mint az érettségi vizsga megkezdésének előfeltételeként teljesítendő tevékenységet. Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása…”(2011. évi CXC. törvény 6§ (4))

A közösségi szolgálat célja

A felnövekvő nemzedékekben szemléletváltás következzék be a szűkebb és tágabb környezetükhöz, a rászorulókhoz és a közjóhoz fűződő viszonyukban.
A másik emberre jobban odafigyelő, másik embert megértő, a közösségért tenni akaró magatartásformák alakuljanak ki.
Hozzájárulni ahhoz, hogy a középiskolás tanulók megismerjék a közösségben való tevékenykedés erejét, az ily módon szerzett tudásukat, kompetenciákat életük során jól hasznosíthatják.

A közösségi szolgálat megvalósítása

Az iskola a szakgimnáziumi és technikumi osztályokban a 9-11. évfolyamon szervezi meg a tanulók számára a közösségi szolgálat lehetőségét. Indokolt esetben a 12. évfolyamon is teljesíthető a közösségi szolgálat.
Az iskola felkutatja a térségben működő szervezeteket, ahol a tanulók teljesíthetik a közösségi szolgálatot, majd a főigazgató együttműködési megállapodásokat köt e szervezetekkel. A már meglévő kapcsolatok mellett az együttműködő szervezetek számát folyamatosan bővítjük.
A diákok különböző lehetőségek közül választhatják ki azt a szervezetet – a létszámkorlátok figyelembe vételével –, ahol a közösségi tevékenységüket folytatni kívánják. Az iskola is lehetőséget nyújt az intézmény keretein belül végezhető, az iskolaközösség javát szolgáló tevékenységek folytatására.
Az önkéntes tevékenységet az osztályfőnök szervezi a 2005. évi LXXXVIII. Törvény szellemének megfelelően.
A közösségi szolgálattal kapcsolatos elveket, eljárásrendet az iskola külön dokumentumban szabályozza.

2.5 Az oktatók helyi feladatai, az osztályfőnökök, mentorok feladatai

2.5.1 Az oktatók helyi intézményi feladatai

Munkáját egyénileg kialakított program, tanmenet szerint végzi, amit folyamatosan aktualizál, a mindenkori körülményekhez igazít, s amit a központilag meghatározott határidőre, a jóváhagyással megbízott személlyel vagy munkacsoporttal engedélyeztet. A tanmenet alapja a kerettantervek, a szakmai és vizsgakövetelmények, és az iskola helyi tanterve.
A Szakmai Program alapján tárgyilagos ismeretekkel növeli a tanulók tudását, sokoldalú és érdekes foglalkozásokkal fejleszti egyéni képességeit.
Rendszeresen ellenőrzi a tanulók teljesítményét, megtartja az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyát, objektíven és indoklással értékel. A felmérő és témazáró dolgozatok időpontját a tanulókkal legalább 1 héttel korábban közli. Tíz iskolai tanítási napon belül az írásbeli dolgozatokat, felmérőket és témazáró feladatlapokat értékeli. A kötelező házi feladatokat ellenőrzi, értékeli, vagy a tanulókkal értékelteti, s velük együtt értékeli.
A nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe veszi a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz.
A tanítási órákat köteles a csengetési rend által meghatározott keretek betartásával szervezni. Az első tanítási órája előtt legalább 10 perccel az iskolában kell tartózkodnia, a tanítási órákra a csengetéskor el kell indulnia.
Világnézeti és vallási semlegességének megtartásával végzi nevelő, oktató munkáját.
Részt vállal az iskolai közösségek munkájából, aktívan közreműködik az intézményben folyó korszerűsítési törekvésekben, az alkotás feltételeit biztosító nyugodt munkahelyi légkör kialakításában, a közös vállalások teljesítésében, az iskolai rendezvények szervezésében és lebonyolításában. (Ünnepélyek, megemlékezések, sport- és egyéb vetélkedők).
Az iskolai értekezleteken, megbeszéléseken aktívan részt vesz, véleményével segíti a közös határozatok meghozatalát.
Tevékenyen részt vesz a szakmai munkaközösség munkájában, részt vállal a Szakmai program módosításában.
Jelen van az intézményi programokon, beosztás alapján felügyel.
A szaktárgyában kimagasló teljesítményű tanulókat fejleszti (szakkör, versenyfelkészítés, stb.) Felkészíti és kíséri a diákokat a tanulmányi és kulturális versenyekre, vetélkedőkre, sportrendezvényekre, tanulmányi kirándulásokra.
Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
Részt vesz a fogadó órákon, rendkívüli osztályszülői értekezleten. A szülőket tájékoztatja a tantárgyi követelményekről, a tanulók előmeneteléről, fejlődéséről. Együttműködik a szülőkkel.
Kollégáival együttműködik, munkáját úgy végzi, hogy más egészségét, testi/lelki épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását, helytelen megítélését ne idézze elő.
Felelősséggel ellátja a beosztás szerinti óraközi felügyeleteket, egyéb felügyeleteket, a vezető utasítására helyettesít, megbízása alapján ellát különböző díjazott feladatokat (osztályfőnökség, munkaközösség vezetés) és egyéb bizottsági tagságot.
Munkájából, hivatásából adódó kötelessége az is, hogy az iskolában az iskola nevelési elveivel összeegyeztethetetlen jelenségekre felfigyeljen és reagáljon.
Feladata az önképzés, szakmai továbbképzés, a szaktárgyi és pedagógiai szakértelmének állandó gyarapítása, az új tudományos eredmények megismerése, a szakmódszertani tájékozódás.
Ápolja az iskola hagyományait, ezeket újszerű elemekkel gazdagítja, és ezáltal hozzájárul az intézmény önálló arculatának kialakításához.
Megköveteli az esztétikus, egészséges környezetet, ezek kialakítására és megtartására nevel. Személyes példamutatással és hatásos propagandával küzd az egészséget károsító szokásokkal szemben.
Tudatosan segíti a közösségi élet kialakulását, dinamikus fejlődését.
Adminisztrációs munkáját pontosan, határidőre készíti el, vezeti az e-naplót, beírja az érdemjegyeket.
Rendben tartja a rábízott szertárt, tárgyakat, eszközöket.
Levezeti és felügyeli az osztályozó, különbözeti, és egyéb vizsgákat, tanítás nélküli munkanapokon munkát végez a vezetők beosztása alapján.
Betartja a munkafegyelmet, a jogszabályok és a szabályzatok előírásait, végrehajtja az igazgató és a vezető helyettesek utasításait, és az egyéb oktatói teendőket.
Határidőre elvégzi minőségi kivitelezésben mindazokat a munkafeladatokat, amelyekkel az igazgató és a vezető helyettes ellátja.

2.5.2 Az osztályfőnöki munka tartalma

a gyermek személyiségének fejlesztése, az értékek, normák átadására irányuló nevelő munka
az osztályközösség fejlesztése érdekében kifejtett tevékenység
az osztályfőnöki órák megtartása
az osztályfőnöki adminisztráció elvégzése
kapcsolattartás a szülőkkel és az egyéb érintett szereplőkkel

2.5.3 Az osztályfőnök feladatai

Tanítványai családi hátterének és személyiségének alapos megismerésére törekedve, aziskola nevelési céljainak megfelelően formálja személyiségüket, segíti önismeretük, hivatástudatuk fejlődését.
Figyelemmel kíséri tanítványaik tanulmányi eredményeit.
Megkülönböztetetten figyel azokra, akik képességeik alatt teljesítenek, felderíti az okokat és segít kiküszöbölni azokat, gondoskodik arról, hogy a kiemelkedő képességű diákok megfelelő mértékben fejlődjenek.
Gondoskodik a szociális segítségre szoruló, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek segítéséről. Ismeri diákjaik egészségi állapotát. Gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálaton való részvételéről.
Mindent megtesz azért, hogy osztálya jó közösséggé váljon, amelyben minden tanuló otthon van. Igyekszik folyamatos jelenlétével is kifejezni az osztállyal való törődését.
Az iskolai ünnepélyeken részt vesz, kíséri az osztályát.
Rendszeresen tájékoztatja osztályát az iskolai programokról. Tanítványaival tanulmányi kirándulást, kulturális programokat szervez.
Összehangolja osztályában a nevelési tényezőket. Gondot fordít arra, hogy tanítványai teherbírásukkal összhangban vállaljanak részt a tanórán kívüli szabadon választható elfoglaltságokból.
Koordinálja és segíti az osztályukban tanító oktatók munkáját, látogathatja óráikat. Szükség esetén tanácskozást hívnak össze az osztályukban tanító oktatók számára.
Nevelő-oktató munkájához tervet készít, az osztályfőnöki tanterv alapján összeállítja és elkészíti az osztályfőnöki órák tervezett tematikáját.
Elvégzi az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket (pl.törzslap, e-napló vezetése, a továbbtanulással kapcsolatos teendők). Figyelemmel kíséri és nyilvántartja a tanulók hiányzását és azok igazolását.
Koordinálja az osztályában tanulók tanórán kívüli tevékenységét, versenyeken történő részvételét.
Az osztályban tanító nevelőkkel egyetértésben minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát. Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére a házirend szabályozása szerint.
Szeptember első hetében megnyitja, átnézi osztálya törzslapjait, bizonyítványait. Rögzíti a szakmai nyári gyakorlat teljesítését (nem teljesítését) a bizonyítványba, törzslapra.
A képzőhelyi gyakorlati napok teljesítésének, valamint a gyakorlati mulasztás rögzítése, nyomon követése, a képzőhelyi gyakorlati jegyek e-naplóban való rögzítése.
Adatokat szolgáltat az osztályával kapcsolatban az iskolavezetés részére.
Az utolsó előtti évfolyamos osztályban közreműködik a szalagavató és a ballagás megszervezésében, lebonyolításában.
Végzős osztályban kiemelt feladata a pályairányítás.
Szoros kapcsolatot tart a szülőkkel a tanulók személyiségfejlesztése érdekében, ezért szükség szerint családlátogatást végez.
A munkatervben meghatározott napokon, évente két szülői értekezletet tart.
Az osztályt, illetve az egyes gyerekeket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja a szülőket.
Segíti a szülői munkaközösség létrejöttét és működését.
A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnök az első tanítási napon ismerteti a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.

2.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

2.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Az iskola feladata tanulóinak felkészítése az érettségire, szakmai vizsgára és a továbbtanulásra. Külön elvárás az is, hogy tehetséges diákjainkat segítsük, ösztönözzük magasabb ismeretek elsajátítására. Ennek érdekében szervezett és tervezett tevékenységet kell folytatnia oktatóinknak a cél érdekében.

A tehetséggondozás egyik eszköze a csoportbontás: az idegen nyelvek, matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem tantárgyak esetében minden évfolyamon.

Igény szerint más tantárgyak esetében is biztosítunk a csoportbontást. A tehetséggondozást a nem kötelező órakeret terhére valósítjuk meg, figyelembe véve a törvény által biztosított és a fenntartó által finanszírozott órakeretet. A tehetséggondozó foglalkozások heti óraszámát - az igények felmérésével - az adott tanévben határozzuk meg, a törvény illetve a fenntartó által meghatározott mértékben.

Közvetlen iskolai eljárások, tennivalók

Kiemelkedő képességű tanulók feltérképezése, fejlesztése, motiválásuk a versenyzésre.
A beiskolázásnál a tanulók sporteredményeinek a figyelembe vétele fontos szerepet kap.
Rendszeres iskolai versenyek szervezése tantárgyi keretben
évfordulós alkalmak felhasználásával egy-egy tantárgyból
a hagyományos létraversenyek szervezése
az internet tanulói használatának biztosítása.
Egyéni foglalkozások tartása, ahol az egy területen tehetséges tanulók egyéni felkészítése, fejlesztése valósulna meg.
Szakkörök, énekkari foglalkozás, sportkörök szervezése.
Klubokban, iskolán kívüli csoportokban való versenyzés támogatása.
Városi, megyei versenyek
A tehetséges tanulóinkat ösztönöznünk kell, hogy megmérettessék magukat, ezeket a versenyeket iskolai selejtezők is megelőzhetik.
Országos versenyek
Minden tanévben az iskolai munkatervben határozzuk meg, hogy milyen regionális és országos versenyeken indítunk tanítványokat.
Pályázatok
A kiírások figyelemmel kísérése állandó feladat, ösztönözzük tanulóinkat, hogy minél több területen próbálják ki tehetségüket.
Külkapcsolatok
Keresni kell azokat a lehetőségeket, ahol iskolánk oktatói, tanulói külkapcsolatokban is bővítsék ismereteiket. Elsősorban a nyelvgyakorláshoz adjanak segítséget, lehetőséget.
Tehetséges, szakmájukban kiemelkedő emberek megnyerése, előadások, szakkörök tartására.

2.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

A képességek mérését a munkaközösségek szervezik. Az iskola tervet készít a feltárt hiányosságok kezelésére. Az iskolában gyermek- és ifjúkorban levők céltudatos, tervszerű, azaz munkajellegű tevékenység folyik. Ezért a munkának az eredményességét kell javítani. A jövőbe is tekintve arra kell felkészítenünk a tanulókat, hogy a tanulás életkortól független szellemi tevékenység, a hangsúly a módszerek elsajátításán, a tapasztalatok, az ismeretek folyamatos gyarapításán van.

Valljuk, hogy az adottságok fejleszthetők, és nincs minden téren tehetségtelen ember

Feladatok

Osztályfőnökök/oktatók

képességmérő dolgozatok készítése, bemeneti mérések lefolytatása
kompetencia alapú mérések a 9. évfolyamosok körében (Szakmai program 2.1.4.)
egyéni beszélgetésekkel kell felderíteni az érintettek körét
a helyes tanulási módszerek kiválasztása, elsajátíttatása a tanulóval
megbeszélések szervezése, a szélsőséges eseteket a kollégák beszéljék meg
differenciált foglalkoztatás, egyéni fejlesztés végzése, motiválás
felzárkóztató órák tartása
továbbtanulás segítése, irányítása
a szakköri munka végzését, a könyvtárhasználatot, szakfolyóiratokat, az egyéni munkamódszereket ajánlják az érintett tanulóknak
a súlyos problémákkal küzdő tanulók szakemberhez irányítása

Iskolavezetés

a szakértői vélemények szerinti felmentések biztosítása
csoportbontás megvalósítása a jogszabályi lehetőségek mellett
a jó teljesítmény jutalmazása, a dicséret, mint motiváló eszköz használata
oktatók továbbképzésének támogatása, hogy a felzárkóztató munkát szakszerűen végezhessék, belső továbbképzések szervezése
tárja fel az iskolatípus lehetőségeit a továbbtanulásban és munkába állásnál az iskolai közösségek előtt, értékelje az eredményeket

Az iskolavezetés kitüntetett szerepű szervező-szabályozó munkája e területen biztosítani tudja a kedvezőtlen, társadalmi folyamatok lefékezését és helyenként a kompenzációt - mint ez idő szerint az egyetlen remélhető megoldást.

2.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése

A szociális inadaptáció, a nehezen nevelhetőséget előidéző környezetei ártalmak túlnyomó része családi eredetű: kedvezőtlen légkör, helytelen nevelési eljárások.

Emellett szerepet játszhat a kortárs csoport, a negatív vonatkoztatási csoport is. Különös figyelmet fordítunk a figyelemzavarra, a hiperaktivitásból, az agresszivitásból és a disz-szocialitásból fakadó magatartászavarra, amely gyakran társul tanulási zavarral és olyan emocionális zavarral, mint a visszahúzódás, szorongás, gátoltság. Teendőink két kiemelt területe a prevenció és a korrekció.

Minden embernek - többféle közösség tagjaként - meg kell tapasztalnia, hogy cselekedeteinek környezetében következményei vannak, az eredményekért pedig küzdeni kell. Elsősorban iskolai tapasztalatok alapján lássa be a tanuló, csakis a fegyelem biztosíthat igazi szabadságot, mert a szabály betartása védelmet nyújt az egyénnek, nem tűri a durvaságot, a parancsolgatást, a klikkrendszert. Fel kell a tanulókat készíteni a váratlan, néha bonyolult feladatokban való eligazodásra, a felelősség teli intézkedésre. Meg kell ismerniük pontosan kötelességeiket és jogaikat. Ezek gyakorlása közben oktatóikban a tapasztalt segítőtársat lássák, iránymutatónak fogadják el, párbeszédük legyen tisztelettudó. Segítse az oktatótestület a tanulót az igaz barátság kritériumainak megismeréséhez, állítson elé távlatot a harmonikus családi életről, a gyereknevelés gondjairól, örömeiről.

