SZC logo

Nagykanizsai Szakképzési Centrum

OM kód: 203044/002 | 8800 Nagykanizsa, Ady Endre u. 29.

Intézmény logo

Nagykanizsai SzC Thúry György Technikum

HírekKözérdekű adatokCLASSROOMKRÉTA
Széchenyi 2020

Szakmai program

 

 

 

 

Szakmai Program

Nagykanizsai Szakképzési Centrum Thúry György Technikum

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  1.  

 

Elfogadva: 2020. augusztus 31.

Tartalomjegyzék

 

 

 

 

,,Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” (Szent-Györgyi Albert)

 

 

Iskolánk története

Az iskola jogelődjét 1831-ben nyitotta meg az izraelita hitközség, 3 osztályos fiúnépiskolaként.

Intézményünk a magyar közoktatás történetében elsőként folytatott kereskedelmi jellegű képzést vidéken. 1842-től a felső évfolyamokon kereskedelmi szaktárgyakat is tanítottak. 1857től az alapiskolára két évfolyamos kereskedelmi szakiskolát építettek.

1889-ben a belügyminiszter az iskolát az ország alreáliskoláival egyenrangúnak nyilvánította. A Trefort-féle iskolarendszer szellemének megfelelően engedélyt kapott a hitközség, hogy három évfolyamos középkereskedelmi iskolává szervezze a korábban két évfolyamos iskolát. 1895-ben már felsőkereskedelmi iskola néven szerepelt.

1920-ban miniszteri rendelet alapján a három évfolyamú felsőkereskedelmi iskolát, négy évfolyamúvá szervezték át.

A háborút követő gazdasági helyzet, a nagy világgazdasági válság miatt a fenntartó hitközség nem bírta az anyagi terheket, ezért az intézmény az 1933-34-es tanévet már a város iskolájaként kezdte meg, Nagykanizsai Felsőkereskedelmi Iskola néven.

1940-41-es tanévtől kereskedelmi középiskolaként folytatta működését az iskola. 1948-tól az állam kezelésébe került. 1952-től Közgazdasági Technikum Kereskedelmi Tagozat néven működött. Az 1954-55-ös tanévben kezdődött el a felnőtt kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképzés.1957-ben az iskola 100 éves jubileuma alkalmából felvette Thúry György, Kanizsa vára főkapitányának nevét. 

Az 1965. évi oktatási reform során megszüntették a technikumokat, helyükre a szakközépiskolák léptek, a technikumtól eltérő képzési céllal.

Iskolánk 1967-től kezdve kereskedelmi szakközépiskola lett. 1976. január elsejével közös igazgatás alá helyezték a szakközépiskolát és a szakmunkásképző iskolát, az új név: Thúry György Kereskedelmi Szakközépiskola, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola.

  1. szeptember 1-jén a Zrínyi Miklós utcai épületből a jelenlegi helyére az Ady Endre utca
  2. szám alá költözött.

1993-ban új épületszárny készült, amelyben már saját tornaterem, menza és korszerű tankonyha, tanétterem is helyet kapott. Kialakítottak két oktatókabinetet a kereskedelmi tanulók csoportos gyakorlati foglalkozásaihoz.

1993 szeptemberében indult a vendéglátó szakközépiskolai képzés, ezzel egy időben intézmény a Thúry György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola nevet vette fel.

1998 óta felsőfokú szakemberképzés vette kezdetét, kereskedelmi szakmenedzser szakon. A 2000-től működő kereskedelmi, vendéglátó technikus képzés mellett 2001 szeptemberétől idegenforgalmi technikusokat is képzett az oktatási intézmény. 2001-ben az intézmény nevét módosították: Thúry György Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképző Iskola. 2005-06. tanévtől újabb érettségire épülő népszerű szakmával bővült a képzési paletta, 1 éves logisztikai ügyintéző szakmára iratkozhattak be a diákok, 2010 szeptemberétől pedig az élelmiszeripari szakirányon kezdhették meg tanulmányaikat.

  1. augusztus 1-től összevont intézményt hoztak létre Dr. Mező Ferenc – Thúry György Gimnázium és Szakképző Iskola néven.
  2. szeptember 1-jétől a közgazdasági ágazati képzést valamint a pénzügyi-számviteli ügyintéző, illetve az ügyviteli titkár szakmákat tagintézményünkben sajátíthatják el a fiatalok. 2015. június 30-án iskolánk kivált az összevont intézményből.2015. július 1-jén megalakult a Nagykanizsai Szakképzési Centrum Thúry György Szakképző Iskolája.
  3. szeptember 1-től indult az ügyvitel ágazati képzés, valamint a felnőttoktatás.
  4. július 1-től az iskola neve Nagykanizsai Szakképzési Centrum Thúry György Technikum lett.

Jogszabályi környezet

  • a 2011. évi CXC. Köznevelési törvény
  • a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
  • a 2015. évi LXV. törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról
  • A szakképzésről szóló 2019. év LXXX. törvény
  • A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7.) Kormányrendelet
  • A Szakképzés 4.0 – A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira című stratégia elfogadásáról és a végrehajtása érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1168/2019. (III.28.) Kormányhatározat
  • a 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény
  • a 2015. évi LXVI. törvény A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról
  • 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
  • a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet módosításáról szóló 34/2011. (VI.24.) NEFMI rendelet
  • 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
  • 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
  • évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról
  • 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
  • 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről
  • 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
  • a 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról
  • a 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről
  • a 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről
  • a 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről
  • az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM-rendelet, a 280/2011.

(XII.20.) Kormányrendelet a gyakorlati képzési normatívákról  

  • a 331/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a 2013/2014. tanévben induló képesítések szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről.
  • a 314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a szakképzési megállapodásról
  • a 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól
  • a 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól
  • a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
  • az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 25/2016. (II. 25.) Kormányrendelet
  • az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet
  • az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet
  • 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet, a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről
  • 29/2016.(VIII.26.) NGM rendelet, a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról

2 Az iskola nevelési programja

2.1     A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

2.1.1 Célok

Intézményünk célja, hogy tanulóink testi, lelki, értelmi fejlődését elősegítsük, fejlesszük készségeiket, képességeiket, ismereteiket, jártasságukat, műveltségüket. Fontos feladatunk megakadályozni a társadalmi hátránnyal induló tanulóink leszakadását, illetve a tehetséges tanulóink kibontakozását elősegíteni.

Mindezek megvalósításához elengedhetetlen a magas színvonalú közismereti és szakmai képzés. Célunk, hogy diákjaink felfedezzék a tanulásban rejlő lehetőségeket, érezzék a tanulás jelentőségét, alkotó emberekké váljanak, hozzásegítjük őket, hogy céljaik legyenek, hogy sikeresek legyenek.

Azon fáradozunk, hogy a nálunk végző tanulók fontos jellemzője legyen az önálló munka és problémamegoldó képesség, az egészséges és környezetkímélő életmód, a társadalmi kommunikáció és érintkezés elfogadott normáinak és helyes formáinak szem előtt tartása. Kiemelt feladatnak tekintjük a nemzeti értékek, hagyományok védelmét, továbbvitelét, az anyanyelv megbecsülését és tiszteletét.

Intézményünk legfontosabb feladata a korszerű, piacképes szakmaszerzés biztosítása, illetve az érettségi vizsgára való felkészítés. Célunk továbbá a felsőfokú továbbtanulásra való eredményes felkészítés, amelyet a modern, új szemléletű szakközépiskolai nevelés-oktatás, valamint a megújuló szakképzés rendszerében kívánunk elérni. Ennek részeként kezeljük az érettségivel már rendelkezők szakképzését is, melynél a szakma korszerűségét, piacképességét tartjuk szem előtt.

Pedagógiai alapelveink az iskola oktatótestületének pedagógiai hitvallásán alapulnak. Meggyőződésünk, hogy a sokoldalú és harmonikus személyiségfejlesztés egyik alapfeltétele az olyan iskolai légkör megteremtése, amelyben tanulók az iskolát magukénak tekintik és otthon érezhetik magukat benne. Ezen alap-törekvésünk kiegészül azzal, hogy a szülőkkel, társintézményekkel, a város társadalmával karöltve folyamatosan részt kívánunk venni lakóhelyünk életében. Eszményeinkben olyan diák képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen lelkileg, szellemileg, testileg megerősödve lép ki az iskolából, amely egyszerre a diákok, a szülők és az oktatók iskolája. Minden nevelőnek tisztán kell látnia, hogy ezen törekvések csakis hiteles példa felmutatásával valósulhatnak meg.

Iskolánk nevelő-értékközvetítő iskola, melynek meg kell felelnie környezete, a partnerek elvárásainak, de legfőképpen a szülők, a tanulók igényeinek. Mindezek csak akkor valósíthatók meg, ha velük együttműködve dolgozunk.

Az iskolánknak nagyon fontos feladata a színvonalas ismeretek átadása mellett, a nevelés, a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés.