Feladatok

Osztályfőnökök/oktatók

a 9. évfolyamosok szociometriai mérésének megszervezése szeptember hónapban adaptálva a Nagykanizsai Szakképzési Centrum Átfogó tanulói lemorzsolódást csökkentő fejlesztése című GINOP – 6.2.3.17-2017-00019 azonosítószámú projekt során kidolgozott mérést
az osztályfőnöki órákra kiválasztott témái és módszerei segítsék a kishitűség legyőzését, a fölényeskedés lefaragását, tisztázzák a tűréshatárokat, foglalkozzanak preventív módon a devianciákkal,
mozgósítsa az osztályt otthonpótló tevékenységre,
testre szabott feladatok, funkciók révén, barátokhoz segítéssel juttasson sikerélményhez,
vegyen részt pszichológiai gyakorlati ismeretek elsajátításában, szervezett vagy önképzés formájában, vegye igénybe szakember segítségét,
hívja fel a figyelmet a lelki egészség fontosságára,
végezzen jogi tájékoztatást, segítse a tanulók hivatalos ügyeinek intézését,
adjon a tanulónak javaslatot a helyes napirend összeállításához,
legyen segítségére a tanulóknak mentálhigiénés, egészségügyi ellátása, lakhatása megoldásában,
adjon javaslatokat szabadidős programokra,
gondoskodjon a káros szenvedélyek körébe tartozó anyagokkal szembeni függőségi viszony tudományos bemutatásáról,
legyen napi munkakapcsolatban az oktatótestület tagjaival e témában,
törekedjen megismerni a környezeti és személyi higiénét veszélyeztető tényezőket az ilyen kultúrában élőknél,
tartson rendszeres kapcsolatot a kollégiumi nevelőtanárokkal.

Iskolavezetés

tárja fel az oktatási rendszerben fellelhető diszkriminatív tényezőket,
állítson össze a munkaerő-piaci esélyek javítását segítő képzési programokat,
koordinálja az iskolaorvos-védőnő munkáját az iskolával összefüggő egészségügyi kérdésekben, igényelje szakértőként közreműködésüket,
fordítson különös figyelmet az egészségügyi károsodás állapotmutatóinak javítására, vetesse igénybe a prevenciót szolgáló szűrő, gondozó szolgáltatásokat – nem kihagyva a pszichológus segítségét.

A törvény által meghatározott szakértői vélemény alapján az igazgató mentesítheti az érintettet egyes tantárgyak, tantárgy részek esetén az értékelés, minősítés alól. Ebben az esetben a tanuló számára egyéni foglalkozást szervez.

Amennyiben nehézségei miatt magántanulóként folytatja tanulmányait az érintett, a jogszabály szerinti módon biztosítja az iskola a szakértői véleményben megjelölt szakembereket.

2.6.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása

A gyermek- és ifjúságvédelmen a klasszikus értelemben azt értjük, hogy a gyermek vagy ifjú alapvető joga a normális testi, értelmi, lelki fejlődés, s ha ebben sérül, úgy a társadalomnak és intézményeinek, minden egyes felnőttnek kötelessége, hogy a normális fejlődést gátló tényezőket csökkentse, optimális esetben megszüntesse. Az állandóan zajló társadalmi mobilitásban óhatatlan, hogy egyes rétegek, személyek kritikus helyzetbe kerülnek. A vesztesek és szerencsétlenek közül mindenkor a gyermekek voltak, a leg- kiszolgáltatottabbak. A mai gyermekvédelem kiindulópontja, hogy a gyermeknek joga van a személyiségfejlődését biztosító feltételekhez, hogy adottságait az optimális szintre fejleszthesse. Ezért nekünk – mint nevelő-oktató intézménynek – kötelességünk segíteni, és ez nem vonatkozhat csupán a törvény szerint hátrányos helyzetűnek számító tanulókra.

Feladatok

Osztályfőnökoktató/k

alakítson ki őszinte viszonyt a tanulókkal, hogy akut esetekben is korán ismertté váljon a veszélyes helyzet,
szervezze meg az osztályon belüli segítséget (költségek kollektív vállalása, jó állapotú dolgok átruházása, hétvégi meghívások stb.),
tegyen javaslatot az igazgatónak kedvezmények odaítélésére (étkezés, színházbérlet, könyv-, számológép-kölcsönzés, sportszervásárlás, stb.),
ajánljon patronálót,
foglalkozzon a pénzzel való gazdálkodás szabályaival, neveljen takarékos anyaghasználatra,
követelje meg a kis ötletekkel, saját munkával csinosított környezet állagának fenntartását,
hangsúlyozza a saját készítésű tárgyakkal kiváltott örömélmény fontosságát

Iskolavezetés

szerezzen forrásokat pályázatok formájában is a segítéshez (önkormányzati, országos körben meghirdetettek),
közvetítsen munkalehetőségeket,
szerveztesse meg a használt tanszerek begyűjtését, újraosztását, karácsonyi ajándékruha osztását

Prevenció és hatékonysága

Iskolánk nem „oktatás végrehajtási intézmény” kíván lenni, hanem jó értelemben véve és elsősorban nevelő háttér és segítő diákjaink szellemi, lelki, testi fejlődésben egyaránt. Ennek érdekében különös hangsúlyt kap a oktatói nevelői és az osztályfőnöki munka, a kapcsolattartás gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó intézményekkel, s iskolánk olyan jellegű kulturális és egyéb rendezvényei, melyek egy értékfelmutató és – megőrző nevelési folyamat részei.

Nagyon fontosnak tartjuk az osztályfőnök tájékozódó – segítő munkáját.

Együttműködés

Tanulóink érdekében a következő szervezetekkel, hivatalokkal tart fenn kapcsolatot intézményünk:

Nagykanizsa város Polgármesteri Hivatal Humán és hatósági Osztálya
Nagykanizsai Járási Hivatal Gyámügyi Osztálya
Nagykanizsai Járási Hivatal Hatósági Osztálya
Területileg illetékes Családsegítő és Gyermekjóléti Központokba
Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nagykanizsa-Letenyei Tagintézménye
Nagykanizsai Rendőrkapitányság Hivatal
Somogy Megyei Járási Rendőrkapitánysága
Nagykanizsai Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Csoportja
Nagykanizsai Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály
iskolaorvos, iskolai védőnő

2.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

A hátrányos helyzetű és az eltérő kulturális hátterű tanulók különböző fogalmakat takarnak. Előbbi alatt az alacsony szocio-ökonómiai státusszal jellemezhető társadalmi réteghez tartozókat értjük, az utóbbi a kulturálisan eltérő háttér értékeiben, attitűdjeiben és szokásaiban tér el jelentősen a többségi kultúrától, s ez okoz hátrányt a tanuló számára.

Iskolánk nyitott iskola, ahol a gyermekközpontú iskolai tevékenység minden eleme a sokoldalú személyiségfejlesztést szolgálja, ezért a nevelő-oktató munka során nem hagyjuk figyelmen kívül a környezet értékközvetítő, szocializáló hatásait.

Mivel a gyermeki személyiség fejlődése szociálisan meghatározott, a differenciáló szociális feltételek hatásai esélyegyenlőtlenségek formájában szükségképpen kifejezésre jutnak.

Természetes törekvésünk tehát az indulási hátrányok csökkentésére, a művelődési egyenlőtlenségek mérséklésére való törekvés, az esélyegyenlőség feltételrendszerének megteremtése.

A törvényben rögzítetteken túl hátrányos helyzetű tanulóknak tekintjük azokat a tanulókat is, akiket tanulmányi szempontból különböző környezeti tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. A károsan ható tényezők eredete lehet a családi mikrokörnyezet, a kortárscsoport, de az iskolai környezet is.

Feladatok

Osztályfőnök/oktatók

a hátrányos helyzetű tanulók kiszűrése
felzárkóztatásuk formáinak és módszereinek változatos alkalmazása,
adottságaiknak, érdeklődésüknek megfelelő pozitív hatásrendszer kialakítása

Iskolavezetés

A hátrányos helyzet kritériumai alapján az iskolavezetés aktuális tanév első hetében számba veszi, hogy az adott tanulócsoportokban (osztályokban és napközis csoportokban), kik tartoznak a hátrányos helyzetű tanulók közé.
Az iskolavezetés munkaértekezleten tájékoztatja az oktatótestület tagjait a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett helyzetű tanulókról.
Az osztályfőnökök ezt követően pontos információkkal látják el az osztályukban tanító oktatókat egyéni, ill. kiscsoportos megbeszélések során.

Eszközök

A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának leggyakoribb formái és szervezeti keretei iskolánkban a következők:

Tanórai lehetőségek:

differenciált foglalkozás,
kooperatív tanulás,
osztályfőnöki órákon aktuális problémák feldolgozása.

Tanórán kívüli lehetőségek:

szakkörök,
szakszolgálatok igénybevétele (pszichológus – családterápia),
alapfokú művészetoktatás,
szabadidős tevékenységek, osztály- és tanulmányi kirándulások, szünidei elfoglaltságok, nyári táborok,
kulturális tevékenységek (mozi-, színház-, múzeum-látogatás)
ünnepségeken, ünnepélyeken való részvétel,
egyéni megbeszélések a tanulóval probléma esetén (osztályfőnök, CKÖ, egyéb szakember: védőnő, pszichológus, családgondozó).

Kapcsolattartás a családdal

családlátogatás
szülői értekezletek
fogadó óra
telefonos kapcsolat
írásbeli közlések
tanácsadás, segítségnyújtás, konzultáció az érintett szülők számára

(Javasolt témák személyre szóló tanácsadással: nevelési módszerek, tanulási hatékonyság növelésének lehetőségei; szülői kötelességek és jogok tisztázása; iskola feladatai, elvárásai; segélyezési lehetőségek; értékközvetítés.)

Kapcsolattartás egyéb szervekkel

A hátrányos helyzetű tanulók megsegítése, preventív feladatok ellátása, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése érdekében az iskolavezetés és az osztályfőnökök kapcsolatot tartanak a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatokkal, a kisebbségi és a fenntartó önkormányzatokkal. Az együttműködés keretében megvalósítandó teendőink:

mentálhigiénés tevékenységek
egészségvédő programok, akciók
családi életre nevelés
pályaorientáció
segélyezés kezdeményezése
szociális ellátások biztosítása
tájékoztatás a segítő szolgáltatások lehetőségeiről

2.6.6 Hátrányos helyzetű tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység

Iskolánk kiemelt feladata a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás. Nevelő-oktató munkájának célja olyan speciális tanítási eljárások, módszerek alkalmazása, amely lehetővé teszi az oktatók számára a magas szintű munka szervezését tanórai, illetve tanórán kívüli keretek között, ahol a tanulók közötti képesség, készség, illetve tudásbeli különbség, kifejezőkészség tág határok között mozog, és az iskolában végzett munka eredményeként a hátrányos helyzetű tanulók leszakadását lassítja vagy megakadályozza.

Iskolai munkánk középpontjában az a kérdés áll, hogy milyen lehetőség adódik az osztályban leszakadt, hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, tudásuk gyarapítására.

A képesség-kibontakoztató és integrációs program alapelve intézményünkben, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási esélyeinek növelésével elérje az iskola, hogy a majdani munkavállalók a munkaerőpiacon nagyobb munkavállalási eséllyel jelenjenek meg. Továbbá állampolgári készségeik kiterjedjenek a fenntarthatósággal kapcsolatos felelős magatartásra. Olyan képességekkel, készségekkel rendelkezzenek, amelyek megalapozzák élethosszig tartó tanulásukat, képesek legyenek környezetük értékeinek megőrzésére, és gyarapítására, ezáltal eredményesen beilleszkedni a társadalomba.

A meghatározott alapelvek mentén az alábbi célokat fogalmaztuk meg:

kreatív, a társadalmi szocializálódásra képes személyiségek nevelése,
a nemzeti- és európai értékek megismertetése, elfogadtatása,
a hátrányok csökkentése, a tehetséggondozás,
a szakmai- és az általános műveltség iránti igény kialakítása,
a felelősségtudat, a munka- és viselkedéskultúra fejlesztése,
az egészséges életmódra nevelés, a harmonikus élethez szükséges szokások kialakítása,
nyitottság az újra, korszerűségre,
az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelésének – oktatásának megvalósítsa,
önálló tanulásra szoktatás, érdeklődés fenntartása,
szociális hátrányok enyhítése, kulturális hiányosságok pótlása,
tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, a lemorzsolódás csökkentése, kiküszöbölése, tehetséggondozás komplex személyiségfejlesztő programok segítségével,
személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés: a tanulók toleranciaképességének, a kisebbség és többség, a másság elfogadása gyakorlatának kialakítása, közéletiségre nevelés, kompetencia alapú értékelési rendszer kidolgozása: szöveges értékelés,
az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók számának növekedése,
növekedjen a továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma, ezen belül az érettségit adó továbbtanulási irányt választók aránya,
csökkenjen az oktatási rendszerből a végzettség megszerzése előtt kieső tanulók száma,
jobb eredményekkel szerepeljenek a halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű tanulók az országos kompetencia-méréseken,
hatékony szakmai partnerkapcsolat kialakítása a partnerekkel annak érdekében, hogy a jó pedagógiai gyakorlat bevezetésre kerüljön az intézmény gyakorlatában.
olyan intézményi környezet kialakítása, mely partnerkapcsolataira építve segíti az integrációs oktatási gyakorlat megvalósítását.

A képesség-kibontakoztató és integrációs program keretén belül az alapelvekre épülő célokat az alábbi tevékenységekkel biztosítjuk:

kulcskompetenciákat fejlesztő programokkal
önálló tanulási képességet kialakító foglalkozások keretén belül a tanulók elsajátítják a tanulás hatékonyságához, eredményességéhez szükséges módszertant tanórán kívüli tevékenységként,
eszköz jellegű kompetenciák fejlesztésével
e program keretén belül magyar és matematika tantárgyakból felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk a 9-10. évfolyamon,
szociális kompetenciák fejlesztésével,
közösségfejlesztő, közösségépítő programok szervezésével, az azokon való részvétel ösztönzésével elsődleges célunk, hogy fejlesszük tanulóink szociális kompetenciáit,
mentálhigiénés programok szervezésével, melyeknek célja, hogy kialakuljon a tanulók egészséges életmód iránti igényük, valamint fejlődjön az egyéni higiéniás szokásaik,
az integrációt elősegítő módszertani elemek beépítésével az oktatás gyakorlatába
egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés,
kooperatív tanulásszervezés,
továbbhaladás feltételeinek kiszélesítését biztosító programokkal
tanulmányi kirándulások szervezésével,
szociális hátrányok kompenzálásával,
tanszercsomagok, tankönyvek biztosításával.
pályázatokon való részvétellel

2.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

2.7.1 A diákjogok védelme

A diákot megilletik mindazok a jogok, amelyeket Magyarország Alaptörvénye, törvényei, alacsonyabb szintű jogszabályai és az iskolai házirend számára megállapítanak.

Minden diákot megilletnek az emberi jogok, az állampolgári jogok, a gyermeki jogok, valamint a tanulói jogok, különös tekintettel a gyermek mindenekfelett álló érdekére és az egyenlő elbánás követelményére.

A diákjogok érvényesítésére egyéni és kollektív jogvédelmi eszközök, továbbá intézményen belüli, ill. intézményen kívüli lehetőségek vehetők igénybe.

Az iskola minden dolgozójának tisztában kell lennie azokkal a jogszabályokkal, melyek ma a diákjogokat előírják. Az iskola vezetésének feladata ezeket tudatosítani és betartatni. Az oktatók kötelesek e jogok alapján eljárni, oktató-nevelő munkájukat ezek alapján végezni.

2.7.2 A diákjogok érvényesítésének egyéni útja

A köznevelési törvény szerint a tanuló vagy a szülő eljárást indíthat a gyermek érdekében az iskola döntése, intézkedése vagy mulasztása ellen, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelése és minősítése tárgyában. Jogszabálysértés esetén „törvényességi kérelem”, ennek hiányában „felül bírálati kérelem” adható be. Törvényességi kérelem esetén az intézmény fenntartójának képviselője jár el, felül bírálati kérelem esetén a szülői szervezet.

Az eljárás során a tanulót szülője vagy meghatalmazottja képviselheti.

2.7.3 Kollektív jogérvényesítés

A diák az őt ért sérelemmel kapcsolatosan a diákönkormányzathoz fordulhat. A diákönkormányzat a tanulókkal kapcsolatos bármely kérdésben véleményt nyilváníthat, és javaslatát hivatalosan az iskolavezetés, a szülői szervezet vagy a fenntartó tudomására hozhatja.

Évente egy alkalommal diákközgyűlést kell tartani, ahol a tanulók kérdéseket tehetnek fel és érdemiválaszokat kell kapniuk az iskola vezetésétől. A diákközgyűlésen lehetőség van az egyéni panaszok felvetésére, a diákönkormányzatnak alkalma nyílik a diákjogi problémák nyilvánosságra hozatalára és válasz kikényszerítésére, illetve az iskola vezetésével történő megegyezésre.

A diákjogok intézményes érvényesítésére az iskola szervezeti és működési szabályzata és a házirend megállapíthat más, speciális eljárásokat és fórumokat, amelyek nem jogszabályból következnek, hanem pl. az iskola vezetésének, a diákönkormányzatnak vagy a szülői szervezet az elhatározásából.

Érdemi működésük feltétele, hogy

rendelkezzen tényleges jogosítvánnyal
működése rendszerszerű legyen (esetnyilvántartás, stb.)
szabályban rögzített módon működjön.

További lehetőségek pl. a diákparlament, egyeztető bizottság, diákönkormányzat, vagy külső közvetítő eszközök, a diákombudsman, Diákjogi Charta, települési gyerekönkormányzat, diák önkormányzati szövetség.

2.7.4 Az iskolai diákönkormányzat

A diákönkormányzatot az iskola tanulói hozhatják létre. Minden tanuló választó és választható. Minden osztály két tagot delegál az iskolai diákönkormányzatba. Munkájukat az iskola vezetése által kijelölt oktató vagy a diákönkormányzat által felkért, az iskolában tanító oktató, továbbá az iskola tanulója, illetőleg annak szülője segítheti.

A diákönkormányzat jogai és tevékenysége:

a diákönkormányzat megalkotja saját szervezeti és működési szabályzatát, amelyet az oktatótestület hagy jóvá.
a diákönkormányzat dönt
saját működéséről,
anyagi eszközeinek felhasználásáról,
hatáskörei gyakorlásáról,
egy tanítás nélküli munkanap felhasználásáról,
véleményt nyilváníthat az intézmény működésével és a diákokkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
véleményét, javaslatait a diákönkormányzatot segítő oktató közvetítésével vagy a diákönkormányzat vezetői állásfoglalásának átadásával közli az iskola vezetésével.
A diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol:
az iskola szervezeti és működési szabályzatának megalkotásakor és módosításakor,
a házirend elfogadásakor,
a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor,
az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor.

A diákönkormányzat képviselői meghívás alapján részt vehetnek az iskolavezetés vagy az oktatótestület értekezletén, a tanulókat érintő témák tárgyalásán.

A diákönkormányzat minden évben legalább egyszer összehívja a diákközgyűlést, ahol a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola vezetője kezdeményezheti.

A diákönkormányzat feladatainak zavartalan ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, kiemelten a számára kijelölt helyiséget.

A diákönkormányzat tevékenyen részt vesz az iskolai diákélet megszervezésében.

Tagjai közül kiválasztott személyek számára lehetővé teszi a részvételt a diákjogok érvényesítése és a diákélet szervezése témakörökben szervezett továbbképzéseken.

A diákönkormányzat működésének részletes szabályait az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

2.8 Kapcsolattartás szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

A partnerközpontú működés lényege, hogy az iskola a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői elvárásokat. A személyiség fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a oktatóközösség koordinált, aktív együttműködése. Alapja a fiatal nevelése iránt viselt közös felelősség, feltétele a bizalom és egymás kölcsönös tájékoztatása.

2.8.1 A tanulók közösségét érintőkapcsolattartási formák

A tanulók az oktatóikat, osztályfőnökeiket tanítási időben felkereshetik problémáikkal. Az iskolavezetés tagjaihoz bármikor fordulhatnak.

2.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák:

Az iskola különös gonddal tervezi és szervezi a szülői házzal, a szülői szervezettel kapcsolatrendszerét. A kapcsolattartás színterei:

A szülők kérdéseikkel, véleményükkel, javaslataikkal szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselők útján megkereshetik az intézményünk vezetőit, oktatóit.
Az osztályfőnökök rendszeres kapcsolatot tartanak osztályuk szülői közösségével.
Évente két alkalommal az intézmény Munkatervében meghatározott napon szülői értekezletet tartunk. Szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet hívható össze.
Évente két alkalommal az intézmény Munkatervében meghatározott napon Fogadó órát tartunk, amelyen az intézmény minden oktatója a szülők rendelkezésére áll.
Az intézmény vezetősége, oktatói előre egyeztetett időpontban szükség estén a szülők rendelkezésére áll.
Tanévenként négy alkalommal az iskolai szülői szervezete ülést tart, amelyen azt iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet valamennyi lényeges kérdéséről, és elvégzi a törvény által előírt egyeztetéseket.
Elektronikus úton az oktatók értesítik a szülőket a gyermeküket érintő kérdésekről, eseményekről, tanulmányi előmeneteléről.
A fentieken túlmenően az iskolai rendezvényekre a szülők minden esetben meghívást kapnak.

2.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

2.9.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja

A szabályzat egyértelművé teszi a vizsgafolyamatokat, meghatározza a vizsgaidőszakokat, meghatározza az értékeléseket.

2.9.2 A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

osztályozó vizsgákra,
különbözeti vizsgákra,
javítóvizsgákra
pótló vizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
akit az oktatótestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
akit az oktatótestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira

akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

akik vendégtanulóként érettségi vizsgára jelentkeztek, és nem rendelkeznek a helyi tantervünk szerinti osztályzattal.

Kiterjed továbbá az intézmény oktatótestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

2.9.3 Az értékelés rendje

Az értékelés rendjét, valamint a vizsgaidőszakokat külön szabályzat, „A tanulmányok alatti vizsgák szabályzata” tartalmazza.

2.10 A felvétel és valamint a tanuló átvételének szabályai

2.10.1 Tanulói jogviszony létesítése

Iskolánkba felvételi eljárás keretében lehet bekerülni.

Intézményünk minden képzési formája esetében a jelentkezőknek egészségügyi alkalmassági követelményeknek kell megfelelni, valamint a cukrász, a pincér-vendégtéri szakember, a szakács, a cukrász szaktechnikus, szakács szaktechnikus, vendégtéri szaktechnikus és a turisztikai technikus szakmára jelentkezőknek az iskola által szervezett pályaalkalmassági vizsgálaton kell megfelelniük.

A technikumi képzés, valamint a szakképzés esetén csak a hozott 100 pontot vesszük figyelembe a felvétel elbírálásánál. A hozott pont az általános iskola felső tagozatának 5. 6. 7. év végi és 8. félévi jegyeinek összege a magyar nyelv és magyar irodalom átlaga (20 pont), a történelem (20 pont), egy idegen nyelv (20 pont), a matematika (20 pont), egy természettudományos tantárgy (20 pont). Az így szerzett pontok alapján rangsoroljuk a jelentkezőket és ez, valamint a Felvételi Központ listája alapján történik a felvétel elbírálása. Azoknál a jelentkezőknél, akiknél a fenti tárgyak közül egy vagy több nincs értékelve, az intézmény vezetője egyedi elbírálás alapján határozza meg a megszerezhető 100 pontot.

A 10. évfolyamra épülő, az érettségire épülő és a felnőtt képzéseinek esetében a felvételi kérelmet a jelentkezők száma és tanulmányi eredménye alapján az igazgató bírálja el.

2.10.2 Tanulók átjelentkezése más közoktatási intézményből

Tanuló más iskolából történő átjelentkezése esetén egyedi elbírálás alapján az igazgató dönt az átvételről, de ebben az esetben a tanuló által korábban nem tanult tantárgyakból különbözeti vizsgát kell tenni. Különbözeti vizsgát kell tenni abban az esetben is, ha a tantárgyat ugyan tanulta a jelentkező, de megállapítható, hogy annak tartalma jelentősen eltérő az iskolánkban tanítottakhoz képest. A különbözeti vizsgák időpontját – figyelemmel a tananyag nagyságára, – az igazgató határozza meg az intézmény vizsgaszabályzatában szereplő vizsgaidőszak(ok) megjelölésével. Ezt felvételt elfogadó igazgatói határozatban írásban kell a tanulóval közölni.

Amennyiben az átjelentkező tanuló nem az iskolánkban oktatott szakma jegyzék szerinti ágazatot, vagy szakmát tanulta, akkor az átvétel csak a Szakképzési törvény 54.§-ának betartásával történhet.

3 Az iskola egészségfejlesztési programja

3.1 A program célkitűzései

A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy az intézményünkben eltöltött időben minden diák részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az iskolánk mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Az egészségfejlesztés és annak egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés a tanuló és a szülő részvételével az egészségi állapot erősítésére, fejlesztésére szolgál. A mindennapos működésében kiemelt figyelmet fordítunk a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen

az egészséges táplálkozás,
a mindennapos testnevelés, testmozgás,
a testi és lelki egészségfejlesztése,
a viselkedési függőségek,
a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,
a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,
a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,
a személyi higiéné területére terjed ki.

További egészségnevelési feladatok:

higiénés magatartásra nevelés,
egészséges mozgásfejlődés biztosítása,
betegségek elkerülésére, egészség megóvására nevelés
krízis prevenció,
harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés,
családi életre, társsá-, szülővé válásra nevelés.

Az egészségfejlesztés során figyelembe vesszük a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait. Arra törekszünk, hogy a teljes körű egészségfejlesztési program koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon valósuljon meg.

Az iskolánkban folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermek, tanuló esetében a környezethez történő alkalmazkodást, felkészítsen és megoldási stratégiákat kínáljon a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljon a személyiséget érő változásokra.

Az egészségfejlesztési programot az iskolavezetés által felkért oktatók az iskola-egészségügyi szolgálat munkatársainak közreműködésével készítették el:

diákönkormányzatot segítő oktató
testnevelés szakos oktatók
biológia szakos oktatók

3.2 A program megvalósításának feltételei

3.2.1 A program megvalósításának iskolán belüli személyi feltételei:

Egészségfejlesztő csoport tagjai:

iskola igazgatója – vagy megbízottja,
osztályfőnökök,
testnevelők,
iskola-egészségügyi szolgálat (iskolaorvos – védőnő),
diákönkormányzatot segítő oktató.

3.2.2 A program megvalósításának iskolán kívüli személyi feltételei:

iskolaorvos, védőnő,
szülői munkaközösség,
gyermekjóléti szolgálatok (nevelési tanácsadók, családsegítők),
ANTSZ megyei intézményeinek egészségfejlesztési szakemberei,
rendvédelmi szervek.

3.2.3 A program megvalósításának tárgyi feltételei:

jól felszerelt tantermek,
tornaterem,
védőnői szoba,
audiovizuális eszközök,
számítógép termek.

3.3 A program megvalósításának színterei

3.3.1 Tanórai keretek:

természettudományos órák,
osztályfőnöki órák (prevenciós órák, felvilágosító órák),
nyelvi órák,
testnevelés óra
elsősegélynyújtás órák,
szakmai órák.

3.3.1 Tanórán kívüli keretek:

nem sportjellegű tevékenységek (egészségnap, takarítási akciók, rendezvények),
mindennapos testmozgás, tömegsport,
kirándulások.

3.4 A program során megvalósítható egyéb lehetőségek

3.4.1 Iskolai egészségügyi szolgálat:

Fő feladata a prevenció. Az év eleji és év közbeni szűrésekkel, vizsgálatokkal diagnosztizálni az előforduló tüneteket, problémákat és a szükséges terápia mielőbbi alkalmazása. Rendszeres konzultáció osztályfőnökkel, szülővel, testnevelővel. Kapcsolattartás háziorvos és iskolaorvos között.

3.4.2 Szülői – oktatói találkozók:

Iskolánkban évente négy alkalommal szervezett formában találkozhatnak a szülők és az oktatók (szülői értekezlet, fogadóóra). Ezen alkalmakkor személyes beszélgetésekre kerülhet sor az egészségfejlesztés során tapasztalt pozitívumokról, de természetesen a felmerülő rossz tapasztalatokról is. Ezenkívül, ha szükséges, akkor előre egyeztetett időpontban is találkozhatnak az érintettek.

3.4.3 Diákönkormányzat:

A diákönkormányzat képviselői közvetítik az iskola oktatói testülete felé a tanulók kéréseit az egészségfejlesztéssel kapcsolatosan, ők mérik fel az igényeket, milyen programokon vennének részt szívesen a diákjaink (sportrendezvények, kirándulások, prevenciós előadások)

3.5 A program megvalósítása

3.5.1 Állapotfelmérés:

Iskolaorvosi szűrések vizsgálatok.
Évente egyszer, tavasszal fizikai állapotfelmérés testnevelés órán.

3.6 Az egyes színtereken tervezett módszerek:

3.6.1 Egészségnevelés tanórán:

Az iskolánk egészségfejlesztéshez kapcsolódó, a nevelés-oktatás egészét érintő feladatainak színtere minden tanóra, és tanórán kívüli foglalkozás. Az ismeretátadásban kiemelt szerepet kapnak a természettudományos, idegen nyelvi és szakmai órák.

3.6.2 Egészségnevelés az osztályfőnöki óra keretében:

Az osztályfőnöki órák tartalmával kapcsolatban nagy az iskola szabadsága és ezzel együtt a felelőssége is. Az órakeret szűkös és a napi, valamint az aktuális problémák megbeszélése mellett helyet kell adni az egészségnevelésnek is.

3.6.3 Egészségnevelés a testnevelés órán:

Célunk megszerettetni és megőrizni a mozgás szeretetét, változatos, hangulatos óravezetéssel sikerélmény biztosításával úgy, hogy ne csak a teljesítmény centrikus oktatás domináljon.

A tanulók önmagukhoz mért fejlődése jelentse az értékelés elvét, ne az abszolút teljesítményt osztályozzuk.

Diákjainktól elvárjuk, hogy lehetőségeikhez mérten

legyenek tisztában a balesetmegelőzés, balesetvédelem és a kölcsönös segítségnyújtás elveivel, fontosságával,

egészséges étkezési szokásokat alakítsanak ki,
felismerjék a helyes napirend kialakításának fontosságát, és eszerint éljenek,
tudatosuljon bennük a káros szenvedélyek sportteljesítmény-csökkentő és egészségkárosító hatása.
növekedjen a fizikai állapotuk az évenkénti Netfit teszt felmérések során.

3.6.4 Prevenció:

Iskolánkban az egészségfejlesztés és környezeti nevelés területén kiemelt szerep jut a prevenciós munkának, felmérések készítésének, előadások, rendezvények szervezésének.

A megelőzés főbb területei:

Táplálkozás:

Egészséges étkezési; reformétkezésről szóló előadások szervezése, illetve a szakmai órákon ezek részletesebb megismerése.
Pályaorientációs órák szervezésekor az általános iskolások bevonása az egészséges táplálkozás bemutatásával.
Sportrendezvények szervezése.

Szexualitás és az AIDS:

Kötelező komplex természettudományos tantárgy, Természetismeret oktatásán és az osztályfőnöki óra keretein belül.

Dohányzás:

Iskolánk egész területén tilos a dohányzás.
Előadások szervezése meghívott előadókkal, illetve a védőnő felvilágosító munkája osztályfőnöki órákon és a diákönkormányzati napon.
Sportverseny szervezés.

Oktatói példamutatás:

Az egészségnevelés a társadalom feladata, de nagy felelősség hárul az iskolára is. Nagyon fontos, hogy oktatóink a napi tevékenységük során felhívják a tanulók figyelmét az egészséges életmódra és személyes példát mutassanak.

Drog-prevenció:

A drog-prevencióval kapcsolatos feladatokat előadások szervezésével, kortárs segítők bevonásával, rendőrségi, ifjúságvédelmi szakemberek segítségével végezzük.

Egyéb függőséget okozó fogyasztási cikkek: Alkohol, energiaital és kávé

Sajnos nemcsak iskolánk fiataljaira jellemző, hogy a tanítási hét során felmerülő nehézségek miatt pótszerekhez nyúlnak. Bár a kávé és az energiaital szabadon fogyasztható, de fel kell rá hívnunk a tanulók figyelmét, hogy a mértékletesség fontos. Az otthoni, társaságbeli fogyasztásuk bevett napi gyakorlat. Itt a legkisebb a megelőzésben a mozgásterünk, hiszen a szülők, sőt mi oktatók is élünk ezekkel az anyagokkal. Ezért tanórákon, elsősorban Kötelező komplex természettudományos tantárgy, Természetismeret oktatásán és az osztályfőnöki óra keretein belül a kollégák feladata felhívni a figyelmet az izgatószerek használatának mellékhatásaira.