Mindezek, valamint a szülők és az iskolával kapcsolatban álló egyéb partnerek elvárásainak figyelembe vételével nevelési és oktatási céljainknak az alábbiakat tekintjük:

  • az általános műveltséget jelentő tananyag, a szakmai és az érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez szükséges tantárgyi ismeretek átadása;
  • felkészítés az érettségi és szakmai vizsgára
  • színvonalas oktatással biztosítani a tanulók érdeklődésének és képességeinek megfelelő pályaválasztást, továbbtanulást – kiemelten a szakirányú továbbtanulást,
  • technikumban, szakképzésben egy idegen nyelv társalgási szintű elsajátítása;
  • kreatív gondolkodás folyamatos fejlesztése; a társadalmi nyitottság, érzékenység képességének fejlesztése;
  • eltérő álláspontok összevetésének, az önálló állásfoglalás képességének kialakítása;
  • a tanulók digitális kompetenciájának fejlesztése; informatikai ismeretek fejlesztése
  • a kezdeményezőképesség, vállalkozási kedv, a partneri együttműködés fejlesztése;
  • az élethosszig tartó tanulás szükségességének elfogadása,
  • rugalmas képzési            lehetőségek     biztosításával az        ismeretek,       kompetenciák továbbfejlesztése;
  • tanulóink esélyegyenlőségének növelése a hazai és az európai munkaerő-piacon, ugyanitt jól értékesíthető szakképzettség, azonnal hasznosítható szakmai tudás megszerzésének biztosítása, a gyakorlati szakképzés erősítése;
  • sérülékeny csoportok(pl. hátrányos helyzetű, SNI) támogatása a versenyképes tudás és kompetenciák megszerzésében és ezáltal a munkahelyhez jutásban;
  • tehetséggondozás,
  • gyermekközpontú oktató-nevelő munka megvalósítása,
  • egészséges életmódra, tudatos környezetvédelemre nevelés,
  • a képzésből kilépő fiatalok elhelyezkedésének folyamatos nyomon követése;
  • a mobilitás erősítése, a mobilitás és a csereutak (cseregyakorlat) számának növelése.

2.1.2 A célkitűzésekből fakadó feladatok

A fent vázoltaknak megfelelően alapvető célunk: a sokoldalú, innovatív, európai gondolkodású, hazaszerető személyiség kialakításának elősegítése, aki szellemileg és fizikailag egyaránt terhelhető felnőtté tud válni, aki nyitott a kultúra és a társadalom kérdéseire. 

Az oktatók munkájában egyre inkább előtérbe kerül a tanulásirányító, tanulásszervező szerep. Ennek következtében céljaink kiegészülnek az együttműködő tanulás megszervezésével.

Ennek eléréséhez az élet különböző területein számos feladat vár ránk úgy, hogy a megvalósítás során a gyermek mindenekfelett álló érdeke figyelembe vétele és az egyenlő bánásmód törvényi szabályai érvényesüljenek.

A testi nevelés területén

Az elképzeléseinknek megfelelően iskolánknak ragaszkodnia kell a testnevelési órákon a tanuló aktív, adottságainak, fizikai állapotának megfelelő részvételéhez. Szorgalmazzuk továbbá a sportköri munkát és lehetőség szerint az egyesületi sportolást is, folyamatosan törekedni kell meggyőzni tanulóinkat a testedzés fontosságáról. Valljuk, hogy a sport e vonatkozásban a dohányzás, az alkohol és a drogfogyasztás elleni küzdelem aktív eszköze is.

A 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet módosítása nevesíti a NETFIT-et, mint a tanulók fizikai fittségi mérésének rendszerét, valamint szabályozza annak tartalmi kereteit.

A megadott tartalmi kereteken belül évente egy alkalommal, januártól áprilisig, illetve júniusig a testnevelők mérik az iskola diákjainak fizikai állapotát.

Az esztétikai nevelés területén

A területet érintő tantárgyak hatékony oktatásán túl az oktatóktól és tanulóktól kérjük az esztétikus megjelenést, a tanulóktól azt a viselkedési formát, melynek jellemeznie kell a jövő szakembereit. Ezért elrendelhetjük az alkalomhoz illő öltözködést, ellenőrizzük betartását. Az iskola minden dolgozójától elvárjuk az esztétikus beszédstílust, szóhasználatot, viselkedést. Az esztétikai nevelés hatékony eszköze az esztétikus környezet kialakítása és fenntartása. Ez a tanulók és a dolgozók folyamatos feladata, és egyben a vezetés ellenőrző tevékenységének is lényeges része.

Az erkölcsi nevelés területén

A felnövekvő nemzedék nevelése a lélek, a test és az értelem arányos fejlesztésével, valamint a személyiség, a közösségek és a természet harmóniájának elősegítése a készségek, képességek, ismeretek, jártasságok, attitűdök és az erkölcsi rend összhangjának tiszteletben tartásával. Alapmodellként az európai polgári etikát képzeljük el, melynek kialakítása hosszú folyamat. Fellépünk minden ezt sértő megnyilvánulás ellen, igyekszünk közömbösíteni a meglevő negatív hatásokat. Az oktató-diák kapcsolat minden megnyilvánulásában jelen kell lennie e törekvésnek. Ennek érdekében megköveteljük tanítványainktól, dolgozóinktól a pontos munkavégzést, a fegyelmezett munkát. Az oktatóktól azt is megköveteljük, hogy munkájuk során segítséget és támaszt is adjanak tanítványaiknak oktatási és nevelési kérdésekben egyaránt.

Az értelmi nevelés területén

Arra törekszünk, hogy minden gyermek egységes, jó minőségű, magas színvonalú nevelésben, oktatásban részesüljön annak érdekében, hogy a közjót és mások jogait tiszteletben tartó, képességeinek kiteljesítésére, képességein belül a lehető legteljesebb önálló életre és céljainak elérésére képes emberré váljon.

A nevelés-oktatás eszközeivel támogatjuk a társadalmi leszakadás megakadályozását és az esélyegyenlőség érvényesítését, valamennyi hátrányos helyzetű gyerek esetében. Különösen a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket.  Kiemelt figyelmet fordítunk a tehetséggondozásra.

Céljaink megvalósításának egyik eszköze, hogy a lexikális ismeretek túlértékelése helyett, a logikát fejlesztő, a gondolkodtató, illetve az alkotás örömét adó feladatok arányát növeljük. Mindez a számonkérésre is vonatkozik. 

Az érzelmi nevelés területén

Érző és gondolkodó embereket akarunk nevelni. Ezért a tantárgyaknál minden emocionális lehetőséget igyekszünk megragadni, amelyekkel pozitív hatást tudunk elérni. Valljuk, hogy érzelmi nevelés minden tantárgyban lehetséges, és ezeket a lehetőségeket ki is kell aknázni.  Olyan nevelő közösségek megteremtésén fáradozunk, ahol minden egyes oktató tisztában van a gyermekek fejlődésének és tanulásának sajátosságaival, képes olyan nevelési-oktatási feltételeket teremteni, amelyek elősegítik a gyermekek intellektuális, szociális és személyes fejlődését. Ahol az oktató elismeri az egyéni különbségeket minden területen, megbecsüli minden egyes gyerek sajátos tehetségét, eltökélt a tanulók hozzáértésének és önértékelésének fejlesztése iránt.

2.1.3 A célok megvalósításának stratégiái

  • magas szintű ismereteket adunk át tanulóinknak képzéseink minden szakaszában
  • a tehetséges tanulókat valós szükségleteik szerint segítjük
  • a rászoruló tanulókat hatékony felzárkóztató munkával, foglalkoztatással segítjük
  • tanulási stratégiákat, módszereket és technikákat tanítunk minden tanulónknak
  • tanulóinkkal megismertetjük az emberi értékeket, kialakítjuk bennük a másik ember iránti tiszteletet, megbecsülést
  • kialakítjuk bennük a felelősségérzetet, a felelősségvállalást
  • erősítjük tanulóink közösségi érzését, hazaszeretetét, humánus embereket nevelünk
  • megismertetjük tanulóinkkal az egyetemes kultúrát, kialakítjuk az európai azonosságtudatot
  • a hagyományok tiszteletére, azok továbbvitelére tanítjuk őket
  • megismertetjük tanulóinkat a kulturált szórakozással, kialakítjuk bennük az igényt a szabadidő hasznos eltöltésére
  • tanulóinknak irányt mutatunk az egészséges életvitelre, felvilágosítjuk őket az önpusztító magatartás következményeiről, ezek káros hatásairól

2.1.4 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

A nevelő-oktató munkának alkalmazkodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, ismereteihez, képességeihez. A munka során meghatározó az oktató személyisége, felkészültsége. A nevelő-oktató munka során fontos szerep jut az értékelésnek, az osztályozásnak, nagy hangsúlyt fektetünk a dicséretre és a jutalmazásra, mert ezek motiváló szerepe nagyon fontos.

  • a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére
  • az oktatás folyamatában növeljük az infokommunikációs eszközöket
  • növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát, ezzel fejlesztjük önállóságukat, kezdeményező-, problémamegoldó-, alkotó képességüket
  • differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő felkészítéssel támogatjuk diákjainkat, alkalmazzuk a kooperatív tanulási-tanítási technikákat és módszereket
  • a Nagykanizsai Szakképzési Centrum Átfogó tanulói lemorzsolódást csökkentő fejlesztése című GINOP – 6.2.3.17-2017-00019 azonosítószámú projekt során megvalósult mentorálások tapasztalatai alapján intézményünkben kialakítjuk a mentorlás rendszerét azon tanulóknak, akiknél észleljük a lemorzsolódás esélyét  a kortárs kapcsolataikat megerősítjük, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő, praktikus ismeretek nyújtunk

 

különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátítását biztosítjuk tanulóinknak

  • a nevelés-oktatás folyamatának szervezésekor elsőbbséget élvez a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának feltárása, ezekre építünk, ezeket bővítjük, ezen ismereteket rendszerezzük, ennek érdekében kompetencia alapú bemeneti mérést végzünk 9. évfolyamon (számolás, szövegértés, emlékezet, szókincs), felhasználva a Nagykanizsai

Szakképzési Centrum Átfogó tanulói lemorzsolódást csökkentő fejlesztése című GINOP – 6.2.3.17-2017-00019 azonosítószámú projekt tapasztalatait, a tanévvégén összehasonlító mérést alkalmazunk

  • a sajátos nevelési igényű, tanulási és magatartási problémákkal rendelkező tanulóinknak biztosítjuk a fejlesztést, tanításuk során sajátos tanulási szervezési megoldásokat alkalmazunk, egyéni haladási rendet alkalmazunk
  • tanításunk során olyan módszereket, technikákat, feladatokat, ellenőrzési és értékelési folyamatokat alkalmazunk, melyek a tanulóinkhoz legjobban alkalmazkodnak, melyek legjobban szolgálják képességeik kibontakoztatását
  • az alkalmazott módszereink a tehetségek kibontakozását, az együttműködést, az esélyegyenlőséget, a felzárkóztatást szolgálják

2.2     A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

2.2.1 A személyiségfejlesztés célja

Nevelő-oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Ennek fontos feladata, hogy megismerjük tanítványaink szükségleteit.