Mivel az iskola területén, az iskolai programokon az alkohol fogyasztása és birtoklása is büntetendő, ezért a tanulók baráti körben, szabadidejükben élnek vele.

Itt feltétlenül szükség van a kortársak segítő megerősítésére: hogy alkohol nélkül is van buli.

A tanórai munka során kiselőadások összeállításával, és prezentációjával inkább magukénak érzik a témát a diákok.

3.6.5 Tanórai feladatok:

Egészségnevelés a Kötelező komplex természettudományos tantárgy és a Természetismeret órán:

A Kötelező komplex természettudományos tantárgy, Természetismeret tanításának célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok alkalmazásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek testi és lelki egészségük védelme érdekében. Feladata, hogy segítse a tanulót a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek.

Az oktatás során felmerülő témakörök középpontjában többek között az emberi szervezet felépítésének és működésének megismerése, az ember testi és lelki egészsége közötti kapcsolat megértetése szerepel. Kiemelt szerepet kap a mindennapi élet biológiai problémáinak megismerése, a családtervezés és a tudatosan vállalt egészséges életmód biológiai alapjainak elsajátítása.

Egészségfejlesztés osztályfőnöki órán:

Ez a korosztály már a csoport, a közösség részének tekinti magát, igyekszik sikeresen együttműködni a többiekkel. Még mindig a lázadó korszak jellemzi a viselkedésüket, de egyre több belátással. Ebben az időszakban már felelőséggel rájuk bízhatunk sok tennivalót, az ellenőrzést viszont még nem lehet elhagyni.

évfolyam

Technikum

Viselkedéskultúra (köszönés, megszólítás, bemutatkozás, öltözködés)

Általános tudnivalók az iskola egészségügyi rendszeréről – iskolai védőnő segítségével

A mozgás, az étkezés fontossága az egészség megőrzésében

Élet a közösségben – közösség típusok

Önismeret, önkontroll, önbizalom – képességeink és korlátaink

A barátság szerepe életünkben

Drog, alkohol, dohányzás, fogamzásgátlás - iskolai védőnő segítségével

GINOP: cukorbetegség

Mások megismerése

Hogyan látjuk önmagunkat? Hogyan fogadjuk el magunkat?

Hogyan fogadnak el minket a környezetünkben?

Szakképző

Az önismeret fejlesztése

A tanuló helye, szerepe otthon és az iskolában

Az énkép, én ismeret erősítése

GINOP: Megáll a túlnépesedés

Az osztály kapcsolati hálózata

Egyéni és csoportos konfliktusok okai

Válságstratégiák megismerése, hatásai

Testmozgás, táplálkozás jelentősége életünkben

Egészséges életmód, egészségmegőrzésének fontossága

Iskola és a szabadidő-időterv készítése

Közösségi együttélés szabályozói

GINOP: cukorbetegség

évfolyam

Technikum

Család - szülők, testvérek

Család - tágabb (nagyszülők, nagynénik, nagybácsik, unokatestvérek)

Konfliktusok a családban, hogyan kezeljük?

Szerelem, házasság, válás

Fogamzásgátlás, terhességmegszakítás (szexuális betegségek) - az iskola védőnőjével

Életvezetési ismeretek

Mások megismerése (bizalom, bizalmatlanság)

Fokozott figyelem másokra, a rászorulókra - idősek, mozgáskorlátozottak

Mozgás szerepe az egészség megőrzésében

A szorongás, a stressz, a feszültség és fáradság okai, kezelése

A humor, a játék, mint a feszültség oldásának hatékony eszköze

Elsősegélynyújtási ismeretek - az iskola védőnőjével

Szakképző

Társadalmilag elfogadható, elfogadhatatlan magatartásformák

A szabadidő eltöltése

Aktív és passzív szabadidő eltöltése

Felelős gondolkodás - szexualitás témakörében – védőnői óra

Példakép

Van példaképem?

Pályaorientáció

Felelősségtudat, realitásérzék - képességek felmérése

Pályatervezés

Életút tervezés

évfolyam

Technikum

A harmonikus oktató - diák viszony

Konfliktusok az iskolában

Az ember és környezet

Légszennyezés, talajszennyezés, vízszennyezés

Természeti értékeink védelme

Szelektív hulladékgyűjtés

Zajártalom

Sugárveszély

A fák és az erdők szerepe, védelme

Az ember védelme - korunk betegségei

Betegségek megelőzése - az iskolai védőnővel

Magánélet, közélet

Társadalmi közérzet, beilleszkedés, beilleszkedési zavarok

Generációk egymás mellett (idősek és fiatalok)

Másság a társadalomban - ennek elfogadása

Gyermekvédelem és gyermekbűnözés

A gyermekek jogai

Szakképző

Családi hagyományok fontossága, megőrzése

A kulturális fogyasztás sokszínű kínálatának és az ezekhez kapcsolható értékek ismerete

Egyéni felelősség – családtervezés

A nagy családok és a szinglik

Ő és én

A tolerancia fogalmának megértése

Az LLL (élethosszig tartó tanulás) „filozófiájának” megismerése

Az élethosszig tartó tanulás jelentőségének belátása, összekapcsolás az életpálya-tervezéssel

évfolyam

Technikum

Családtervezés az iskolai védőnővel

Társadalmi érintkezés a felnőttek világában

A kultúrált vita

Véleménynyilvánítás formái

Felelősség önmagunkért és másokért

Hogyan élhetünk boldogan?

Környezeti és egészségnevelés a nyelvi órákon

Az idegen nyelv oktatása összefonódik az általános kompetenciákkal, vagyis a világról szerzett ismeretekkel, illetve a gyakorlati élettel. A nyelvtanulás során fontos figyelnünk a mindennapi élet témaköreire, kapcsolódnia kell a tanított tananyagnak a tanulmányaik során más tanórákon szerzett ismereteikre, tapasztalataikra. De a nyelvtanulás során szerzett ismereteket is felhasználhatják az élet minden területén.

Az érettségi vizsgák, valamint a nyelvvizsgák követelményrendszerébe foglalt témakörök keretében megjelenik a környezeti és egészségnevelés.

Környezetünk:

növények és állatok a környezetünkben,
időjárás, éghajlat,
környezetszennyezés és következményei,
környezetünk védelme, környezettudatos magatartás,
veszélyeztetett állat- és növényvilág,
természeti katasztrófák,
jövőkép.

Életmód:

egészséges életmód, egészségmegőrzés,
egészséges étrend, sport, fittness, betegségmegelőzés,
gyógymódok, alternatív gyógyászat,
szenvedélybetegségek: dohányzás, alkohol, drogok,
test-és lélek harmóniája.

Helyünk a világban és társadalomban, szociális kapcsolatok:

a család szerepe, fontossága,
a tizenévesek világa, baráti kapcsolatok,
generációk kapcsolata, generációs különbségek,
példaképek,
kultúrák, népek, országok,
kulturális különbségek, tolerancia.

Egészségnevelés a szakmai órákon

Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez, de szakképző iskola lévén magas óraszámban tanítunk szakmai tantárgyakat, ezért ezen órák lehetőségeit is mérlegelnünk kell.

Balesetvédelmi oktatásokat szervezünk minden tanév első szakmai óráin, kiemelve a balesetmentes munkavégzést, a munka és védőruha fontosságát.

Az élelmiszeripari és a turizmus - vendéglátás ágazatban az egészséges táplálkozás fontosságát emelhetjük ki, erősíthetjük meg tanítványainkban.

Munkavállalói ismeretek tantárgyat minden diákunk tanulja, ennek során cél önismerete alapján reális célok megfogalmazására. Megjelenésében igényes, viselkedésében visszafogott munkavállalóvá válni.

Egészségnevelés a testnevelés órákon

A serdülőkor időszakában következik be a hirtelen, gyors hossznövekedés, ezért fő feladat ebben a korban a test további erősítése, fejlesztése.

A mindennapos testmozgásban lehetőség van arra, hogy a tanításhoz, tanuláshoz szükséges tulajdonságokat megerősítsük, a diák legyen erős, kitartó, becsületes és szorgalmas, ne legyen fáradékony, bírja a tanítással, tanulással járó idegi és fizikai terhelést.

Váljon szokássá a sportkörnyezet higiéniája, tisztasága, a rendszeres mosakodás, tisztálkodás iránti igénye órák után.

Rendelkezzenek a tanulók elméleti ismeretekkel az alapképességek fejlesztésének élettani hátteréről, amelynek ismeretében tudatosan alkalmazhatják a megismert képességfejlesztő módszereket. Ismerjék az alkalmazott új gyakorlatok esetében is az intenzitás és a terjedelem-növelés lehetőségeit. Ismerjék a tartós terhelés, az állóképesség fejlesztés alapelveit, tudják mérni, ellenőrizni.

Legyenek képesek önfejlesztésre, önellenőrzésre önállóan tudjanak edzésmunkát végezni. Váljon mind tudatosabbá magatartásuk a szabadidőben végzett sportolásban, edzettségük növelésében, érezzenek felelősséget saját magukkal, életmódjukkal szemben.

Rendelkezzenek a tanulók ismeretekkel az erőt, a gyorsaságot és az állóképességet fejlesztőprogramok összeállításáról.

Elsősegélynyújtás alapismeretek oktatásának lehetőségei

A társadalom elsősegélynyújtási ismerete hazánkban rossz helyzetben van. A közismereti szabad órakeret terhére a 2020/2021. tanévtől kezdődően bevezetjük az Elsősegélynyújtás alapismeretek oktatását. Ennek programja a Helyi tantervben található meg.

Célunk, hogy a diákjaink megismerjék az elsősegélynyújtás fogalmát, felismerjék az alapvető vészhelyzeteket, sajátítsák el a legalapvetőbb segítségnyújtási módokat, képesek legyenek felismerni a problémákat, gyorsan cselekedni, együtt érzőek legyenek.

4 Oktatási program

4.1 A választott kerettanterv megnevezés

2020/2021. tanévtől

A 2020-ban bevezetett NAT alapján ajánlott kerettantervek átdolgozása.

4.2 A választott kerettanterv és a kerettanterv feletti óraszámok

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait, valamint a kerettanterv feletti óraszámokat az alábbi táblázatok tartalmazzák.

2020/2021. tanévtől:

Technikum

Tantárgyak	9. évfolyam		10. évfolyam		11. évfolyam		12. évfolyam		13. évfolyam		9-13. óraszám összesen
	heti	évi	heti	évi	heti	évi	heti	évi	heti	évi
Magyar nyelv és irodalom	4	144	5	180	3	108	4	124	0	0	556
Idegen nyelv	4	144	4	144	4	144	3	93	3	93	618
Matematika	4	144	4	144	3	108	4	124	0	0	520
Történelem	3	108	3	108	2	72	2	62	0	0	350
Állampolgári ismeretek	0	0	0	0	0	0	1	31	0	0	31
Digitális kultúra	2	72	1	36	0	0	0	0	0	0	108
Testnevelés	4	144	4	144	3	108	3	93	0	0	489
Osztályfőnöki	1	36	1	36	1	36	1	36	1	31	175
Kötelező komplex természettudományos tantárgy	3	108	0	0	0	0	0	0	0	0	108
Földrajz	0	0	2	72	2	72	0	0	0	0	144
Érettségire felkészítő tantárgy	0	0	0	0	2	72	2	62	6	186	320
Pénzügyi és vállalkozói ismeretek	0	0	1	36	0	0	0	0	0	0	36
Művészetek	1	36	0	0	0	0	0	0	0	0	36
Elsősegélynyújtás	1	36	0	0	0	0	0	0	0	0	36
Összes közismereti óraszám	27	972	25	900	20	720	20	625	10	310	3577
Ágazati alapozó oktatás	7	252	9	324	0	0	0	0	0	0	576
Szakirányú oktatás	0	0	0	0	14	504	14	504	24	744	1752
Tanítási hetek száma	36		36		36		31/36		31
Éves összes óraszám	1224		1224		1224		1129		1054		5855
Rendelkezésre álló órakeret/hét	34		34		34		34		34

A szabad órakeret óraszámait a következőképpen használjuk fel: 9. évfolyam – 1 óra Digitális kultúra, 1 óra Művészetek, 1 óra Elsősegélynyújtás, 10. évfolyamon – 1 óra Digitális kultúra, 11. évfolyamon – 1 óra Idegen nyelv, 12. évfolyamon – 1 óra Magyar nyelv és irodalom, 1 óra Matematika, 13. évfolyamon – 2 óra idegen nyelv, 6 óra Érettségi felkészítő tantárgy.

Szakképző

Tantárgyak	9. évfolyam	10. évfolyam	11. évfolyam	9-11. óraszám összesen
Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom	2	2	2	206
Idegen nyelv	2	1	2	170
Matematika	2	2	1	175
Történelem és társadalomismeret	3	0	0	108
Természetismeret	3	0	0	108
Testnevelés	4	1	1	211
Osztályközösség-építő Program	1	1	1	103
Pénzügyi és munkavállalói ismeretek	0	0	1	31
Digitális kultúra	0	1	1	67
Művészetek	1	0	0	36
Elsősegélynyújtás	0	1	0	36
Összes közismereti óraszám	18	9	9	1251
Ágazati alapoktatás	16	0	0	576
Szakirányú oktatás	0	25	25	1675
Tanítási hetek száma	36	36	31
Éves összes óraszám	1224	1224	1054	3502
Rendelkezésre álló órakeret/hét	34	34	34

A szabad órakeret óraszámait a következőképpen használjuk fel: 9. évfolyam – 1 óra Művészetek, 10. évfolyamon – 1 óra Digitális kultúra, 1 óra Elsősegélynyújtás, 11. évfolyamon – 1 óra Idegen nyelv, 1 óra Digitális kultúra.

4.3 Tanított tantárgyak tananyagai és követelményei

Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei megegyeznek a rendeletben kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A szabadon felhasználható órák a tananyag elmélyítését szolgálják.

A technikumi képzés helyi tanterve a NAT és a gimnáziumi kerettantervek alapján került kidolgozásra.

A szakképző évfolyamok közismereti helyi tanterve a NAT kiemelt fejlesztési területeire építve került kidolgozásra.

https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat

4.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

A munkaközösségek az igazgató által meghatározott határidőig kiválasztják az oktatáshoz szükséges tankönyveket, munkafüzeteket, taneszközöket.

A tantárgy tanításához csak valóban nélkülözhetetlen, rendszeresen használandó segédeszközök beszerzése tehető kötelezővé, figyelemmel a szülők anyagi lehetőségeire.

Csak olyan, a tankönyvlistán szereplő tankönyv jelölhető ki, amely beszerzése minden tanuló számára biztosított.

Az előírt tankönyvtípus változtatása csak felmenő rendszerben történhet. A használattal kapcsolatos döntés tehát a tantárgy tanításának teljes időtartamára szól.

Egyéb eszközök tekintetében csak a tanév végén lehet olyan döntéseket hozni, amelyek révén a szülőkre fizetési kötelezettség hárul.

A szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat a tankönyveken túli felszerelések tekintetében a szülőkre vonatkozó fizetési kötelezettség korlátait állíthatja fel, amelyeket figyelembe kell venni.

A tankönyvek térítésmentes igénybevételének lehetőségeit „A tankönyvellátás rendje” szabályzatunk tartalmazza.

4.5 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.

Ha az iskola szakképzési évfolyamába való lépés előfeltétele az érettségi vizsga megléte, a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év őszi érettségi vizsgaidőszakának befejező napját követően, az vizsgabizottság döntésének jogerőre emelkedését követő első tanítási napon az érettségi bizonyítványt bemutatta. Amennyiben a tanuló e kötelességének nem tett eleget, tanulói jogviszonya megszűnik.

Ha a tanuló nem teljesíti legalább elégséges minősítéssel az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.

Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként eltiltottak a tanév folytatásától. Az évfolyam megismétlése nem tagadható meg attól a tanulótól, aki az iskolával tanulói jogviszonyban áll.

Ha az iskolában nem indul olyan követelmények szerint tanuló osztály, amelyben a tanulót évfolyamismétlésre utasították, a tanuló tanulmányait az új követelmények szerinti osztályban is folytathatja.

A szülő írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan esetben, amelyben a szülőre fizetési kötelezettség hárul, illetve ha a tanulói jogviszony megszűnésével járó, illetve a tanórai foglalkozáson való részvétel alóli, vagy egyes tantárgyak tanulása alóli felmentéssel járó döntés születik.

4.6 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

Nemzeti alaptantervünk alapján meghatározzuk, hogy az alábbi fejlesztési területeken milyen módon, mely tantárgyakba építve történik az ismeretek átadása. Iskolánk hagyományai valamint a jogszabályi környezet alapján intézményünkben ez a következők szerint történik:

4.6.1 Erkölcsi nevelés

A oktatók ‑ mivel minden esetben példát mutatnak – minden megmozdulásukkal rész vesznek az erkölcsi nevelésben, akár tanítási órán, akár gyakorlati foglalkozáson, akár szabadidős rendezvényen vannak együtt a tanulókkal. Így minden oktatók feladata, hogy betartsa az alapvető etikai normákat, még az iskolán kívül töltött időben is. Mind emellett az erkölcsi nevelés elsődleges színtere az etika tantárgy, de fontos feladata az osztályfőnöki munkának is, ezért erkölcsi nevelés az osztályfőnöki órán is folyik.

4.6.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Hasonlóan az előző ponthoz, a hazafias nevelés is minden oktató feladata. A közismereti nevelésben ez első sorban a magyar nyelv és irodalom, a történelem illetve a művészeti órákon történik, de minden más tantárgy esetében is szükséges, hogy tudománytörténeti, sporttörténeti ismeretek átadása esetén hivatkozzunk a terület magyar kiválóságaira, hiszen ez is része a hazafias nevelésnek.

Kiemelten fontos a hazafias nevelésben a nemzeti ünnepek, emléknapok megtartása. Olyan megemlékezéseket állítunk össze e jeles eseményekre, amelyben kiemelkedő szerep jut a magyarságnak, hősies áldozatvállalásnak. példamutatásnak.

A Határtalanul! programhoz kapcsolódóan megemlékezünk a Nemzeti összetartozás napjáról.

Szabadidős tevékenység keretében is szeretnénk fiataljainkban felébreszteni a nemzeti öntudatot színház- és mozilátogatásokkal.

4.6.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Ezen nevelési feladatokat elsősorban a társadalomismeret, másodsorban a történelem és osztályfőnöki órák keretében kívánjuk megoldani. Tudatosítjuk fiataljainkban állampolgári jogaikat, kötelezettségeiket. Felhívjuk figyelmüket a jogkövető magatartásra, igyekszünk rábírni őket, hogy éljenek tanulói jogviszonyukból eredő jogaikkal, és tartsák be kötelezettségeiket. A diákönkormányzat keretein belül gyakoroltatjuk is velük a demokráciát.

4.6.4 Az önismereti és társas kultúra fejlesztése

Ezen a területen a legfontosabb a valós én-kép kialakítása. Ehhez minden oktató munkájára szükség van. A tanulónak tudnia kell, milyen területen vannak gyengeségei erősségei. Meg kell tanulniuk, hogyan tudják fejleszteni önmagukat. Fontos tehát, hogy a tanulót rendszeresen, következetesen reálisan értékeljük, ezzel elősegítve a valós én-kép kialakítását.

A társas kultúra alapja a valós én-képpel rendelkező egyén. A valós én-kép kialakításának elősegítésével tehát a társas kultúrát is fejlesztjük. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

4.6.5 A családi életre nevelés

Kultúránk társadalmának alapja a család. Modern, felgyorsult világunk nem kedvez a társadalom e nem individuális sejtjének. Fontos szerep hárul ezért az iskolára, hogy felkészítsük fiataljainkat a családalapításra, de ami még fontosabb: a család megtartására. A tanítás során a drámapedagógiai eszközöket is felhasználunk.

Kiemelkedő szerepe van a szexuális felvilágosításnak. Meg kell tanítanunk diákjainkat a tudatos gyermekvállalásra, figyelembe véve – a helyes önismeret kialakításának elsajátításával – a biológiai, pszichológiai és társadalmi érettséget.

Fontos, hogy megismerjék a háztartás gazdálkodását, felkészüljenek a családon belüli munkamegosztásra, gyermeknevelésre.

Mindez a legnehezebb feladataink közé tartozik, hiszen egyre több a problémás családi háttérrel rendelkező fiatal, akik otthon pontosan az ellenkezőjét látják annak, mint amit a oktatóktól e téren hallanak. Fontos ezért, hogy a családi életre nevelés keretein belül kompenzáljuk ezeket a hátrányokat az érzelmi és szociális kompetenciák fejlesztésével.

4.6.6 A testi és lelki egészségre nevelés

Tanulóink akkor válnak igazán kiegyensúlyozottá, ha testileg és lelkileg is egészségesek. Fontos ezért az egészséges életmódra nevelés, a helyes táplálkozás, a testmozgás szükségességének hangsúlyozása. El kell érnünk, hogy tudatosuljon bennük az alkohol- és drogfogyasztás, a dohányzás súlyos egészségkárosító hatása. Sajnos a büntetés itt már nem elegendő, nem visszatartó erő. Fontos szerepe van ezért az oktatási tevékenységnek, különösen a biológia órán, osztályfőnöki órán. Hangsúlyoznunk kell a személyes példamutatást. A testi egészség megtartásában – és a prevenció miatt is – nagyon fontos lépés a mindennapos testnevelés újraszabályozása. Ennek értelmében minden tanulónknak kötelező testnevelés órán résztvennie minden olyan tanítási napon, amikor közismereti képzésben vesz részt.

A testi egészség mellett nagyon fontos a lelki egészség megőrzése is. Itt sokkal nagyobb a felelősségünk, hiszen az itt előforduló betegségek kívülről alig észrevehetőek. A lelki betegségek leküzdésében segít az iskolapszichológusi hálózat, megelőzésben a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, de az osztályfőnök is.

A lelki egészségre nevelés elsődleges helye a biológia és osztályfőnöki órák.

4.6.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Ennek a területnek a fejlesztése a szociális kompetencia erősítésével történik. Ennek tanulmányi területe az összes tantárgy. Ha a tananyag feldolgozása csoportmunkában történik, ezzel már fejlesztjük a felelősségvállalást, hiszen itt segítik egymást a tanulók. Az elsődleges színtér azonban az osztályfőnöki óra, illetve az érettségire felkészítő osztályokban az ötven óra közösségi szolgálat, ami a feltétele az érettségi bizonyítvány megszerzésének.

4.6.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság

A környezettudatosságra nevelést Szakmai programunk 4.18.fejezete tartalmazza.

4.6.9 Pályaorientáció

Az iskola kiemelt feladatának tekinti, hogy felkészítse tanulóit a pályaválasztással kapcsolatos nehéz és felelős döntésre és az életükben adódó, esetlegesen szükségessé váló pályamódosításra. A pályaorientáció nem külön tantárgy keretében történik, hanem több tantárgy feladata, szoros összefüggésben a személyiségfejlesztéssel, és a reális önismeret, önkép kialakításával. Elsősorban az osztályfőnöki órákon van lehetőség arra, hogy a felkészüljenek a pályaválasztásra, a továbbtanuláshoz kapcsolatos elképzeléseiket pontosítsák. A diákok részt vehetnek különböző szakmai programokon, versenyeken, kirándulásokon, melyek mind hozzájárulnak a megalapozott pályaválasztáshoz.

4.6.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés

A gazdasági és pénzügyi nevelés – iskolánk profiljából adódóan ‑ megjelenik az intézmény által oktatott tantárgyakban.

A tanulók a szabadon választott foglalkozások keretében választhatják a gazdasági ismeretek nevű tantárgyat. A szakgimnáziumi, a szakközépiskolai és a szakiskolai képzésben a szakmai tantárgyak tartalmaznak a pénzügyi és a gazdasági életre vonatkozó ismereteket.

A közismereti tantárgyak közül a történelem és a matematika tantárgyakban is megjelennek a pénzügyi és a gazdasági kérdésekkel összefüggő témakörök.

4.6.11 Médiatudatosságra nevelés

Iskolánkban a diákok elsősorban a mozgóképkultúra- és médiaismeret nevű tantárgy keretében foglalkoznak a médiatudatos magatartási formák elsajátításával. A médiatudatosságra nevelés nem csupán művészeti területként jelenik meg, hanem jelen van a többi tantárgyban is.

A médiafogyasztással, médiahasználattal kapcsolatban magyar nyelv és irodalom, társadalomismeret órák is hasznos ismeretekkel szolgálnak.

A médián belül egyre fontosabb szerepe van az internetnek. Az informatika és a média mára félig meddig összenőtt, ezért az informatikaoktatásban kikerülhetetlenül megjelenik az internettel, médiával kapcsolatos ismeretek átadása, gyakorlása.

Intézményünk könyvtárai információs pontként funkcionálnak, ami segít eligazodni az információk és az internet világában. A tanulók a könyvtár infrastruktúráját felhasználva is gyűjthetnek információkat a nyomtatott és az elektronikus médiából, melyhez segítséget is kapnak.

4.6.12 A tanulás tanítása

Az iskola alapvető feladata, hogy az ifjúságot megtanítsa tanulni. Ma, amikor az élethosszig tartó tanulás idejét éljük, nem lehet kijelenteni azt, hogy egy bizonyos tananyag, tudás átadásával megelégedhet egy oktató. Sőt, ennél sokkal fontosabb azoknak a kompetenciáknak a fejlesztése, melyek képessé teszi őket az új információk befogadására, feldolgozására, alkalmazására.

A tanulás tanítása tipikusan az a tudáselem, amelyiket nem külön tantárgyként, hanem az összes tantárgy keretében, az oktatási folyamatba ágyazottan kell és lehet megtanítani. Ehhez szükség van arra, hogy a oktatók minél szélesebb módszertani eszköztárat vonultassanak fel, ezáltal lehetővé téve a diákok számára a különböző tanulási technikák megismerését. A tanórákon folyamatosan törekedni kell arra, hogy a tanulók ne „kész” anyagot kapjanak, hanem legyen lehetőségük az önálló adatgyűjtésre, megfigyelésre, értelmezésre, véleményalkotásra.

4.7 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A tanév folyamán a tanulók fizikai állapotát egyfelől a Hungarofit mérési módszerrel mérjük, melyet az első félév elején és a második félév végén elvégzünk, így a tanév végén láthatóvá válik a diákok fizikai fejlődése, illetve egyes paraméterek eseteleges romlása. Másfelől a NETFIT (Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt) mérési módszert használjuk.

Hungarofit mérési paraméterek:

fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás
hasizomerő, hanyattfekvés-felülés
hátizomerő, hason fekvés-törzsemelés
helyből távolugrás
2000m-es síkfutás

Osztályzat	Helyből távol (cm)		Hanyatt fekvésből felülés (db)		Karhajlítás és nyújtás (db)
Osztályzat	lány	fiú	lány	fiú	lány	fiú
1	-139-ig	-179-ig	-41	-45	-8	-20
2	140-től	180-tól	42-56	46-60	9-11	21-26
3	150-től	190-től	57-76	61-80	12-15	27-34
4	160-tól	200-tól	77-96	81-100	16-19	35-42
5	170-től	210-től	96-	101-	20-	43-

Osztályzat	Hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db)		2000 m-es síkfutás (p:mp)		Medicinlabda dobás (cm)
Osztályzat	lány	fiú	lány	fiú	lány	fiú
1	-34	-38	16:00-	13:00-	-499	-699
2	35-46	39-50	14:00-15:59	11:30-12:59	500-549	700-749
3	4762	51-66	12:00-13:59	10:00-11:29	550-599	750-799
4	6378	67-82	10:00-11:59	8:30 -9:59	600-649	800-849
5	79-	83-	-9:59	-8:29	650-	850-

A táblázatok, és a hozzájuk tartozó értékelés alapján minden tanuló képet kap saját fizikai állapotáról, fejlődéséről.

A 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet módosítása nevesíti a NETFIT-et (Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt), mint a tanulók fizikai fittségi mérésének rendszerét, valamint szabályozza annak tartalmi kereteit.

A NETFIT 4 fittségi profilban 11 mérés segítségével jellemzi a tanulók állóképességét, erejét, hajlékonyságát és testösszetételét. A mérések eredményei teszttől függően két illetve három zónába kerülhetnek. Egészségzónába, fejlesztési zónába, fokozott fejlesztési zónába.A mérési eredményeket a központi táblázat tartalmazza. A NETFIT teszt ajánlása szerint a tanulók az elért eredményeikre nem kapnak osztályzatot.

Mérési paraméterek:

1.Testmegasság (cm)

2.Testtömeg (kg)

BMI (body Mass Index)
Testzsír százalék
Hajlékonysági teszt (jobb láb, bal láb, cm-ben)
Állóképességi ingafutás teszt (15 m, megtett hosszak száma)

7.Ütemezett hasizom teszt (db)

8.Törzsemelés teszt (db)

9.Ütemezett fekvőtámasz teszt (db)

10.Kézi szorítóerő mérése (db)

11.Helyből távolugrás teszt (cm)

A megadott tartalmi kereteken belül évente egy alkalommal, januártól áprilisig, illetve júniusig a testnevelők mérik az iskola diákjainak fizikai fittségét, melyet a központi adatbázisban rögzítenek.

4.8 A választható tantárgyak, foglalkozások és az oktatóválasztás szabályai

A választható tantárgyak, foglalkozások közül a tanuló megválaszthatja azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyakat tanító oktatót. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt oktatót a tantárgy oktatására.

A szabadon választható tanórai foglalkozásra írásban kell jelentkezni, a módosítást írásban kell kérni – ezt tanköteles tanuló esetén a gondviselőnek is alá kell írni. Az igazgató a felvételről a tanulót és tanköteles tanuló esetében a gondviselőt is írásban értesíti, de előzőleg fel kell hívni a figyelmet arra az előírásra, amely szerint, ha a tanulót ilyen foglalkozásra felvették, akkor azon a tanuló számára a tanév végéig kötelezővé válik a részvétel. Ettől eltérni csak rendkívüli indokkal lehet az igazgató engedélyével.

Az iskola a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Tanórán kívüli foglalkozás tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, a szakmai munkaközösségek, oktatók kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanórán kívüli foglalkozások szervezése, az igények felmérése a tanév első három hetében történik. A foglalkozások az iskolavezetés által jóváhagyott terv és leadott szakköri névsor alapján legkésőbb október 1-től indulnak. Amennyiben az intézmény rendelkezik szabad órakerettel, egyéni engedély alapján később is szervezhetők foglalkozások, akár időszakosan is

4.9 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánkban idegen nyelvek, matematika, digitális kultúra, valamint a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakból történik csoportbontás.

Az idegen nyelvek oktatása során általában osztályszinten történik a csoportbontás a különböző nyelvek között. Több párhuzamos osztály esetében –ha a munkaszervezés levetővé teszi – évfolyamszintű bontás történik, és ebben az esetben a nyelvi előképzettség szerinti differenciálást alkalmazunk. Matematika tantárgy keretében a csoportbontás, célja az ismereteket elmélyítése, tanulók tudásának megalapozására.

A szakképzés és a gyakorlati oktatás területén a gyakorlati csoportok létszáma általában 8-12 fő lehet (esetenként ennél magasabb létszám is engedélyezett) a gyakorlati foglalkozás jellegéből és a termek kapacitásából adódóan.

4.10 Választható érettségi tantárgyak

A középszintű érettségire készülő 11. 12. és 13. évfolyamos diákok heti 2 órában a következő tárgyakból választhatnak a kötelező érettségi tantárgyakon kívül: Biológia, Földrajz, Gazdasági ismeretek, Digitális kultúra, Állampolgári ismeretek, Második idegen nyelv és Testnevelés és Fenntarthatóság tantárgyakból igény szerint. Iskolánkban Fenntarthatóság tantárgy oktatása 9. évfolyamon a Kötelező komplex természettudományos tantárgy keretein belül történik.

Emeltszintű érettségi vizsgára a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül felkészítünk: Biológia, Földrajz, Gazdasági ismeretek, Digitális kultúra, Állampolgári ismeretek, Második idegen nyelv és Testnevelés tantárgyakból.

Választás módja: a 10. osztályos tanulók körében az intézmény vezetősége április 10-ig felméri az igényeket, majd a tanulók választása alapján május 20-ig a véglegesített jelentkezéseket.

A tanuló a tanév során egy alkalommal igazgatói engedéllyel módosíthatja a választását.

A tanuló a tanulói jogviszony ideje alatt abból a tantárgyból tehet érettségi vizsgát emelt és középszinten egyaránt, amelyik a helyi tantervben szerepel, a tanterv követelményeit teljesítette és tudását osztályzattal értékelték.