Az iskolai élet szervezésének és a pedagógiai hatásrendszer alakításának meghatározó szempontja a tanulói szükségletek mind teljesebb kielégítése. Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiségszerkezetét, s elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukhoz és társaikhoz fűződő viszonyukat.

Tanulóink személyiségébe építjük a szociális (társas) kapcsolatok, a konstruktív életvezetés, és az emberi –természeti - társadalmi környezet alakításának képességét.

Az oktató személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy).

Az iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység alapja a tanuló, oktató, szülő együttműködése.

2.2.2 Kiemelten fontos célok, melyek megvalósítására törekszünk

  • az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését
  • tanítványaink nevelése során hangsúlyozzuk, hogy tiszteljék embertársaikat, legyen önbecsülésük

tanítványainkban kialakítjuk az együttműködés igényét, harmonikus kapcsolatokat alakítsanak ki, konfliktushelyzeteik megoldása során döntésük alapja európai értékrend legyen

  • tanítványainkban kialakítjuk az önképzés, az egyéni tanulás igényét, törekedjenek a folyamatos, élethosszig tartó tanulásra
  • tanítványainkban kialakítjuk a becsületes munka, a szorgalom, a kitartás, a küzdeni akarás fontosságát

2.2.3 A személyiségfejlesztés eszközei, eljárásai

  • folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük tanulóink személyiségének fejlődését, alkalmazzuk a tanuló megismerésének technikáit, tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal
  • reális önértékelésre késztetjük a tanulókat, pozitív énkép kialakítására valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását
  • alapvető erkölcsi értékek megismertetése, elfogadtatása, tudatosítása tanulóinkkal az oktatás, a tanítás, a nevelés minden területén
  • folyamatosan motiváljuk tanulóinkat, fenntartjuk érdeklődésüket, megtanítjuk őket a siker és a kudarc feldolgozására
  • kialakítjuk tanulóinkban a szabadidő kulturált eltöltésének igényét, a kultúra, a sport, a szakkörök tevékenységén keresztül
  • tanítványainkat felkészítjük a családi életre, ebben segítségünkre van iskolánk védőnője

2.3     Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

2.3.1 Az egészségfejlesztés alapelvei

Vitathatatlan tény, hogy a magyar fiatal és felnőtt lakosság egészségi állapota nem jó. A javulás érdekében az iskoláknak is sokat kell tenni. Tehát az egészséges életre nevelésnek kiemelt szerepe van oktató-nevelő munkánkban.

Fő gondolatunk nem új keletű: „ép testben ép lélek”.

Meg kell értetnünk tanítványainkkal, hogy bár a gyógyítás nagy dolgokra képes, nem mindenható. Célra vezető a preventív megoldás, az egészség fiatalkori kialakítása és későbbi megőrzése. Csak így csökkenthető a drog- és alkoholfogyasztás, így válhat terhelhetővé az idegrendszer. Ilyen módon várható, hogy fiataljaink jobban, jobb kedvvel tanuljanak és bírják az oktatás terheit.

2.3.2 Az egészségfejlesztés iskola feladatai

 Az iskola oktatói, dolgozói      személyes       példamutatással segítik          az iskolai egészségnevelést.

Az egészségnevelés kiemelt szerephez jut az osztályfőnöki órákon, a természetismeret, kötelező komplex természettudományos tantárgy, biológia-egészségtan tantárgyak és a testnevelés órák keretében.

  • Az intézmény védőnője tanórákon és kívül is bekapcsolódik az egészségfejlesztés tevékenységébe.
  • Kapcsolatot tartunk a Vöröskeresztes szervezetekkel, tanulóink általuk szervezett versenyeken vesznek részt.
  • Biztosítjuk a mindennapos testedzés lehetőségét.
  • Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink szívesen legyenek a természetben, életmódjuk szerves része legyen a rendszeres szabadtéri program.
  • Az intézmény egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít (iskolafogászat, iskolaorvos).
  • A hozzánk jelentkező tanulók egészségügyi alkalmassági vizsgálaton vesznek részt.
  • A tanév elején minden tanuló balesetvédelmi oktatáson vesz részt.
  • Az iskola együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaikkal, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal.

(drogprevenció, ifjúsági bűnözés prevenciója, gyermekvédelmi központ)

2.3.3 Az egészségfejlesztés fontos területei

  • személyes higiénia
  • egészséges táplálkozás
  • baleset-megelőzés
  • testi nevelés
  • környezeti higiénia
  • prevenció
  • szexuális nevelés
  • lelki egészség védelme

2.3.4 Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása külön tantárgyként jelenik meg az Oktatási programunkban.

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja

Az elsősegélynyújtás célja a segítség adása addig, amíg a szakszerű segítség meg nem érkezik. A laikus elsősegélynyújtónak nem gyógyítania kell, hanem csökkentenie kell a baleset vagy rosszullét következményeit, lehetőleg megelőzni a további állapotromlást.

Oktatási intézményekben és a fiatalok által gyakran látogatott helyeken előforduló sürgős intézkedést kívánó helyzetekben az azonnali beavatkozás életet menthet. Az elsősegélynyújtás alapvető állampolgári kötelessége minden embernek.

Az elsősegélynyújtás alapjainak megtanítása minden tanulónk számára fontos és szükséges.

 

2.4     A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

2.4.1 A közösségfejlesztés célja

  • Képessé tenni az egyéneket arra, hogy a körülötte lévő társadalmi és természeti környezettel olyan kontaktust alakítson ki, mely lehetővé teszi képességeinek kibontakozását, személyiségének kiteljesedését úgy, hogy közben azonosul azzal. Ez egy folyamat, mely az egyén és a közösség kölcsönhatásaként jön létre.
  • Az iskolába érkező gyermekekből (valamilyen szempont szerint verbuválódott csoportokból) az iskolai nevelőmunka hatására öntevékeny, önszerveződésre képes közösségek alakuljanak ki.
  • A tanulók az osztályfőnöki órákon, diákönkormányzati megbeszéléseken készüljenek fel a közszereplésre. Tudjanak nyilatkozni, érvelni, cáfolni, kulturáltan vitázni.
  • Legyenek képesek figyelni társaikra, lássák meg és érezzék át mások problémáit, legyenek toleránsak és az arra rászorulók esetén segítőkészek.

2.4.2 A közösségfejlesztés területei

Az egyén életében különös szerepet játszó közösségek: a család, az iskola, az osztály (szakkör, diákkör, sportkör, stb.) a település, a lakóhely, a haza és a nemzet.

2.4.3 A közösségfejlesztés tudatos irányítói

Pedagógiai felkészültségüknél fogva erre hivatott személyek: az osztályfőnökök, az oktatók, szakkörök és diákkörök vezetői.

2.4.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

  • A család

Legfontosabb egysége a társadalomnak. Az itt folyó nevelésre az iskolának közvetett úton áll módjában hatni (szülők befolyásolása).

Hatnak a társadalom jogi szabályai, a közvetlen környezet szokásrendje. Az iskola szerepe a társadalmi normák tolmácsolásából, az elvárások megfogalmazásából és elfogadtatásából áll. A család kitüntetett szerepéből adódik, hogy az iskola közvetítő szerepe is különleges felelősséggel párosul.

Az iskolai elvárások, követelmények és magatartási normák csak akkor nyernek a család nevelőmunkája révén megerősítést, ha azokat elfogadtatjuk. Nem elég a puszta tolmácsolás, hanem fontos a szülők aktív részvétele ezek megfogalmazásában, hogy igazán sajátjuknak érezzék azt. Az osztályfőnök szerepe az iskolai követelmények elfogadtatásában (házirend, öltözködés, viselkedés, ünnepélyek rendje, az iskola arculata) kiemelkedő.

  • Az iskola

Követelményrendszerével és szokásrendjével hat a tanulóra, biztosítja számára a kibontakozást, az érvényesülést, képességének és szorgalmának megfelelő sikerélményt. Az intézmény hagyományaival, egész múltjával, tekintélyével biztonságérzetet is ad, mely lehetővé teszi a nyugodt felkészülést, magabiztos fellépést.

Az iskolai közösség kialakulásának szakaszai:

  • Iskolai követelmények a tanítás-tanulás feltételeinek megteremtése érdekében, házirend, szabályok, előírások meghatározása.
  • Az iskolai működési eljárásainak követelményei. Oktatótestületi programok. - Sajátos iskolai tevékenységre, s az önálló arculat kialakítására ható követelmények meghatározása és elfogadtatása.
  • Egyes részterületek, másodlagos és alkalmi közösségek követelménycsoportjai önálló tanulói, vagy nevelő kezdeményezésből kiindulva az egész közösség normáinak magasabb szintre jutását biztosítja.
  • Az iskola speciális követelménycsoportjainak meghatározása (például szociális problémák megoldása).
  • Az iskola társadalmi kapcsolataiból adódó követelmények.
  • Az osztály

Az iskola hagyományos, máig is a legfontosabb szerveződése. Szelleme, hangulata életre szóló élményt jelent. E közösség előtt születik a legtöbb siker, illetve sikertelenség. E közösségen múlik, hogy ezeket az élményeket hogyan éli meg az egyén, hiszen az élmények hathatnak ösztönzőleg és hátráltatóan. Az osztályközösség szervezése, fejlesztése állandó, folyamatosságot igénylő feladat. Az osztály önmozgás révén is állandóan változik. Ezért a közösségi nevelésnek is állandóan igazodni kell e helyzetekhez. Változik az osztályközösség, mert a változó életkor más-más viselkedési szokásokat hoz. Ugyanarra a jelenségre másként reagál a 10 éves, mint a 14, vagy a 18 éves ifjú. Változik az osztályközösség, mert változik a környezete, annak szokásai, értékrendje, kultúrája. Korunkban e változások különösen felgyorsultak. 

Mire alapuljon az osztályfőnök nevelési programja? 

Az osztályfőnök nevelési programja a helyi adottságok, szükségletek, igények ismeretében alakítható ki. Itt az intézmény hagyománya, múltja jó alap. Vegye figyelembe a tanulók tapasztalati potenciálját, erre lehet építeni, ezt lehet fejleszteni. Ezért fontos, hogy a bejövő osztályokat megismerjük, feltérképezzük (önismereti tesztek íratása).

Az osztályfőnök irányító tevékenysége:

  • Az osztályközösség szervezése. Felelősi rendszer kialakítása, folyamatos ellenőrzése, értékelése.
  • Az iskolai munkából az osztályközösségre háruló feladatok megoldása. Rendezvények, ünnepélyek, stb.
  • Osztályfőnöki órák: irodalmi művek (közösségről, családról, szerelemről, barátságról), ismertetése, elemzése, film, videó megtekintése.
  • A közösség megjelenése iskolán kívül: osztálykirándulás, színházlátogatás, túrák, a városi egyéb rendezvényeken való részvétel, különös tekintettel azokra, amelyeken osztálytársaik érintettek.
  • Önismeret és önértékelés.

Fontos, hogy az egyén ismerje önmagát, képességeit, eredményeit, mulasztásait, gyengéit. 

Módszerek: magatartás, szorgalom önértékelése (Hányast adnál magadnak?), önértékelés a rábízott feladatok teljesítéséről, stb.

Fel kell ismerni a hibákat, a félresiklásokat és tudni a korrigálásuk módját. Ura vagye önmagadnak? Önismeret – empátia – tolerancia, figyelem a másik iránt.

  • Haza és nemzet
    • hon- és népismeret segítése elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. A haza és a nép ismerete párosuljon a hazaszeretettel és hazafisággal, váljék képessé minden ifjú a haza védelmére és szeretetére. Szaktárgyi ismereteken túl, azt kiegészítve és felhasználva legyen személyes élményük szűkebb és tágabb környezetükről: túrák, kirándulások, irodalmi, képzőművészeti alkotások, népi értékek. Az ünnepélyek, emléknapok előkészítése, megjelenés, viselkedés – fontos színtér Osztályfőnöki órán lehetőséget kell biztosítani az aktív részvételére (gyűjtés, szereplés, a cikkírás, faliújság).
  • Nemzetközi kapcsolatok

Fontosnak tartjuk, hogy hazafiságunk párosuljon más népek tiszteletével, kultúrájuk és hagyományuk iránti érdeklődéssel. Más országok tanulóival való találkozás ösztönzően hat a nyelvek tanulására is.

  • Empátia
    • közösség minden szintjén (osztály, iskola, lakóhely, haza) szembesül az egyén azzal a ténnyel, hogy léteznek más felfogások, szokások, népek, kultúrák. Olyan légkörben kell felnőni az ifjúnak, hogy képes legyen ezeket tolerálni, elfogadni, tisztelni. Gyermekeink leginkább a különböző vallásokkal, felekezetekkel, cigánysággal, esetenként fogyatékkal élő társakkal találkoznak. Iskolánknak jól működő kapcsolata van a hitoktatókkal, a kisebbségi önkormányzatokkal, akikkel az együttműködést mind tartalmasabbá kell tenni.

2.4.5 Közösségi szolgálat

A Nemzeti köznevelési törvény bevezette az iskolai közösségi szolgálatot, mint az érettségi vizsga megkezdésének előfeltételeként teljesítendő tevékenységet. Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása…”(2011. évi CXC.

törvény 6§ (4))

A közösségi szolgálat célja

  • A felnövekvő nemzedékekben szemléletváltás következzék be a szűkebb és tágabb környezetükhöz, a rászorulókhoz és a közjóhoz fűződő viszonyukban.
  • A másik emberre jobban odafigyelő, másik embert megértő, a közösségért tenni akaró magatartásformák alakuljanak ki.
  • Hozzájárulni ahhoz, hogy a középiskolás tanulók megismerjék a közösségben való tevékenykedés erejét, az ily módon szerzett tudásukat, kompetenciákat életük során jól hasznosíthatják.

A közösségi szolgálat megvalósítása

  • Az iskola a szakgimnáziumi és technikumi osztályokban a 9-11. évfolyamon szervezi meg a tanulók számára a közösségi szolgálat lehetőségét. Indokolt esetben a 12. évfolyamon is teljesíthető a közösségi szolgálat.
  • Az iskola felkutatja a térségben működő szervezeteket, ahol a tanulók teljesíthetik a közösségi szolgálatot, majd a főigazgató együttműködési megállapodásokat köt e szervezetekkel. A már meglévő kapcsolatok mellett az együttműködő szervezetek számát folyamatosan bővítjük.
  • A diákok különböző lehetőségek közül választhatják ki azt a szervezetet – a létszámkorlátok figyelembe vételével –, ahol a közösségi tevékenységüket folytatni kívánják. Az iskola is lehetőséget nyújt az intézmény keretein belül végezhető, az iskolaközösség javát szolgáló tevékenységek folytatására.
  • Az önkéntes tevékenységet az osztályfőnök szervezi a 2005. évi LXXXVIII. Törvény szellemének megfelelően.
  • A közösségi szolgálattal kapcsolatos elveket, eljárásrendet az iskola külön dokumentumban szabályozza.

2.5     Az oktatók helyi feladatai, az osztályfőnökök, mentorok feladatai

2.5.1 Az oktatók helyi intézményi feladatai

  • Munkáját egyénileg kialakított program, tanmenet szerint végzi, amit folyamatosan aktualizál, a mindenkori körülményekhez igazít, s amit a központilag meghatározott határidőre, a jóváhagyással megbízott személlyel vagy munkacsoporttal engedélyeztet. A tanmenet alapja a kerettantervek, a szakmai és vizsgakövetelmények, és az iskola helyi tanterve.
  • A Szakmai Program alapján tárgyilagos ismeretekkel növeli a tanulók tudását, sokoldalú és érdekes foglalkozásokkal fejleszti egyéni képességeit.
  • Rendszeresen ellenőrzi a tanulók teljesítményét, megtartja az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyát, objektíven és indoklással értékel. A felmérő és témazáró dolgozatok időpontját a tanulókkal legalább 1 héttel korábban közli. Tíz iskolai tanítási napon belül az írásbeli dolgozatokat, felmérőket és témazáró feladatlapokat értékeli. A kötelező házi feladatokat ellenőrzi, értékeli, vagy a tanulókkal értékelteti, s velük együtt értékeli.
  • A nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe veszi a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz.
  • A tanítási órákat köteles a csengetési rend által meghatározott keretek betartásával szervezni. Az első tanítási órája előtt legalább 10 perccel az iskolában kell tartózkodnia, a tanítási órákra a csengetéskor el kell indulnia.
  • Legjobb tudása szerint végzi nevelő, oktató munkáját.
  • Részt vállal az iskolai közösségek munkájából, aktívan közreműködik az intézményben folyó korszerűsítési törekvésekben, az alkotás feltételeit biztosító nyugodt munkahelyi légkör kialakításában, a közös vállalások teljesítésében, az iskolai rendezvények szervezésében és lebonyolításában. (Ünnepélyek, megemlékezések, sport- és egyéb vetélkedők).
  • Az iskolai értekezleteken, megbeszéléseken aktívan részt vesz, véleményével segíti a közös határozatok meghozatalát.
  • Tevékenyen részt vesz a szakmai munkaközösség munkájában, részt vállal a Szakmai program módosításában.
  • Jelen van az intézményi programokon, beosztás alapján felügyel.
  • A szaktárgyában kimagasló teljesítményű tanulókat fejleszti (szakkör, versenyfelkészítés, stb.) Felkészíti és kíséri a diákokat a tanulmányi és kulturális versenyekre, vetélkedőkre, sportrendezvényekre, tanulmányi kirándulásokra.
  • Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
  • Részt vesz a fogadóórákon, rendkívüli osztályszülői értekezleten. A szülőket tájékoztatja a tantárgyi követelményekről, a tanulók előmeneteléről, fejlődéséről. Együttműködik a szülőkkel.
  • Kollégáival együttműködik, munkáját úgy végzi, hogy más egészségét, testi/lelki épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását, helytelen megítélését ne idézze elő.
  • Felelősséggel ellátja a beosztás szerinti óraközi felügyeleteket, egyéb felügyeleteket, a vezető utasítására helyettesít, megbízása alapján ellát különböző díjazott feladatokat (osztályfőnökség, munkaközösség vezetés) és egyéb bizottsági tagságot.
  • Munkájából, hivatásából adódó kötelessége az is, hogy az iskolában az iskola nevelési elveivel összeegyeztethetetlen jelenségekre felfigyeljen és reagáljon.
  • Feladata az önképzés, szakmai továbbképzés, a szaktárgyi és pedagógiai szakértelmének állandó gyarapítása, az új tudományos eredmények megismerése, a szakmódszertani tájékozódás.
  • Ápolja az iskola hagyományait, ezeket újszerű elemekkel gazdagítja, és ezáltal hozzájárul az intézmény önálló arculatának kialakításához.
  • Megköveteli az esztétikus, egészséges környezetet, ezek kialakítására és megtartására nevel. Személyes példamutatással és hatásos propagandával küzd az egészséget károsító szokásokkal szemben.
  • Tudatosan segíti a közösségi élet kialakulását, dinamikus fejlődését.
  • Adminisztrációs munkáját pontosan, határidőre készíti el, vezeti az e-naplót, beírja az érdemjegyeket.
  • Rendben tartja a rábízott szertárat, tárgyakat, eszközöket.
  • Levezeti és felügyeli az osztályozó, különbözeti, és egyéb vizsgákat, tanítás nélküli munkanapokon munkát végez a vezetők beosztása alapján.
  • Betartja a munkafegyelmet, a jogszabályok és a szabályzatok előírásait, végrehajtja az igazgató és a vezető helyettesek utasításait, és az egyéb oktatói teendőket.
  • Határidőre elvégzi minőségi kivitelezésben mindazokat a munkafeladatokat, amelyekkel az igazgató és a vezető helyettes ellátja.