Az intézményben 12. évfolyamon a tanulók előrehozott érettségi vizsgát tehetnek Magyar nyelv és irodalom, Matematika és Történelem tantárgyakból. Sikertelen érettségi vizsga esetén legkésőbb a 13. évfolyam tavaszi érettségi időszakában kell a javítóvizsgát teljesítenie a tanulónak.

Ha 12. évfolyamon a tanuló évismétlésre kötelezett, akkor a teljesített érettségi tantárgyakból a tanórák látogatása, illetve az értékelés alól kérésére felmenthető.

Idegen nyelv érettségi vizsgatárgyból legkorábban a tizenegyedik évfolyam október–novemberi vizsgaidőszakában tehet a tanuló amennyiben a vizsgatárgyra a Szakmai programban meghatározott követelményeket teljesíti. A tantárgy további óralátogatása és értékelése alól kérésre felmenthető, de a nyelvi érettségi nem mentesíti a szakmai idegen nyelv tanulása alól.

4.11 Fejlesztési feladatok az emelt szintű oktatásban

Célul tűzzük ki, hogy az emelt szintű érettségire történő jelentkezés esetében a jelentkező tanuló az emelt szintű eredményével meg tudja szerezni az emelt szintű érettségiért járó többletpontokat, tehát legalább a közepes emelt szintű eredményt elérje. Nem csak szaktárgyi ismereteket, de minden olyan tanulói kompetenciát fejlesztünk, melyek a sikeres emelt szintű érettségi vizsga letételéhez és a felsőfokú tanulmányok sikeres folytatásához szükségesek.

4.12 A középszintű érettségi vizsga témakörei

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Magyar irodalom

Életművek a magyar irodalomból – kötelező szerzők
Szerzők, művek, korszakok a régi magyar irodalomból a 18. század végéig Művek a magyar irodalomból – választható szerzők
Portrék, metszetek, látásmódok a 19-20. század magyar irodalmából
Metszetek a 20. századi délvidéki, erdélyi, felvidéki és kárpátaljai irodalomból
Művek a kortárs magyar irodalomból
Művek a világirodalomból
Színház és dráma
Az irodalom határterületei

Magyar nyelv

Kommunikáció
A magyar nyelv története
Ember és nyelvhasználat
A nyelvi rendszer
A szöveg
A retorika alapjai
Stílus és jelentés
Digitális kommunikáció

TÖRTÉNELE M

Az ókor
- Politika
- Ókori civilizáció
- Vallások
A középkor
- Az iszlám világ
- Gazdaság, társadalom, állam
- Egyház és kultúra Európában és Magyarországon
- Magyar őstörténet és honfoglalás
- A keresztény államalapítás és az Árpád-kor
- A vegyesházi királyok kora
A kora újkor
- A földrajzi felfedezések és következményei
- Reformáció és katolikus megújulás Európában és Magyarországon
- Török ellenes és rendi küzdelmek
- Erdély
- Magyarország a Habsburg Birodalomban
- A felvilágosodás
Az újkor
- Politikai eszmék
- Az ipari forradalom első hulláma
- A reformkor
- Forradalom és szabadságharc
- Az ipari forradalom második hulláma a világban és Magyarországon
- A szocializmus
- Polgári állam nagyhatalmi törekvései
- Dualizmus kora
- A nemzetiségi kérdés Magyarországon
A világháborúk kora
- Az első világháború
- Politikai változások a háború után
- Párizs környéki békék
- Állam, ideológia és gazdaság a két világháború között
- Politika és gazdaság Magyarországon
- Társadalom és életmód Magyarországon
- A második világháború
- Magyarország a második világháborúban
- A holokauszt Európában és Magyarországon
- Magyarország pusztulása
A hidegháború kora
- A hidegháború kora
- A kétpólusú világ felbomlása
- A kommunista diktatúra kiépítése és működése
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc
- A kádári diktatúra
- A rendszerváltoztatás Magyarországon
A jelenkor
- Nemzetközi együttműködés, globális világ
- Politikai intézmények
- Nemzet

Idegen nyelv

Személyes vonatkozások, család
Ember és társadalom
Környezetünk
Az iskola
A munka világa
Életmód
Szabadidő, művelődés, szórakozás
Utazás, turizmus
Tudomány és technika
Gazdaság

MATEMATIKA

Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok
- Halmazok
- Matematikai logika
- Kombinatorika
- Gráfok
Számelmélet, algebra
- Alapműveletek
- A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek
- Racionális és irracionális számok
- Valós számok
- Hatvány, gyök, logaritmus
- Betűkifejezések
- Arányosság
- Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek
- Középértékek, egyenlőtlenségek
Függvények, az analízis elemei
- A függvény
- Egyváltozós valós függvények
- Sorozatok
- Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei
Geometria, koordinátageometria, trigonometria
- Elemi geometria
- Geometriai transzformációk
- Síkbeli és térbeli alakzatok
- Vektorok síkban és térben
- Trigonometria
- Koordinátageometria
- Kerület, terület
- Felszín, térfogat
Valószínűség-számítás, statisztika
- Leíró statisztika
- A valószínűség-számítás elemei

BIOLÓGIA

Bevezetés a biológiába
- A biológia tudománya
- Fizikai, kémiai alapismeretek
Egyed alatti szerveződési szint
- Szervetlen és szerves alkotóelemek
- Az anyagcsere folyamatai
- Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)
Az egyed szerveződési szintje
- Nem sejtes rendszerek
- Sejtes rendszerek
- Többsejtű eukarióták
- Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak
Az emberi szervezet
- Homeosztázis, rendszerszemlélet
- Kültakaró
- A mozgás
- A táplálkozás
- A légzés
- Az anyagszállítás
- A kiválasztás
- A szabályozás
- Szaporodás és egyedfejlődés
Egyed feletti szerveződési szintek
- Populáció
- Életközösségek (élőhelytípusok)
- Bioszféra
- Ökoszisztéma
- Környezet- és természetvédelem
Öröklődés, változékonyság, evolúció
- Molekuláris genetika
- Mendeli genetika
- Evolúció
- A bioszféra evolúciója

FÖLDRAJZ

Tájékozódás a földrajzi térben
- A térkép
- Tájékozódás a térképen és a térképpel
- Távérzékelés és térinformatika
Tájékozódás a kozmikus térben és időben
- A Világegyetem
- A Nap és kísérői
- A Föld és mozgásai
- Az űrkutatás
A geoszférák földrajza
- A Kőzetburok földrajza
  - A föld gömbhéjas szerkezetének jellemzői
  - A kőzetlemezek és mozgásaik következményei
  - Hegységképződés
  - A kőzetburok építőkövei, az ásványkincsek
  - A Föld nagyszerkezeti egységei
- A levegőburok földrajza
  - A légkör anyaga és szerkezete
  - A levegő felmelegedése
  - A levegő mozgása
  - Felhő-és csapadékképződés
  - Az időjárás és az éghajlat
  - A légszennyezés következményei
- A vízburok földrajza
  - A vízburok tagolódása, tulajdonságai és mozgásai
  - A felszíni vizek
  - A felszín alatti vizek
  - A vízburok, mint gazdasági erőforrás

A geoszférák kölcsönhatásai, a földrajzi övezetesség
- A földfelszín formálódása
- A külső erők felszínformáló tevékenysége
- A talaj
- A geoszférák közötti kapcsolatok
- A szoláris és a valódi éghajlati övezetek
- A vízszintes földrajzi övezetesség
- A függőleges földrajzi övezetesség
- A geoszférák fejlődése a múltban, földtörténet
Átalakuló települések, eltérő demográfiai problémák a 21. század
- A népesség földrajzi jellemzői
- Településtípusok, urbanizáció
A nemzetgazdaságtól a globális világgazdaságig
- A nemzetgazdaságok és a világgazdaság
- Integrációs folyamatok
- A globalizáció
- A monetáris világ
Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában
- A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai
- Magyarország természeti adottságai
- Magyarország társadalmi jellemzői
- A hazai gazdasági fejlődés jellemzői
- Hazánk tájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe
- A magyarországi régiók földrajzi jellemzői
- Természeti, kulturális és történelmi értékek védelme
- Magyarország környezeti állapota
- Az országhatárokon átívelő kapcsolatok
Európa földrajza.
- Európa általános természetföldrajzi képe
- Európa általános társadalomföldrajzi képe
- Az Európai Unió
- Európa regionális földrajza
  - Európa magterülete
  - Fejlett gazdaságú országok Európa közepén és északi részén
  - Dél-Európa országai
  - Kelet- Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa országai
  - Oroszország

Az Európán kívüli kontinensek földrajza
- A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe
- Ázsia földrajza
  - Ázsia általános földrajzi jellemzői
  - Ázsia regionális földrajza
- Ausztrália és Óceánia földrajza
- A sarkvidék földrajza
- Afrika földrajza
  - Afrika általános földrajzi jellemzői
  - Afrika regionális földrajza
- Amerika földrajza
  - Amerikai általános földrajza
  - Amerika regionális földrajza

Helyi problémák, globális kihívások, a fenntartható jövő dilemmái
- A globálissá váló környezetszennyezés és következményei
- A demográfiai és urbanizációs problémák
- Élelmezés és egészség
- A mind nagyobb méretű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei
- A környezet- és a természetvédelem feladatai, a globális béke fenntartása

digitális kultúra

Szövegszerkesztés
- A szövegszerkesztő használata
- Szövegjavítási funkciók
- Szövegszerkesztési alapok
- Táblázatok és objektumok a szövegben
Számítógépes grafika és képszerkesztés

2.1. Grafika

2.2. A rasztergrafika

2.3. A vektorgrafika

2.4. Képek feldolgozása

Bemutatókészítés

3.1. Bemutatókészítés

Táblázatkezelés

A táblázatkezelő használata
A táblázat szerkezete
Adatok a táblázatokban
Táblázatformázás
Diagramok és egyéb objektumok

Adatbázis-kezelés
- Az adatbázis-kezelés alapfogalmai
- Az adatbázis szerkezete és kialakítása
- Alapvető adatbázis-kezelési műveletek
Publikálás a világhálón
- Webhely felépítése
- Webdokumentum tartalma
- Webdokumentum formázása
Algoritmizálás, adatmodellezés
- Adatszerkezetek, adat be- és kivitel
- Algoritmusleíró eszközök
- Elemi algoritmusok
- Rekurzió
A programozás eszközei
- Programozási nyelv
- Programfejlesztés és környezet

TESTNEVELÉS

Elméleti ismeretek
- Az olimpiai mozgalom létrejötte, célja, feladatai; magyar sportsikerek
- A harmonikus testi fejlődés
- A testmozgás, a sport szerepe az egészségtudatos magatartás kialakításában, és a személyiség fejlesztésében
- A motoros képességek szerepe a teljesítményben
- Gimnasztikai ismeretek
- Atlétika
- Torna
- Zenés-táncos mozgásformák
- Küzdősportok, önvédelem
- Úszás
- Testnevelési és sportjátékok
- Alternatív környezetben űzhető sportok és mozgásformák
Gyakorlati ismeretek
- Gimnasztika
- Atlétika
- Futások
- Ugrások
- Dobások
- Torna
- Talajtorna
- Szekrényugrás
- Felemáskorlát
- Gerenda
- Ritmikus gimnasztika
- Gyűrű
- Nyújtó
- Korlát
- Aerobik
- Küzdősportok, önvédelem
- Úszás
- Testnevelési és sportjátékok
- Kézilabdázás
- Kosárlabdázás
- Labdarúgás
- Röplabdázás

Állampolgári ismeretek

A család, a családi szocializáció. A család fogalma és funkciói.
Családi szerepek. A házasság intézménye, hagyományos családmodell, a család társadalmi funkciói. Párkapcsolatok, családtervezés, gyermekvállalás kérdése.
A család gazdálkodása és pénzügyei A háztartás bevételei. A háztartás kiadásai: fogyasztás, beruházás. Megtakarítás a háztartásban – megtakarítás formái. A hitelfelvétel módozatai, feltételei és kockázatai.
Szabadság és felelősség; jogok és kötelezettségek, a társadalmi felelősségvállalás Az alapvető emberi jogok, állampolgári jogok és kötelességek. Egyéni és közösségi jogok. Az állampolgárság fogalma. Állampolgárság létrejötte. Az Alaptörvény legfontosabb részei.
Az országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti választások, a népszavazás intézménye. A civil társadalom szervezetei.
Nemzet, nemzettudat; lokálpatriotizmus, hazafiság, honvédelem A nemzettudat alkotóelemei és a hazafiság lehetséges megnyilvánulási formái.
Az anyaország feladatai a határon kívül élő magyarság identitásának megőrzésében.
A nemzetállamok szerepe a globális világban és az Európai Unióban. Magyarország és az Európai Unió kapcsolatrendszere. A globalizáció hatása a nemzeti kultúrákra. A magyar honvédség szerepe, feladatai. Biztonságpolitikai kihívások a 21. században. .
A magyar állam intézményei A köztársasági elnök szerepe. A törvényhozói hatalom rendszere. A törvényalkotás folyamata és a jogszabályi szintek.
Politikai pártok. A végrehajtó hatalom rendszere (országos és helyi szint). A nagy ellátórendszerek. Az önkormányzatiság fogalma
Az állam gazdasági szerepvállalása Államháztartás, központi költségvetés és a fiskális politika. Az állam piaci és nem piaci feladatai. Az újraelosztási rendszerek. Az államadósság kialakulása és finanszírozása.
A fő makrogazdasági mutatók. A gazdasági növekedés, stagnálás, foglalkoztatottság, munkanélküliség, infláció. Adók és járulékok. Az állam gazdasági szerepének liberális, baloldali és konzervatív értelmezése.
A mindennapi ügyintézés területei és megszervezése Állampolgári dokumentumok: személyi igazolvány, lakcímkártya, diákigazolvány, útlevél, adóazonosító, TAJ kártya, jogosítvány.
Motivációs levél, önéletrajz, állásinterjú.
Fogyasztóvédelem, környezet- és természetvédelem A fogyasztóvédelem fogalma és lehetséges területei. Demográfiai folyamatok hazánkban és a nagyvilágban. A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre
Bankrendszer, hitelfelvétel A nemzetközi és a hazai bankrendszer. Pénzügyi tranzakciók. Hitel (kamat, futamidő, fedezet, saját erő, THM).
Az MNB működése, feladatai és a monetáris politika. 1
Vállalkozás és vállalat A gazdaság alapintézményei, törvényszerűségei és gazdasági szereplői Vállalkozás és vállalat A gazdaság alapintézményei, törvényszerűségei és gazdasági szereplői.
A tulajdonformák. Vállalkozási formák, cégtípusok.
Az üzleti terv.

GAZDASÁGI ISMERETEK

A közgazdaságtan alapfogalmai, főbb kérdései, vizsgálódási módszerei
A piaci mechanizmus alapvető elemei, működése, a piacgazdaság jellemzői
A pénz kialakulása és funkciói
A fogyasztó, mint a gazdaság egyik kulcsszereplője, döntési mechanizmusai, illetve a fogyasztói magatartás elemzése
A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők
A vállalkozások fogalma, célrendszere, vállalkozási formák
A termelés erőforrásai és felhasználási lehetőségeik
Piaci formák és jellemzőik. A racionális vállalkozói magatartás különböző piaci viszonyok között
A vállalkozás finanszírozása, működését és vagyoni helyzetét befolyásoló tényezők. A tőkepiac
A piaci mechanizmus működési zavarai
A munka, mint termelési tényező a gazdálkodás folyamatában
A makrogazdaság szereplői és a makrojövedelem keletkezése
A modern pénz teremtése és a pénzpiac
A munkapiac és a munkanélküliség problémájának elemzése
Az államgazdasági szerepvállalásának megjelenése, oka, fejlődési szakaszai, a gazdasági válságok
Költségvetés politika jellemzői
Az infláció és a monetáris gazdaságpolitika jellemzői
A nemzetgazdaság külgazdasági kapcsolatai
Aktuális gazdasági problémák és megoldási alternatívák
A globalizáció

FENNTARTHATÓSÁG

A gazdasági fejlettség és a fenntarthatóság összefüggései
Globális környezeti problémák és azok természeti és társadalmi következményei
Szegény gazdagok és gazdag szegények – a fogyasztói társadalom ellentmondásai
A települések fejlődésének fenntarthatósági vonatkozásai
Összefogás a fenntartható jövő érdekében

4.13 Az iskolai beszámoltatás, a számonkérés követelményei és formái

4.13.1 A tanulók írásbeli beszámoltatásának rendje

Az iskolában íratott bármely típusú dolgozatot tíz iskolai tanítási napon belül ki kell javítani, a kijavított dolgozatot a tanulóknak be kell mutatni.