2.5.2 Az osztályfőnöki munka tartalma

  • a gyermek személyiségének fejlesztése, az értékek, normák átadására irányuló nevelő munka
  • az osztályközösség fejlesztése érdekében kifejtett tevékenység
  • az osztályfőnöki órák megtartása
  • az osztályfőnöki adminisztráció elvégzése
  • kapcsolattartás a szülőkkel és az egyéb érintett szereplőkkel

2.5.3 Az osztályfőnök feladatai

  • Tanítványai családi hátterének és személyiségének alapos megismerésére törekedve, aziskola nevelési céljainak megfelelően formálja személyiségüket, segíti önismeretük, hivatástudatuk fejlődését.
  • Figyelemmel kíséri tanítványaik tanulmányi eredményeit.
  • Megkülönböztetetten figyel azokra, akik képességeik alatt teljesítenek, felderíti az okokat és segít kiküszöbölni azokat, gondoskodik arról, hogy a kiemelkedő képességű diákok megfelelő mértékben fejlődjenek.
  • Gondoskodik a szociális segítségre szoruló, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek segítéséről. Ismeri diákjaik egészségi állapotát. Gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálaton való részvételéről.
  • Mindent megtesz azért, hogy osztálya jó közösséggé váljon, amelyben minden tanuló otthon van. Igyekszik folyamatos jelenlétével is kifejezni az osztállyal való törődését.
  • Az iskolai ünnepélyeken részt vesz, kíséri az osztályát.
  • Rendszeresen tájékoztatja osztályát az iskolai programokról. Tanítványaival tanulmányi kirándulást, kulturális programokat szervez.
  • Összehangolja osztályában a nevelési tényezőket. Gondot fordít arra, hogy tanítványai teherbírásukkal összhangban vállaljanak részt a tanórán kívüli szabadon választható elfoglaltságokból.
  • Koordinálja és segíti az osztályukban tanító oktatók munkáját, látogathatja óráikat. Szükség esetén tanácskozást hívnak össze az osztályukban tanító oktatók számára.
  • Nevelő-oktató munkájához tervet készít, az osztályfőnöki tanterv alapján összeállítja és elkészíti az osztályfőnöki órák tervezett tematikáját.
  • Elvégzi az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket (pl.törzslap, e-napló vezetése, a továbbtanulással kapcsolatos teendők). Figyelemmel kíséri és nyilvántartja a tanulók hiányzását és azok igazolását.
  • Koordinálja az osztályában tanulók tanórán kívüli tevékenységét, versenyeken történő részvételét.
  • Az osztályban tanító nevelőkkel egyetértésben minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát. Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére a házirend szabályozása szerint.
  • Szeptember első hetében megnyitja, átnézi osztálya törzslapjait, bizonyítványait. Rögzíti a szakmai nyári gyakorlat teljesítését (nem teljesítését) a bizonyítványba, törzslapra.
  • A képzőhelyi gyakorlati napok teljesítésének, valamint a gyakorlati mulasztás rögzítése, nyomon követése, a képzőhelyi gyakorlati jegyek e-naplóban való rögzítése.
  • Adatokat szolgáltat az osztályával kapcsolatban az iskolavezetés részére.
  • Az utolsó előtti évfolyamos osztályban közreműködik a szalagavató és a ballagás megszervezésében, lebonyolításában.
  • Végzős osztályban kiemelt feladata a pályairányítás.
  • Szoros kapcsolatot tart a szülőkkel a tanulók személyiségfejlesztése érdekében, ezért szükség szerint családlátogatást végez.
  • A munkatervben meghatározott napokon, évente két szülői értekezletet tart.
  • Az osztályt, illetve az egyes gyerekeket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja a szülőket.
  • Segíti a szülői munkaközösség létrejöttét és működését.
  • A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnök az első tanítási napon ismerteti a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.

2.6     A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

2.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Az iskola feladata tanulóinak felkészítése az érettségire, szakmai vizsgára és a továbbtanulásra. Külön elvárás az is, hogy tehetséges diákjainkat segítsük, ösztönözzük magasabb ismeretek elsajátítására. Ennek érdekében szervezett és tervezett tevékenységet kell folytatnia oktatóinknak a cél érdekében. 

A tehetséggondozás egyik eszköze a csoportbontás: az idegen nyelvek, matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem tantárgyak esetében minden évfolyamon. 

Igény szerint más tantárgyak esetében is biztosítunk a csoportbontást. A tehetséggondozást a nem kötelező órakeret terhére valósítjuk meg, figyelembe véve a törvény által biztosított és a fenntartó által finanszírozott órakeretet. A tehetséggondozó foglalkozások heti óraszámát - az igények felmérésével - az adott tanévben határozzuk meg, a törvény, illetve a fenntartó által meghatározott mértékben.

Közvetlen iskolai eljárások, tennivalók

  • Kiemelkedő képességű tanulók feltérképezése, fejlesztése, motiválásuk a versenyzésre.
  • A beiskolázásnál a tanulók sporteredményeinek a figyelembe vétele fontos szerepet kap.
  • Rendszeres iskolai versenyek szervezése tantárgyi keretben

- évfordulós alkalmak felhasználásával egy-egy tantárgyból - a hagyományos létraversenyek szervezése - az internet tanulói használatának biztosítása.

  • Egyéni foglalkozások tartása, ahol az egy területen tehetséges tanulók egyéni felkészítése, fejlesztése valósulna meg.
  • Szakkörök, énekkari foglalkozás, sportkörök szervezése.
  • Klubokban, iskolán kívüli csoportokban való versenyzés támogatása.
  • Városi, megyei versenyek.
  • A tehetséges tanulóinkat ösztönöznünk kell, hogy megmérettessék magukat, ezeket a versenyeket iskolai selejtezők is megelőzhetik.
  • Országos versenyek
  • Minden tanévben az iskolai munkatervben határozzuk meg, hogy milyen regionális és országos versenyeken indítunk tanítványokat.
  • Pályázatok.
  • A kiírások figyelemmel kísérése állandó feladat, ösztönözzük tanulóinkat, hogy minél több területen próbálják ki tehetségüket.
  • Külkapcsolatok.
  • Keresni kell azokat a lehetőségeket, ahol iskolánk oktatói, tanulói külkapcsolatokban is bővítsék ismereteiket. Elsősorban a nyelvgyakorláshoz adjanak segítséget, lehetőséget.
  • Az Intézmény elkötelezett a Pannon Egyetemmel a 2018. január 1-je és 2020. december 31-e közötti időszakban együttműködésben megvalósított EFOP 3.2.14-17-2017-00003

Nyelvtanulással a boldogulásért projekt keretében kialakított és külön dokumentált, a nyelvtanulást kortárs módszerekkel és tartalmakkal támogatni hivatott nyelvpedagógiai szemlélet fenntartása, továbbvitele, folyamatos felülvizsgálata és innovációja mellett.

  • Tehetséges, szakmájukban kiemelkedő emberek megnyerése, előadások, szakkörök tartására.

2.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

A képességek mérését a munkaközösségek szervezik. Az iskola tervet készít a feltárt hiányosságok kezelésére. Az iskolában gyermek- és ifjúkorban levők céltudatos, tervszerű, azaz munkajellegű tevékenység folyik. Ezért a munkának az eredményességét kell javítani. A jövőbe is tekintve arra kell felkészítenünk a tanulókat, hogy a tanulás életkortól független szellemi tevékenység, a hangsúly a módszerek elsajátításán, a tapasztalatok, az ismeretek folyamatos gyarapításán van.

Valljuk, hogy az adottságok fejleszthetők, és nincs minden téren tehetségtelen ember. Feladatok

Osztályfőnökök/oktatók

  • képességmérő dolgozatok készítése, bemeneti mérések lefolytatása
  • kompetencia alapú mérések a 9. évfolyamosok körében (Szakmai program 2.1.4.)
  • egyéni beszélgetésekkel kell felderíteni az érintettek körét
  • a helyes tanulási módszerek kiválasztása, elsajátíttatása a tanulóval
  • megbeszélések szervezése, a szélsőséges eseteket a kollégák beszéljék meg
  • differenciált foglalkoztatás, egyéni fejlesztés végzése, motiválás
  • felzárkóztató órák tartása
  • továbbtanulás segítése, irányítása
  • a szakköri munka végzését, a könyvtárhasználatot, szakfolyóiratokat, az egyéni munkamódszereket ajánlják az érintett tanulóknak
  • a súlyos problémákkal küzdő tanulók szakemberhez irányítása

Iskolavezetés

  • a szakértői vélemények szerinti felmentések biztosítása
  • csoportbontás megvalósítása a jogszabályi lehetőségek mellett
  • a jó teljesítmény jutalmazása, a dicséret, mint motiváló eszköz használata
  • oktatók továbbképzésének támogatása, hogy a felzárkóztató munkát szakszerűen végezhessék, belső továbbképzések szervezése
  • tárja fel az iskolatípus lehetőségeit a továbbtanulásban és munkába állásnál az iskolai közösségek előtt, értékelje az eredményeket

Az iskolavezetés kitüntetett szerepű szervező-szabályozó munkája e területen biztosítani tudja a kedvezőtlen, társadalmi folyamatok lefékezését és helyenként a kompenzációt - mint ez idő szerint az egyetlen remélhető megoldást.

2.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése

A szociális inadaptáció, a nehezen nevelhetőséget előidéző környezetei ártalmak túlnyomó része családi eredetű: kedvezőtlen légkör, helytelen nevelési eljárások. 

Emellett szerepet játszhat a kortárs csoport, a negatív vonatkoztatási csoport is. Különös figyelmet fordítunk a figyelemzavarra, a hiperaktivitásból, az agresszivitásból és a diszszocialitásból fakadó magatartászavarra, amely gyakran társul tanulási zavarral és olyan emocionális zavarral, mint a visszahúzódás, szorongás, gátoltság. Teendőink két kiemelt területe a prevenció és a korrekció.

Minden embernek - többféle közösség tagjaként - meg kell tapasztalnia, hogy cselekedeteinek környezetében következményei vannak, az eredményekért pedig küzdeni kell. Elsősorban iskolai tapasztalatok alapján lássa be a tanuló, csakis a fegyelem biztosíthat igazi szabadságot, mert a szabály betartása védelmet nyújt az egyénnek, nem tűri a durvaságot, a parancsolgatást, a klikkrendszert. Fel kell a tanulókat készíteni a váratlan, néha bonyolult feladatokban való eligazodásra, a felelősségteli intézkedésre. Meg kell ismerniük pontosan kötelességeiket és jogaikat. Ezek gyakorlása közben oktatóikban a tapasztalt segítőtársat lássák, iránymutatónak fogadják el, párbeszédük legyen tisztelettudó. Segítse az oktatótestület a tanulót az igaz barátság kritériumainak megismeréséhez, állítson elé távlatot a harmonikus családi életről, a gyereknevelés gondjairól, örömeiről. Feladatok

Osztályfőnökök/oktatók

  • a 9. évfolyamosok szociometriai mérésének megszervezése szeptember hónapban adaptálva a Nagykanizsai Szakképzési Centrum Átfogó tanulói lemorzsolódást csökkentő fejlesztése című GINOP – 6.2.3.17-2017-00019 azonosítószámú projekt során kidolgozott mérést,
  • az osztályfőnöki órákra kiválasztott témái és módszerei segítsék a kishitűség legyőzését, a fölényeskedés lefaragását, tisztázzák a tűréshatárokat, foglalkozzanak preventív módon a devianciákkal,
  • mozgósítsa az osztályt otthonpótló tevékenységre,
  • testre szabott             feladatok,        funkciók          révén, barátokhoz      segítéssel         juttasson sikerélményhez,
  • vegyen részt pszichológiai gyakorlati ismeretek elsajátításában, szervezett vagy önképzés formájában, vegye igénybe szakember segítségét,
  • hívja fel a figyelmet a lelki egészség fontosságára,
  • végezzen jogi tájékoztatást, segítse a tanulók hivatalos ügyeinek intézését,
  • adjon a tanulónak javaslatot a helyes napirend összeállításához,
  • legyen segítségére a tanulóknak mentálhigiénés, egészségügyi ellátása, lakhatása megoldásában,
  • adjon javaslatokat szabadidős programokra,
  • gondoskodjon a káros szenvedélyek körébe tartozó anyagokkal szembeni függőségi viszony tudományos bemutatásáról,
  • legyen napi munkakapcsolatban az oktatótestület tagjaival e témában,
  • törekedjen megismerni a környezeti és személyi higiénét veszélyeztető tényezőket az ilyen kultúrában élőknél,
  • tartson rendszeres kapcsolatot a kollégiumi nevelőtanárokkal.

Iskolavezetés

  • tárja fel az oktatási rendszerben fellelhető diszkriminatív tényezőket,
  • állítson össze a munkaerő-piaci esélyek javítását segítő képzési programokat,
  • koordinálja az iskolaorvos-védőnő munkáját az iskolával összefüggő egészségügyi kérdésekben, igényelje szakértőként közreműködésüket,
  • fordítson különös figyelmet az egészségügyi károsodás állapotmutatóinak javítására, vetesse igénybe a prevenciót szolgáló szűrő, gondozó szolgáltatásokat – nem kihagyva a pszichológus segítségét.

A törvény által meghatározott szakértői vélemény alapján az igazgató mentesítheti az érintettet egyes tantárgyak, tantárgy részek esetén az értékelés, minősítés alól. Ebben az esetben a tanuló számára egyéni foglalkozást szervez.

Amennyiben nehézségei miatt magántanulóként folytatja tanulmányait az érintett, a jogszabály szerinti módon biztosítja az iskola a szakértői véleményben megjelölt szakembereket.

2.6.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása

A gyermek- és ifjúságvédelmen a klasszikus értelemben azt értjük, hogy a gyermek vagy ifjú alapvető joga a normális testi, értelmi, lelki fejlődés, s ha ebben sérül, úgy a társadalomnak és intézményeinek, minden egyes felnőttnek kötelessége, hogy a normális fejlődést gátló tényezőket csökkentse, optimális esetben megszüntesse. Az állandóan zajló társadalmi mobilitásban óhatatlan, hogy egyes rétegek, személyek kritikus helyzetbe kerülnek. A vesztesek és szerencsétlenek közül mindenkor a gyermekek voltak, a leg- kiszolgáltatottabbak. A mai gyermekvédelem kiindulópontja, hogy a gyermeknek joga van a személyiségfejlődését biztosító feltételekhez, hogy adottságait az optimális szintre fejleszthesse. Ezért nekünk – mint nevelő-oktató intézménynek – kötelességünk segíteni, és ez nem vonatkozhat csupán a törvény szerint hátrányos helyzetűnek számító tanulókra.  Feladatok

Osztályfőnökök/oktatók

  • alakítson ki őszinte viszonyt a tanulókkal, hogy akut esetekben is korán ismertté váljon a veszélyes helyzet,
  • szervezze meg az osztályon belüli segítséget (költségek kollektív vállalása, jó állapotú dolgok átruházása, hétvégi meghívások stb.),
  • tegyen javaslatot az igazgatónak kedvezmények odaítélésére (étkezés, színházbérlet, könyv-, számológép-kölcsönzés, sportszervásárlás, stb.),
  • ajánljon patronálót,
  • foglalkozzon a          pénzzel           való     gazdálkodás    szabályaival,   neveljen          takarékos anyaghasználatra,
  • követelje meg a kis ötletekkel, saját munkával csinosított környezet állagának fenntartását,
  • hangsúlyozza a saját készítésű tárgyakkal kiváltott örömélmény fontosságát Iskolavezetés
  • szerezzen forrásokat pályázatok formájában is a segítéshez (önkormányzati, országos körben meghirdetettek),
  • közvetítsen munkalehetőségeket,
  • szerveztesse meg a használt tanszerek begyűjtését, újraosztását, karácsonyi ajándékruha osztását

Prevenció és hatékonysága

Iskolánk nem „oktatás-végrehajtási intézmény” kíván lenni, hanem jó értelemben véve és elsősorban nevelő háttér és segítő diákjaink szellemi, lelki, testi fejlődésben egyaránt. Ennek érdekében különös hangsúlyt kap az oktatói nevelői és az osztályfőnöki munka, a kapcsolattartás gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó intézményekkel, s iskolánk olyan jellegű kulturális és egyéb rendezvényei, melyek egy értékfelmutató és – megőrző nevelési folyamat részei. 

Nagyon fontosnak tartjuk az osztályfőnök tájékozódó – segítő munkáját.

Együttműködés

Tanulóink érdekében a következő szervezetekkel, hivatalokkal tart fenn kapcsolatot intézményünk:

  • Nagykanizsa város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya
  • Nagykanizsai Járási Hivatal Gyámügyi Osztálya
  • Nagykanizsai Járási Hivatal Hatósági Osztálya
  • Területileg illetékes Családsegítő és Gyermekjóléti Központokba
  • Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nagykanizsa-Letenyei Tagintézménye
  • Nagykanizsai Rendőrkapitányság Szabálysértési Osztálya
  • Somogy Megyei Járási Rendőrkapitánysága
  • Nagykanizsai rendőrség bűnmegelőzési csoportja
  • ÁNTSZ Nagykanizsai, Letenyei Kistérségi Intézete
  • iskolaorvos, iskolai védőnő

2.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

A hátrányos helyzetű és az eltérő kulturális hátterű tanulók különböző fogalmakat takarnak. Előbbi alatt az alacsony szocio-ökonómiai státusszal jellemezhető társadalmi réteghez tartozókat értjük, az utóbbi a kulturálisan eltérő háttér értékeiben, attitűdjeiben és szokásaiban tér el jelentősen a többségi kultúrától, s ez okoz hátrányt a tanuló számára. 

Iskolánk nyitott iskola, ahol a gyermekközpontú iskolai tevékenység minden eleme a sokoldalú személyiségfejlesztést szolgálja, ezért a nevelő-oktató munka során nem hagyjuk figyelmen kívül a környezet értékközvetítő, szocializáló hatásait. 

Mivel a gyermeki személyiség fejlődése szociálisan meghatározott, a differenciáló szociális feltételek hatásai esélyegyenlőtlenségek formájában szükségképpen kifejezésre jutnak. 

Természetes törekvésünk tehát az indulási hátrányok csökkentésére, a művelődési egyenlőtlenségek mérséklésére való törekvés, az esélyegyenlőség feltételrendszerének megteremtése.