Az iskolai dolgozatok formái az alábbiak:

röpdolgozat

az adott óra vagy maximálisan az utolsó három óra tananyagából,
érintheti az osztály egyes tanulóit vagy egészét,
a röpdolgozat előzetes bejelentése nem kötelező,

számonkérő dolgozat

háromnál több óra anyagából,
érintheti az osztály egyes tanulóit vagy egészét,
a számonkérő dolgozat előzetes bejelentése legalább két nappal korábban kell, hogy megtörténjék,

témazáró dolgozat

egy vagy több átfogó témakör anyagából
jellemzően az osztály egészét érinti,
a témazáró dolgozat előzetes bejelentése a dolgozat íratását megelőzően legalább egy héttel korábban kell, hogy megtörténjék,

4.13.2 A tanulók szóbeli beszámoltatásának rendje

A szóbeli feleleteket rendszeresen alkalmazzuk. Kiemelt hangsúlyt kívánunk helyezni diákjaink rendszeres szóbeli feleltetésére is, mert diákjaink szóbeli megnyilvánulásának, kommunikációjának szintje jelenleg elmarad az érettségi illetve szakmai vizsgákon elvárhatótól. A szóbeli feleletekre elsősorban egy-egy tanítási órára történő tanulói felkészülés mértékének és hatékonyságának ellenőrzésére alkalmazzuk, de lehetőség van a néhány órával korábban tanult tananyag szóbeli számonkérésére is.

4.13.3 A tanulók gyakorlati beszámoltatásának rendje

Gyakorlati beszámoltatásra kerül sor az a Művészetek, a Testnevelés, valamint a Szakmai tantárgyak gyakorlati képzése során. A gyakorlati beszámoltatás a tanuló által az iskolai oktatás és az otthoni felkészülés alatt megszerzett gyakorlati feladatok teljesítési szintjének értékelését, a tanuló osztályozását célozza.

4.13.4 A tanulók értékelése

A tanulók formatív értékelése az oktatók és az oktatóitestület feladata. Az oktatók rendszeresen mérik a tanulók teljesítményét, és osztályzatokkal értékelik azt. Általánosan elvárható, hogy a tanuló rendelkezzék egy félévben 3 osztályzattal.

A rendszeres osztályozás egyik feladata a tanulási hibák és hiányosságok feltárása, amely lehetővé teszi a javítást és pótlást. A másik fontos célja a tanuló, a tantestület és szülő tájékoztatása az elért eredményekről. A pedagógiai értékeléshez szükséges adatokat különböző módszerek segítségével gyűjtjük össze, például feleltetéssel, megfigyeléssel, feladatlapos felméréssel.

A tanulók lezáró-minősítő értékelést a tanulási folyamat nevezetes szakaszainak befejezésekor alkalmazzuk (tanítási témák vége, szemeszterek vége). A minősítő értékelés során teljes képet adunk a tanulóról; arról, hogy egy-egy tanulási periódus végén milyen mértékben tett eleget a neveltségi és tanulmányi követelményeknek. Ezek a következők:

az évközi osztályozás,
a félévi értesítő,
az év végi bizonyítvány,
az érettségi vizsga
a szakmai vizsga.

4.14 A tanuló tanulmányi munkájának, értékelésének és minősítésének elvei, módjai

A tanuló osztályzatát a tanórai foglalkozásokon végzett szóbeli és írásbeli munka, illetőleg a gyakorlati tevékenység figyelembevételével kell megállapítani, kivéve, ha a tanuló osztályozó vagy különbözeti vizsgát tesz. A megszerzendő érdemjegyek száma félévenként a tantárgy heti óraszámával egyenlő, de legalább három.

Az írásbeli számonkérések érdemjegyét a megírástól számított tíz iskolai tanítási napon belül ismertetni kell a tanulókkal.

A nem írásbeli számonkérések érdemjegyét a számonkérés alkalmával kell ismertetni a tanulókkal.

Minden érdemjegyet az e-naplóban is dokumentálni kell. Az érdemjegy megállapítása nem szolgálhat fegyelmezési eszközként.

A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha

felmentették a tanórai foglalkozáson való részvétel alól,
ha engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeinek egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
mulasztása miatt nem osztályozható, és az oktatótestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
átvételnél az iskola igazgatója előírja,
a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Ha a tanuló tankötelezettségét a szülő döntése alapján magántanulóként teljesíti, felkészítéséről a szülő gondoskodik. A tanuló osztályzatait osztályozó vizsgán kell megállapítani, kivéve, ha független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Mentesíthető a készségtárgyak tanulása alól.

Ha a tanulót egyéni adottságai, fogyatékossága vagy sajátos helyzete miatt mentesítették a tantárgy, tantárgyrész tanulása alól, tudásáról nem kell számot adnia, illetve az iskola által meghatározott módon ad számot. A mentesítés iránti kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokát és csatolni kell a szakértői véleményt.

Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelenek száma meghaladja a hármat, tanulmányok csak az évfolyam megismétlésével folytathatók.

Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le.

A tanuló szülője aláírásával a szorgalmi idő utolsó napját megelőző 30. napig jelentheti be, ha az év végi osztályzatnak megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tárgyból kíván vizsgát tenni.

Kérheti ezt a vizsgaformát az is, aki

a mulasztása miatt nem osztályozható, de az oktatótestület engedélyezte az osztályozó vizsga letételét (az engedély megadását követő 3 napon belül),
akit javítóvizsgára utasítottak (a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül).

Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról, a tanuló magasabb évfolyamra lépéséről – figyelembe véve a vizsgabizottság által adott osztályzatot – az iskola dönt.

Ha a tanuló egy vagy több tantárgynak több tanévre megállapított tantervi követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait évfolyamonként meg kell állapítani, és a tanuló törzslapjára rá kell vezetni.

A törzslap alapján az osztályzatot az évfolyam elvégzéséről kiállított év végi bizonyítványban fel kell tüntetni.

Ha a tanuló valamelyik tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni, de még nem teljesítette a helyi tantervben előírt, az érettségi vizsgára jelentkezéshez szükséges tantárgyi követelményeket, akkor osztályozó vizsga letételével teljesítheti e követelményeket, az érettségire jelentkezés határidejét megelőzően. Amennyiben a tanuló előrehozott érettségi vizsgát tett, kérelmére az igazgató felmentheti a tantárgy további óráinak látogatása alól.

4.14.1 A tanulmányi munka értékelése

Az egyes tantárgyak esetén az osztályzatok megállapításához különböző értékelési rendszert dolgoztak ki a munkaközösségek. Az értékelési rendszer minden oktató részére kötelező, attól eltérni csak a tanuló javára szabad.

HUMÁN MUNKAKÖSSÉG ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE

(Magyar nyelv és irodalom; Kommunikáció - magyar nyelv és irodalom; Állampolgári ismeretek; Történelem; Történelem és társadalomismeret; Testnevelés; Művészetek; Elsősegélynyújtás; Pénzügyi és vállalkozói ismeretek)

Számonkérési formák:

Témazáró dolgozat: előre bejelentve, időtartama 45 perc
Írásbeli felelet, röpdolgozat
Szóbeli felelet
Órai munka értékelése (szaktárgyi felkészültség, szaknyelv használata, tanórai aktivitás, elsajátított ismeretek alkalmazása.)
Házi dolgozat
Szorgalmi feladat
Gyakorlati feladat

A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TANTÁRGYAK ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE

(Biológia; Földrajz; Kötelező komplex természettudományos tantárgy)

Számonkérési formák:

Témazáró dolgozat: előre bejelentve, időtartama 45 perc
Írásbeli dolgozat: előre bejelentve
Írásbeli röpdolgozat
Írásbeli felelet
Szóbeli felelet
Órai munka értékelése: szaktárgyi felkészültség, szaknyelv használata, tanórai aktivitás, elsajátított ismeretek alkalmazása.
Órán kívüli tevékenységek értékelése (versenyek stb.)
Egyéb értékelési módok: házi dolgozat, projektmunka, kiselőadás

Az idegen nyelv tantárgy értékelési rendszere

Számonkérési formák:

Témazáró dolgozat: előre bejelentve, időtartama 45 perc
Írásbeli felelet, röpdolgozat
Szóbeli felelet
Órai munka értékelése (szaktárgyi felkészültség, szaknyelv használata, tanórai aktivitás, elsajátított ismeretek alkalmazása.)
Házi dolgozat
Projektmunka

Értékelési táblázat

szódolgozat

jeles 91% - 100%

jó 71% - 90%

közepes 61% - 70%

elégséges 51% - 60%

elégtelen 0% - 50%

témazáró dolgozat és javítóvizsga

jeles 85% - 100%

jó 66% - 84%

közepes 51% - 65%

elégséges 36% - 50%

elégtelen 0% - 35%

A matematika tantárgy értékelési rendszere

Számonkérési formák:

Témazáró dolgozat: 2 db félévente, előre bejelentve, időtartama 45 perc
Írásbeli felelet kb. 10 perc, röpdolgozat legalább 20 perc
Szóbeli felelet kb. 10 perc
Órai munka értékelése (szaktárgyi felkészültség, szaknyelv használata, tanórai aktivitás, elsajátított ismeretek alkalmazása.)
Órán kívüli tevékenységek jutalmazása (versenyek)
Félévenként egyszer javítási lehetőség adott témakörökből tanulói kérésre

A Digitális kultúra tantárgy értékelési rendszere

Számonkérési formák:

Az írásbeli számonkérés: előre bejelentve, időtartama 45 perc
Gyakorlati számonkérés
Az órai munka értékelésének szempontjai: szaktárgyi felkészültség, szaknyelv használata, kooperatív készség, tanórai aktivitás, munkafegyelem
Egyéb értékelési módok: kiselőadás, projektmunka, házi dolgozat
Órán kívüli tevékenységek értékelése: pl. versenyek, számítógépes munkák

Félévi, év végi érdemjegy megállapítása minden tantárgy esetében:

Témazárók érdemjegyét súlyozottan (2-szeres) vesszük figyelembe.
Súlyozott átlagot számolunk, alkalmazva a kerekítés szabályait.

Értékelési táblázat a különböző tantárgyak esetében:

86% - 100% jeles

66% - 85% jó

51% - 65% közepes

36% - 50% elégséges

0 - 35% elégtelen

A szakmai tantárgyak értékelési rendszere

A szakmai tantárgyak értékelési rendszerét a Szakmai program Képzési programja tartalmazza.

4.15 A tanulók jutalmazásának elvei

A tanulók jutalmazásának elveit „Házirend”-ünk tartalmazza.

4.16 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

A tanítási órákon rendszeres otthoni szóbeli feladatot határoznak meg az oktatók a tanítási órákon. Ezeket a feladatokat a következő tanítási órákon szóbeli, esetenként írásbeli, illetőleg frontális számonkéréssel ellenőrizzük. A szóbeli feladatok mellett a legtöbb tantárgyból rendszeresen írásbeli házi feladatokat határozunk meg, amelyet tanulóinknak általában a következő tanítási órára kell elkészíteniük.

Az írásbeli feladatok speciális csoportját alkotják egyes tantárgyak olyan feladatai, amelyek hosszabb előkészületeket igényelhetnek, például: olvasónapló írása, fél oldalt meghaladó idegen nyelvi fordítási feladat, projektmunkák, alkotómunkát igénylő művészeti alkotás elkészítése, házi dolgozatok, gyakorló feladatsorok, szorgalmi feladatok. Ezekre általában több időt biztosítunk, mint két tanítási óra között eltelt időtartam.

A szóbeli és írásbeli házi feladatok meghatározásakor a következő elveket követjük:

egy-egy tantárgyból jellemzően annyi szóbeli és írásbeli házi feladatot jelölünk ki, amennyi – átlagos diákjaink képességét és munkabírását, koncentráló képességét figyelembe véve – nem haladja meg a 30 perces munkaidő-igényt
a hosszabb idő-ráfordítást igénylő házi írásbeli feladatokat legalább egy héttel a kijelölt elkészítési időpont előtt kijelöljük
a tanítási szünetek időtartamára (nyári, őszi, téli és tavaszi szünet, többnapos ünnepek) nem adunk az átlagos mennyiséget meghaladó írásbeli és szóbeli házi feladatot
minden oktató köteles figyelembe venni, hogy a tanulónak egy-egy tanítási napra több tantárgyból is készülnie kell

Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink szellemi terhelése a korosztályuknak megfelelő legyen. Ennek érdekében nem elegendő az iskolai tanítási órákon való aktív vagy passzív részvétel. Szükségesnek tartjuk, hogy tanulóink számára rendszeresen önálló otthoni felkészülésre alkalmas írásbeli és szóbeli feladatokat határozzunk meg.

4.17 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Iskolánk kiemelten kezeli a tanulói esélyegyenlőség megvalósítását. Nevelési –oktatási tevékenységünkben igyekszünk megtalálni azokat a hátránykompenzáló módszereket, eljárásokat, amelyekkel a tanulási - tanítási folyamat eredményesebbé tehető. A tanulók esélyegyenlőségének biztosításában csak a oktatók, a szülők és a gyermekvédelmi intézmények összehangolt tevékenységével érhető el eredmény.

A Szakmai Program 1.6.5. fejezetében részletesen leírtuk a szociális hátránnyal hozzánk érkező tanulókkal kapcsolatos teendőket.

A GINOP-6.2.3 A szakképzési intézményrendszer átfogó fejlesztése projekt keretén belül a tanulás technikai munkacsoport által kidolgozott tananyagok, módszerek, technikák a 2019-2020-as tanévtől kezdődően, felmenőrendszerben, a 9. és 10. évfolyamon bevezetésre kerülnek.

4.18 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, a oktatók és a tanulók ismereteit bővítjük, az egészséges életmód lényeges elemeit beépítjük a mindennapi tevékenységünkbe. Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulókat ösztönözze, hogy felismerjék az egészséges életmód, életvitel fontosságát.

Az iskolai egészségfejlesztő munka alapvetően befolyásolja az iskola egészének mindennapjait.

Az egészségfejlesztés magába foglalja a korszerű egészségnevelés, a prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő tevékenységet, az önsegítés feladatait, módszereit.

4.18.1 Az iskolai egészségnevelés feladata

Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladata, hogy a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a következő területeken:

az egészséges étkezés, a táplálkozás szerepe,
egészségi állapotunk ismerete,
az egészséges testtartás, a mozgás fontossága,
a betegségek megelőzése,
a tanulás módszertana és a tanulás technikái,
az egészséges tanulási környezet alakítása,
az idővel való gazdálkodás szerepe,
az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, a drogok káros hatásai a szervezetre
a családi és kortárskapcsolatok,
a környezet védelme,
az aktív életmód, a sport,
a személyes higiénia,
az elsősegély-nyújtás alapismeretei,
a szexuális fejlődés,
a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.

4.18.2 Az iskolai egészségnevelés tevékenységformái

a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása
az iskola helyi tantervében szereplő Természetismeret, Biológia, Testnevelés tantárgyak tananyagai
az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek
az iskolaorvos, védőnő segítségének igénybe vétele egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában, a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében

4.18.3 Az iskola környezeti nevelési elvei

Alapelve: A teremtett világnak, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése. Az egész emberiséget érintő, súlyosbodó környezeti válság kezelésére jogszabályok, nemzetközi egyezmények születtek, de ezek nem elegendőek, amíg szemléletváltozás nem történik.

A környezeti nevelés pedagógiai célkitűzései az alábbiak:

szemléletformálás és ezzel együtt a környezettudatos gondolkodás kialakítása
ismeretközvetítés és ezzel együtt az aktív állampolgárrá nevelés
helyi környezeti problémák megismertetése, megoldása, illetve a helyi környezeti értékek megismertetése és az aktív megóvás
fenntartható fejlődés előmozdítása

Célunk olyan környezeti nevelés és oktatás, amely

kialakítja a diákokban a természet iránti tiszteletet, az igényt arra, hogy kulturált környezetben éljenek
készteti a diákokat a környezetükben történő jelenségek megfigyelésére, magyarázatára, a problémák esetleges megoldására
érzékennyé teszi a diákokat a szűkebb környezetükön túl történő dolgokra, történésekre is
formálja a diákok környezettudatos magatartását és a környezetért felelős életvitelét
a hagyományok megőrzését fontosnak tartja
formálja diákjaink alakuló értéktudatát, együttműködési képességét, életviteli szokásait, a személyes és a közös felelősségtudatát

A környezetei nevelés színterei

példamutató iskolai környezet,
anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés,
az oktatók, a dolgozók példamutatása,
kerékpáros és gyalogos közlekedés ösztönzése,
szelektív hulladékgyűjtés,
használtelem gyűjtése,
műanyag kupakok gyűjtése,
tantárgyakba, osztályfőnöki órákba beépített környezeti nevelés
környezetvédelmi akciók
előadások, kiállítások
a környezetvédelem jeles napjainak megünneplése

5 Képzési program

A Nagykanizsai Szakképzési Centrum Thúry György Technikumban kifutó rendszerben az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítéseket szerezhetnek tanulóink, iskolai rendszerű, nappali tagozatos szakképzés és iskolai rendszerű esti tagozatos felnőttoktatás keretében.