A törvényben rögzítetteken túl hátrányos helyzetű tanulóknak tekintjük azokat a tanulókat is, akiket tanulmányi szempontból különböző környezeti tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. A károsan ható tényezők eredete lehet a családi mikrokörnyezet, a kortárscsoport, de az iskolai környezet is. Feladatok

Osztályfőnök/oktatók

  • a hátrányos helyzetű tanulók kiszűrése
  • felzárkóztatásuk formáinak és módszereinek változatos alkalmazása,
  • adottságaiknak, érdeklődésüknek megfelelő pozitív hatásrendszer kialakítása

Iskolavezetés

  • A hátrányos helyzet kritériumai alapján az iskolavezetés az aktuális tanév első hetében számba veszi, hogy az adott tanulócsoportokban (osztályokban és napközis csoportokban), kik tartoznak a hátrányos helyzetű tanulók közé.
  • Az iskolavezetés munkaértekezleten tájékoztatja az oktatótestület tagjait a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett helyzetű tanulókról.
  • Az osztályfőnökök ezt követően pontos információkkal látják el az osztályukban tanító oktatókat egyéni, ill. kiscsoportos megbeszélések során.

Eszközök

A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának leggyakoribb formái és szervezeti keretei iskolánkban a következők:

Tanórai lehetőségek:

  • differenciált foglalkozás,
  • kooperatív tanulás,
  • osztályfőnöki órákon aktuális problémák feldolgozása.

Tanórán kívüli lehetőségek:

  • szakkörök,
  • szakszolgálatok igénybevétele (pszichológus – családterápia),
  • alapfokú művészetoktatás,
  • szabadidős tevékenységek,           osztály-           és         tanulmányi      kirándulások, szünidei elfoglaltságok, nyári táborok,
  • kulturális tevékenységek (mozi-, színház-, múzeum-látogatás) • tehetségnap szervezése
  • ünnepségeken, ünnepélyeken való részvétel,
  • egyéni megbeszélések a tanulóval probléma esetén (osztályfőnök, CKÖ, egyéb szakember: védőnő, pszichológus, családgondozó).

Kapcsolattartás a családdal

  • családlátogatás
  • szülői értekezletek
  • fogadóóra
  • telefonos kapcsolat
  • írásbeli közlések
  • tanácsadás, segítségnyújtás, konzultáció az érintett szülők számára

(Javasolt témák személyre szóló tanácsadással: nevelési módszerek, tanulási hatékonyság növelésének lehetőségei; szülői kötelességek és jogok tisztázása; iskola feladatai, elvárásai; segélyezési lehetőségek; értékközvetítés.)

Kapcsolattartás egyéb szervekkel

A hátrányos helyzetű tanulók megsegítése, preventív feladatok ellátása, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése érdekében az iskolavezetés és az osztályfőnökök kapcsolatot tartanak a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatokkal, a kisebbségi és a fenntartó önkormányzatokkal. Az együttműködés keretében megvalósítandó teendőink: • mentálhigiénés tevékenységek

  • egészségvédő programok, akciók
  • családi életre nevelés
  • pályaorientáció
  • segélyezés kezdeményezése
  • szociális ellátások biztosítása
  • tájékoztatás a segítő szolgáltatások lehetőségeiről

2.6.6 Hátrányos helyzetű tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység

Iskolánk kiemelt feladata a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás. Nevelő-oktató munkájának célja olyan speciális tanítási eljárások, módszerek alkalmazása, amely lehetővé teszi az oktatók számára a magas szintű munka szervezését tanórai, illetve tanórán kívüli keretek között, ahol a tanulók közötti képesség, készség, illetve tudásbeli különbség, kifejezőkészség tág határok között mozog, és az iskolában végzett munka eredményeként a hátrányos helyzetű tanulók leszakadását lassítja vagy megakadályozza. 

Iskolai munkánk középpontjában az a kérdés áll, hogy milyen lehetőség adódik az osztályban leszakadt, hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, tudásuk gyarapítására. 

A képesség-kibontakoztató és integrációs program alapelve intézményünkben, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási esélyeinek növelésével elérje az iskola, hogy a majdani munkavállalók a munkaerőpiacon nagyobb munkavállalási eséllyel jelenjenek meg. Továbbá állampolgári készségeik kiterjedjenek a fenntarthatósággal kapcsolatos felelős magatartásra. Olyan képességekkel, készségekkel rendelkezzenek, amelyek megalapozzák élethosszig tartó tanulásukat, képesek legyenek környezetük értékeinek megőrzésére, és gyarapítására, ezáltal eredményesen beilleszkedni a társadalomba.

A meghatározott alapelvek mentén az alábbi célokat fogalmaztuk meg: 

  • kreatív, a társadalmi szocializálódásra képes személyiségek nevelése,
  • a nemzeti- és európai értékek megismertetése, elfogadtatása,
  • a hátrányok csökkentése, a tehetséggondozás,
  • a szakmai- és az általános műveltség iránti igény kialakítása,
  • a felelősségtudat, a munka- és viselkedéskultúra fejlesztése,
  • az egészséges életmódra nevelés, a harmonikus élethez szükséges szokások kialakítása,
  • nyitottság az újra, korszerűségre,
  • az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelésének – oktatásának megvalósítsa,
  • önálló tanulásra szoktatás, érdeklődés fenntartása,
  • szociális hátrányok enyhítése, kulturális hiányosságok pótlása,
  • tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, a lemorzsolódás csökkentése, kiküszöbölése, tehetséggondozás komplex személyiségfejlesztő programok segítségével,
  • személyiségfejlesztés: a tanulók toleranciaképességének és empatikus készségének kialakítása, közösségi életre nevelés, kompetencia alapú értékelési rendszer kidolgozása: szöveges értékelés
  • az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók számának növekedése,
  • növekedjen a továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma, ezen belül az érettségit adó továbbtanulási irányt választók aránya,
  • csökkenjen az oktatási rendszerből a végzettség megszerzése előtt kieső tanulók száma, • az oktatási rendszert végzettség nélkül elhagyókról a Nagykanizsai Szakképzési Centrum Átfogó tanulói lemorzsolódást csökkentő fejlesztése című GINOP – 6.2.3.172017-00019 azonosítószámú projekt során kidolgozott információs lap kitöltésével, a tapasztalatok összegyűjtésével intézkedések eszközölése a lemorzsolódás további csökkentése érdekében,
  • jobb eredményekkel szerepeljenek a halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű tanulók az országos kompetencia-méréseken,
  • hatékony szakmai partnerkapcsolat kialakítása a partnerekkel annak érdekében, hogy a jó pedagógiai gyakorlat bevezetésre kerüljön az intézmény gyakorlatában.
  • olyan intézményi környezet kialakítása, mely partnerkapcsolataira építve segíti az integrációs oktatási gyakorlat megvalósítását.

A képesség-kibontakoztató és integrációs program keretén belül az alapelvekre épülő célokat az alábbi tevékenységekkel biztosítjuk:

  • kulcskompetenciákat fejlesztő programokkal
  • önálló tanulási képességet kialakító foglalkozások keretén belül a tanulók elsajátítják a tanulás hatékonyságához, eredményességéhez szükséges módszertant tanórán kívüli tevékenységként,
  • eszköz jellegű kompetenciák fejlesztésével
  • e program keretén belül magyar és matematika tantárgyakból felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk a 9-10. évfolyamon,
  • szociális kompetenciák fejlesztésével,
  • közösségfejlesztő, közösségépítő programok szervezésével, az azokon való részvétel ösztönzésével elsődleges célunk, hogy fejlesszük tanulóink szociális kompetenciáit,
  • mentálhigiénés programok szervezésével, melyeknek célja, hogy kialakuljon a tanulók egészséges életmód iránti igényük, valamint fejlődjön az egyéni higiéniás szokásaik,
  • az integrációt elősegítő módszertani elemek beépítésével az oktatás gyakorlatába
  • egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés,
  • kooperatív tanulásszervezés,
  • továbbhaladás feltételeinek kiszélesítését biztosító programokkal
  • tanulmányi kirándulások szervezésével,
  • szociális hátrányok kompenzálásával, tanszercsomagok, tankönyvek biztosításával.
  • pályázatokon való részvétellel

2.7     Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

2.7.1 A diákjogok védelme

A diákot megilletik mindazok a jogok, amelyeket Magyarország Alaptörvénye, törvényei, alacsonyabb szintű jogszabályai és az iskolai házirend számára megállapítanak.

Minden diákot megilletnek az emberi jogok, az állampolgári jogok, a gyermeki jogok, valamint a tanulói jogok, különös tekintettel a gyermek mindenekfelett álló érdekére és az egyenlő elbánás követelményére.

A diákjogok érvényesítésére egyéni és kollektív jogvédelmi eszközök, továbbá intézményen belüli, ill. intézményen kívüli lehetőségek vehetők igénybe.

Az iskola minden dolgozójának tisztában kell lennie azokkal a jogszabályokkal, melyek ma a diákjogokat előírják. Az iskola vezetésének feladata ezeket tudatosítani és betartatni. Az oktatók kötelesek e jogok alapján eljárni, oktató-nevelő munkájukat ezek alapján végezni.

2.7.2 A diákjogok érvényesítésének egyéni útja

A köznevelési törvény szerint a tanuló vagy a szülő eljárást indíthat a gyermek érdekében az iskola döntése, intézkedése vagy mulasztása ellen, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelése és minősítése tárgyában. Jogszabálysértés esetén „törvényességi kérelem”, ennek hiányában „felül bírálati kérelem” adható be. Törvényességi kérelem esetén az intézmény fenntartójának képviselője jár el, felül bírálati kérelem esetén a szülői szervezet.

Az eljárás során a tanulót szülője vagy meghatalmazottja képviselheti.

2.7.3 Kollektív jogérvényesítés

A diák az őt ért sérelemmel kapcsolatosan a diákönkormányzathoz fordulhat. A diákönkormányzat a tanulókkal kapcsolatos bármely kérdésben véleményt nyilváníthat, és javaslatát hivatalosan az iskolavezetés, a szülői szervezet vagy a fenntartó tudomására hozhatja. Évente egy alkalommal diákközgyűlést kell tartani, ahol a tanulók kérdéseket tehetnek fel és érdemiválaszokat kell kapniuk az iskola vezetésétől. A diákközgyűlésen lehetőség van az egyéni panaszok felvetésére, a diákönkormányzatnak alkalma nyílik a diákjogi problémák nyilvánosságra hozatalára és válasz kikényszerítésére, illetve az iskola vezetésével történő megegyezésre.