Az iskolarendszer átalakítása miatt, 2020. év szeptemberétől a Szakmajegyzékben szereplő képesítéseket oktatjuk szakmára felkészítő szakmai oktatás keretében. A szakképzés technikumi (korábban szakgimnáziumi), illetve szakképző iskolai (korábban szakközépiskolai) formában indítható. A tanulók tanulói jogviszonyban, vagy felnőttképzési jogviszonyban állhatnak az intézményünkkel.

A szakmai oktatáson kívül szakképesítésre felkészítő szakmai képzést is indítunk az IKK honlapján megjelenő programkövetelmények alapján. Kizárólag felnőttképzési formában.

A szakmai órarácsokat a Szakmai Program 1. számú melléklete tartalmazza, míg képzéseink esetén a helyi tantervek további elemei az 2. számú mellékletben megtalálhatóak.

5.1 Elméleti és gyakorlati képzés

A szakképzés az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények, valamint a szakgimnáziumi és szakközépiskolai kerettantervek alapján, szakmai elméleti, és gyakorlati képzés keretében történik.

A szakmai elméleti képzés az iskolában folyik, míg a gyakorlati képzés részben az iskolában (pl. taniroda, tanétterem, tankonyha, kabinet), részben külső gyakorlati helyeken (cégeknél, vállalatoknál, vállalkozóknál) történik.

A 2020. szeptembere után indított szakmai oktatás során az elméleti és a gyakorlati oktatás nem válik élesen külön egymásól. A programtantervek meghatározzák, hogy egy adott tantárgy esetében az órák minimum hány százalékát kell gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem) tartani.

5.2 A szakképzés ingyenessége

Az állam által támogatott iskolai rendszerű szakképzésben az első és a második szakma megszerzése -függetlenül az oktatás munkarendjétől - ingyenes. A második szakma esetén az állam legfeljebb három tanéven keresztül biztosítja az ingyenes oktatást.

5.3 Szakképzési kínálatunk

5.3.1 Ágazathoz tartozó szakképesítések

Iskolánkban az élelemiszeripar, kereskedelem, a közgazdaság, az ügyvitel, a közlekedés, szállítmányozás és logisztika, és a vendéglátóipar ágazatokban kifutó évfolyamokon, illetve 2020.szeptember 1.-től élelmiszeripar, gazdálkodás és menedzsment, kereskedelem, közlekedés és szállítmányozás, turizmus és vendéglátás ágazatokon folytatunk képzést.

Kifutó képzéseink:

Az ágazatokhoz tartozó szakképesítésekhez (érettségi) előírt szakképzési kerettantervek ágazatokra vonatkozó része 4+1 évfolyamos képzés esetén, a 9-12. szakgimnáziumi évfolyamokra jutó ágazati szakgimnáziumi szakmai tantárgyak tartalma, összes óraszáma, megegyezik a két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra előírt tartalommal. A szakgimnáziumi képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével.

Az egyes ágazatokhoz tartozó szakképesítések (érettségi)

Ágazat	Szakképesítés Az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítések	Érettségi végzettséghez kötött ágazati szakképesítés
Vendéglátóipar XXVII.	34 811 03 Pincér	54 811 01 Vendéglátás szervező
Közgazdaság XXIV.	523 45 06 Pályázati-támogatási asszisztens	54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző
Ügyvitel XXV.	52 841 02 Ügyfélszolgálati ügyintéző	54 346 03 Irodai titkár
Turisztika XXVIII.	52 812 01 Szállodai recepciós	54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő

szeptember 1.-től

Ágazat	Szakma
Gazdálkodás és menedzsment	5 0411 09 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző
Gazdálkodás és menedzsment	5 0411 09 02 Vállalkozási ügyviteli ügyintéző
Kereskedelem	4 0416 13 02 Kereskedelmi értékesítő
Kereskedelem	5 0416 13 03 Kereskedő és webáruházi technikus
Közlekedés és szállítmányozás	5 1041 15 06 Logisztikai technikus (Logisztika és szállítmányozás szakmairány)
Turizmus-vendéglátás	4 1013 23 01 Cukrász
	4 1013 23 04 Pincér –vendégtéri szakember
	4 1013 23 05 Szakács
	5 1013 23 02 Cukrász szaktechnikus
	5 1013 23 06 Szakács szaktechnikus
	5 1015 23 07 Turisztikai technikus (Turisztikai szervező szakmairány)
	5 1013 23 08 Vendégtéri szaktechnikus

5.4 Szakképzés programterve, helyitanterve

A szakmai képzés helyi tantervei a hatályos szakmánként meghatározott Képzési és Kimeneti Követelmények illetve Programtervek alapján készítettük el, melyeket a Szakmai program 3. melléklete tartalmaz.

5.5 Elméleti és gyakorlati képzés

5.6 A szabad órakeret felhasználásának szabályai

A szabad órakeretet – a korábbi évek tapasztalatai alapján – nem új tartalmak közvetítésére, hanem az egyes tantárgyakon belüli témakörök magasabb óraszámban való oktatására használjuk fel. Az egyes szakképesítések esetében ez a helyi tantervben, tanmenetekben, illetve óratervekben követhető nyomon.

5.7 A tanulói tevékenység szervezeti kerete (csoportbontás)

A szakmai tantárgyak oktatását gyakorlati tárgyak esetén a köznevelési törvényben meghatározott csoportlétszámokat alkalmazva csoportbontásban végezzük.

A tantárgyak jellegétől függően, a számítást, gyakorlást igénylő tantárgyak elméleti óráinál lehetőség szerint csoportbontást alkalmazunk.

A végzős évfolyamokon - ahol több szakma van összevonva egy osztályban - szakmánként csoportot bonthatunk a vizsgatárgyakból, az eltérő tartalmú és formájú vizsgakövetelmények miatt.

5.8 Alkalmazott képzési módszerek

Az iskolában alkalmazott képzési módszereket, melyek tanulóink kompetenciájának széleskörű fejlesztését, felzárkóztatását, a lemorzsolódás csökkentését illetve a tehetséggondozást szolgálják a Szakmai program Nevelési programjának 2.1.4., 2.4.3., 2.6.2., 2.6.3., 2.6.5., 2.6.6. pontjaiban találhatóak meg.

5.9 A szakmai képzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek

A szakmai képzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek a szakmai képzés helyi tanterveit tartalmazó mellékletekben találhatóak meg.

5.10 Projektoktatás

Célja:

A megújult szakképzésnek fő célja a tanulási eredményalapú képzés, ennek legfontosabb eleme a hagyományos tantárgyi rendszerű oktatás mellett a projekt alapú oktatás bevezetése, majd folyamatos bővítése.

A projektek kialakítása során lehetőség van arra, hogy azonos projekten több oktató, több tantárgy, több szakma, több évfolyam is képviseltesse magát. Lehetőség nyílik arra is, hogy iskolán túlmutató projekteket is kidolgozzunk. Felsőbb évfolyamokon az együttműködés a projektek során a vállalti partnerek bevonásával is történhet.

Projektoktatás szervezése:

Iskolánkban a projektoktatást projektnapok keretében valósítjuk meg, a kijelölt napokon diákjaink a kidolgozott oktatási projekteken dolgoznak.

Projektjeink:

Az ágazatokra és szakmákra kidolgozott projekteket a Szakmai program 5. számú melléklete tartalmazza.

A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladatmegoldása a tanulók és az oktatók közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján.

5.11 A beszámíthatóság helyi szabályai

A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakmai programban meghatározottak alapján a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója határoz. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet az iskola igazgatójához kell benyújtani.

Második szakképesítés megszerzése esetén a tanuló felmentést kaphat a közös modulokból, illetve tantárgyak tanulása alól.

5.12 Hiányzások kezelése

A hiányzásokat, mulasztásokat a köznevelési és szakképzési törvény előírásai alapján kezeljük.

5.13 Értékelés módja (9-12, 13-14, 9-11, 11-12 évfolyamok)

A szakmai tantárgyak, valamint a szakmai idegen nyelv tantárgy értékelési rendszere

Számonkérési formák:

Témazáró dolgozat: előző héten bejelentve
Írásbeli felelet, röpdolgozat
Szóbeli felelet
Órai munka értékelése (szaktárgyi felkészültség, szaknyelv használata, tanórai aktivitás, elsajátított ismeretek alkalmazása)
Házi dolgozat
Kiselőadás, beszámoló
Projektmunka
Gyakorlati feladat

Félévi, év végi osztályzat megállapítása:

A témazáró dolgozatok érdemjegyeit súlyozottan (2-szeres) vesszük figyelembe. Az e-naplóban az érdemjegy így fog megjelenni.
Súlyozott átlagot számolunk, alkalmazva a kerekítés szabályait.
A tanév során szerezhető minimális érdemjegyek száma: a tantárgy heti óraszámával megegyezik, de minimum félévente három érdemjegy, valamint heti félórás tantárgy esetén félévente minimum 2 érdemjegy.
Ha a szakmai kerettantervben szereplő tantárgy témaköreinek oktatása több oktató között kerül felosztásra, abban az esetben is az elektronikus naplóban egy tantárgyként jelenik meg. Azonban az oktatók külön-külön tanmenetet készítenek, amelyek együttes tartalma lefedi a kerettantervi követelményt. Az oktatók a szakmai tantárgyakra vonatkozó SZP előírás szerinti érdemjegyszámmal értékelik a tanulók munkáját.
A gazdálkodó szervezeteknél töltendő szakmai gyakorlat során teljesítendő tantárgyak esetében a képzőhelyről hozott tantárgyi érdemjegyek számát, az értékelés időpontját az iskola szakmai vezetése határozza meg a kihelyezett gyakorlati óraszám alapján.

5.14 Felnőttképzés

Intézményünk azok számára, akik a nappali oktatásba nem tudnak, vagy nem akarnak bekapcsolódni felnőttképzési jogviszonyban is lehetőséget biztosít szakmai oktatásra. Ennek feltétele a 16. életév betöltése. Az a tanuló, aki a 25. életévét betöltötte, kizárólag felnőttképzési jogviszonyban kezdhet új tanévet. Szakképesítésre felkészítő szakmai képzést kizárólag felnőttképzési formában lehet szerezni.

A felnőttképzési jogviszony keretében folyó szakmai oktatásban a szakmai oktatás időtartama legfeljebb a negyedére, az óraszám legfeljebb a nappali rendszerű szakmai oktatás óraszámának negyven százalékáig csökkenthető.

5.15 Alapvizsga

A nappali képzésben az alapvizsgát a 3 évfolyamos szakképző évfolyamokon a 9. évfolyamon júniusban, az öt éves képzésben a technikumban a 10. évfolyamon szintén június hónapban szervezzük.

A két éves felnőttképzésben és a 2 éves közismeret nélküli szakképzésben az alapvizsga időpontja január.

A pontos időpont a tanév rendjében tüntetjük fel.

5.16 Szakmai vizsga, portfólió

Az új típusú szakmai vizsga a KKK szerinti központi interaktív vizsgából és projektfeladatból áll. Ez utóbbinak része lehet gyakorlati feladat, valamint a diákok által készített portfólió, melyben összegyűjtik a képzésük alatt készített munkáikat. Ennek összetételét, mennyiségét a KKK szabályozza.

A szakmai munkaközösségek határozzák meg a portfóliókészítés részletes szabályait. A munkaközösségek javaslatot tesznek a tanulók portfóliójának elemeire, és az adott oktatók minden félévben a meghatározott portfólióelemek elkészültét segítik, felügyelik. Azokat legkésőbb a félév zárása előtt két héttel feltöltik az iskola által meghatározott helyre. A végleges portfólió leadásának határideje: a szakmai záróvizsga megkezdése előtti 30. napig.

6 A Szakmai Program záró rendelkezései

6.1 A Szakmai Programot meghatározó dokumentumok

A Szakmai Program az alábbi intézményi dokumentumokra épül:

az iskola korábbi Pedagógia Programja,
az iskola Házirendje,
az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata.

6.2 A Szakmai Program hatálya

Az iskola 2020. szeptember 1. napjától szervezi meg a nevelő és oktató munkáját e Szakmai Program alapján.

A Szakmai Program és annak mellékletei a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, mely visszavonásig hatályos.

6.3 A Szakmai Program elfogadásának szabályai

Az iskola igazgatója a tantestület, a diákönkormányzat és a szülői szervezet véleményének, javaslatainak figyelembe vételével elkészíti a Szakmai Program végleges tervezetét. Ezt a tervezetet véleményezi a diákönkormányzat vezetősége, a szülői szervezet, az iskola-egészségügyi szolgálat, majd egyetértésük esetén a Szakmai Programot az iskola oktatótestülete fogadja el.

Ha az egyetértési jog bármely gyakorlója nem ért egyet a Szakmai Program tartalmával vagy annak egyes részeivel, köteles véleményét eljuttatni az igazgatóhoz 15 napon belül, aki a véleményeket egyezteti, összesíti. A határidő elmulasztása esetén az egyetértést megadottnak kell tekinteni.

A vitatott kérdést, módosítást az oktatótestületnek újból kell tárgyalnia 30 napon belül, majd módosítja álláspontját, vagy pedig fenntartja azt. Az oktatótestület és az egyetértési jog gyakorlására jogosult közötti egyet nem értés esetén egyeztetési eljárást kell lebonyolítani. Amennyiben az egyeztetési eljárás során sem születik döntés, úgy a Szakmai Program korábbi szabályozása marad hatályban, kivéve, ha jogszabály kötelezően meghatározza a Szakmai Program tartalmát, ez esetben a jogszabályi rendelkezés az irányadó.

A Szakmai Program aláírása hitelesíti mind az elfogadást, mind az egyetértési jog és a véleményezési jog gyakorlását.

A Szakmai Program felülvizsgálata, módosítása

Az érvényben lévő Szakmai Programot kötelező felülvizsgálni, módosítani, ha

jogszabályi változások következnek be,
az igazgató, az oktatótestület a diákönkormányzat, a szülői szervezet együttesen igényt tartanak erre.

Az érvényben lévő Szakmai Program felülvizsgálatát, módosítását minden tanév április 30-ig javasolhatja (nem kötelező jellegű)

az iskola igazgatója,
az oktatótestület,
a diákönkormányzat iskolai vezetősége,
a szülői szervezet.

A felülvizsgálat elindítása írásban történik, melyet a kezdeményező fél képviselete nyújt be az intézmény főigazgatójának.

A Szakmai Program módosítását az oktatótestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

A módosított Szakmai Programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

6.4 A Szakmai Program nyilvánosságra hozatala

A Szakmai Programot a fenntartó jóváhagyását követő 7 napon belül nyilvánosságra kell hozni, melyről az iskola igazgatója köteles intézkedni.

A Szakmai Programot az alábbi helyekre kell elhelyezni:

könyvtár,
iskolai honlap.

A Szakmai i Programból egy példányt kap a fenntartó.

A Szakmai Program tanulókra és szülőkre vonatkozó fejezeteinek főbb pontjait minden tanév elején ismertetni kell

az első osztályfőnöki óra keretében a tanulókkal,
az első szülői értekezleten a szülőkkel.

A Szakmai Programról minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyetteseitől, a gyakorlati oktatás vezetőjétől, az osztályfőnököktől előre egyeztetett időpontban, vagy megtekinthető az iskola könyvtárában nyitvatartási időben.

6.5 Legitimáció

A Szakmai Programot az intézmény oktatótestülete fogadja el, diákönkormányzata és szülői szervezete véleményezi. A Program a fenntartó jóváhagyásával válik hatályossá.

Nagykanizsa, 2023. augusztus 31.

Richterné László Erzsébet

igazgató

Szakmai Program 2020..pdf

Letöltés