A diákjogok intézményes érvényesítésére az iskola szervezeti és működési szabályzata és a házirend megállapíthat más, speciális eljárásokat és fórumokat, amelyek nem jogszabályból következnek, hanem pl. az iskola vezetésének, a diákönkormányzatnak vagy a szülői szervezet az elhatározásából.

Érdemi működésük feltétele, hogy

  • rendelkezzen tényleges jogosítvánnyal
  • működése rendszerszerű legyen (esetnyilvántartás, stb.)
  • szabályban rögzített módon működjön.

További lehetőségek pl. a diákparlament, egyeztető bizottság, diákönkormányzat, vagy külső közvetítő eszközök, a diákombudsman, Diákjogi Charta, települési gyerekönkormányzat, diák önkormányzati szövetség.

2.7.4 Az iskolai diákönkormányzat

A diákönkormányzatot az iskola tanulói hozhatják létre. Minden tanuló választó és választható. Minden osztály két tagot delegál az iskolai diákönkormányzatba. Munkájukat az iskola vezetése által kijelölt oktató vagy a diákönkormányzat által felkért, az iskolában tanító oktató, továbbá az iskola tanulója, illetőleg annak szülője segítheti.

A diákönkormányzat jogai és tevékenysége:

  • a diákönkormányzat megalkotja saját szervezeti és működési szabályzatát, amelyet az oktatótestület hagy jóvá.
  • a diákönkormányzat dönt
    • saját működéséről,
    • anyagi eszközeinek felhasználásáról,
    • hatáskörei gyakorlásáról,
    • egy tanítás nélküli munkanap felhasználásáról,
  • véleményt nyilváníthat az intézmény működésével és a diákokkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
  • véleményét, javaslatait a diákönkormányzatot segítő oktató közvetítésével vagy a diákönkormányzat vezetői állásfoglalásának átadásával közli az iskola vezetésével.
  • A diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol:
    • az iskola szervezeti és működési szabályzatának megalkotásakor és módosításakor,
    • a házirend elfogadásakor,
    • a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor.

A diákönkormányzat képviselői meghívás alapján részt vehetnek az iskolavezetés vagy az oktatótestület értekezletén, a tanulókat érintő témák tárgyalásán.

A diákönkormányzat minden évben legalább egyszer összehívja a diákközgyűlést, ahol a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola vezetője kezdeményezheti. A diákönkormányzat feladatainak zavartalan ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, kiemelten a számára kijelölt helyiséget.

A diákönkormányzat tevékenyen részt vesz az iskolai diákélet megszervezésében.

Tagjai közül kiválasztott személyek számára lehetővé teszi a részvételt a diákjogok érvényesítése és a diákélet szervezése témakörökben szervezett továbbképzéseken.

A diákönkormányzat működésének részletes szabályait az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

2.8     Kapcsolattartás szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

A partnerközpontú működés lényege, hogy az iskola a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői elvárásokat. A személyiség fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és az oktatóközösség koordinált, aktív együttműködése. Alapja a fiatal nevelése iránt viselt közös felelősség, feltétele a bizalom és egymás kölcsönös tájékoztatása.

2.8.1 A tanulók közösségét érintőkapcsolattartási formák

A tanulók az oktatóikat, osztályfőnökeiket tanítási időben felkereshetik problémáikkal. Az iskolavezetés tagjaihoz bármikor fordulhatnak.

2.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák:

Az iskola különös gonddal tervezi és szervezi a szülői házzal, a szülői szervezettel kapcsolatrendszerét. A kapcsolattartás színterei:

  • A szülők kérdéseikkel, véleményükkel, javaslataikkal szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselők útján megkereshetik az intézményünk vezetőit, oktatóit.
  • Az osztályfőnökök rendszeres kapcsolatot tartanak osztályuk szülői közösségével.
  • Évente két alkalommal az intézmény Munkatervében meghatározott napon szülői értekezletet tartunk. Szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet hívható össze.
  • Évente két alkalommal az intézmény Munkatervében meghatározott napon Fogadóórát tartunk, amelyen az intézmény minden oktatója a szülők rendelkezésére áll.
  • Az intézmény vezetősége, oktatói előre egyeztetett időpontban szükség estén a szülők rendelkezésére áll
  • Tanévenként négy alkalommal az iskolai szülői szervezete ülést tart, amelyen azt iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet valamennyi lényeges kérdéséről, és elvégzi a törvény által előírt egyeztetéseket.
  • Elektronikus úton az oktatók értesítik a szülőket a gyermeküket érintő kérdésekről, eseményekről, tanulmányi előmeneteléről.
  • A fentieken túlmenően az iskolai rendezvényekre a szülők minden esetben meghívást kapnak.

2.9     A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

2.9.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja

A szabályzat egyértelművé teszi a vizsgafolyamatokat, meghatározza a vizsgaidőszakokat, meghatározza az értékeléseket.

2.9.2 A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

  • osztályozó vizsgákra,
  • különbözeti vizsgákra,
  • javítóvizsgákra
  • pótló vizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

  • aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
  • akit az oktatótestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit az oktatótestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira

  • akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.
  • akik vendégtanulóként érettségi vizsgára jelentkeztek, és nem rendelkeznek a helyi tantervünk szerinti osztályzattal.

Kiterjed továbbá az intézmény oktatótestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

2.9.3 Az értékelés rendje

Az értékelés rendjét, valamint a vizsgaidőszakokat külön szabályzat, „A tanulmányok alatti vizsgák szabályzata” tartalmazza.

2.10 A felvétel és valamint a tanuló átvételének szabályai

2.10.1 Tanulói jogviszony létesítése

Iskolánkba felvételi eljárás keretében lehet bekerülni.

Intézményünk minden képzési formája esetében a jelentkezőknek egészségügyi alkalmassági követelményeknek kell megfelelni, valamint a cukrász, a pincér-vendégtéri szakember, a szakács, a cukrász szaktechnikus, szakács szaktechnikus, vendégtéri szaktechnikus és a turisztikai technikus szakmára jelentkezőknek az iskola által szervezett pályaalkalmassági vizsgálaton kell megfelelniük.

A technikumi képzés, valamint a szakképzés esetén csak a hozott 100 pontot vesszük figyelembe a felvétel elbírálásakor. A hozott pont az általános iskola felső tagozatának 5. 6. 7. év végi és 8. félévi jegyeinek összege a magyar nyelv és magyar irodalom átlaga (20 pont), a történelem (20 pont), egy idegen nyelv (20 pont), a matematika (20 pont, egy természettudományos tantárgy (20 pont). Az így szerzett pontok alapján rangsoroljuk a jelentkezőket és ez, valamint a Felvételi Központ listája alapján történik a felvétel elbírálása. Azoknál a jelentkezőknél, akiknél a fenti tárgyak közül egy vagy több nincs értékelve, az intézmény vezetője egyedi elbírálás alapján határozza meg a megszerezhető 100 pontot. A 10. évfolyamra épülő, az érettségire épülő és a felnőtt képzéseinek esetében a felvételi kérelmet a jelentkezők száma és tanulmányi eredménye alapján az igazgató bírálja el.

2.10.2 Tanulók átjelentkezése más közoktatási intézményből

Tanuló más iskolából történő átjelentkezése esetén egyedi elbírálás alapján az igazgató dönt az átvételről, de ebben az esetben a tanuló által korábban nem tanult tantárgyakból különbözeti vizsgát kell tenni. Különbözeti vizsgát kell tenni abban az esetben is, ha a tantárgyat ugyan tanulta a jelentkező, de megállapítható, hogy annak tartalma jelentősen eltérő az iskolánkban tanítottakhoz képest. A különbözeti vizsgák időpontját – figyelemmel a tananyag nagyságára, – az igazgató határozza meg az intézmény vizsgaszabályzatában szereplő vizsgaidőszak(ok) megjelölésével. Ezt felvételt elfogadó igazgatói határozatban írásban kell a tanulóval közölni. Amennyiben az átjelentkező tanuló nem az iskolánkban oktatott szakközépiskolai ágazatot, vagy szakmát tanulta, akkor az átvétel csak a Szakképzési törvény 54.§-ának betartásával történhet.

3 Az iskola egészségfejlesztési programja

3.1     A program célkitűzései

A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy az intézményünkben eltöltött időben minden diák részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az iskolánk mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Az egészségfejlesztés és annak egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés a tanuló és a szülő részvételével az egészségi állapot erősítésére, fejlesztésére szolgál. A mindennapos működésében kiemelt figyelmet fordítunk a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen

  • az egészséges táplálkozás,
  • a mindennapos testnevelés, testmozgás,
  • a testi és lelki egészségfejlesztése,
  • a viselkedési függőségek,
  • a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,
  • a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,  a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,  a személyi higiéné területére terjed ki.

További egészségnevelési feladatok:

  • higiénés magatartásra nevelés,
  • egészséges mozgásfejlődés biztosítása,
  • betegségek elkerülésére, egészség megóvására nevelés
  • krízis prevenció,
  • harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés,  családi életre, társsá-, szülővé válásra nevelés.

Az egészségfejlesztés során figyelembe vesszük a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait. Arra törekszünk, hogy a teljes körű egészségfejlesztési program koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon valósuljon meg.

Az iskolánkban folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermek, tanuló esetében a környezethez történő alkalmazkodást, felkészítsen és megoldási stratégiákat kínáljon a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljon a személyiséget érő változásokra.

Az egészségfejlesztési programot az iskolavezetés által felkért oktatók az iskola-egészségügyi szolgálat munkatársainak közreműködésével készítették el:

  • diákönkormányzatot segítő oktató
  • testnevelés szakos oktatók
  • biológia szakos oktatók

 

3.2     A program megvalósításának feltételei

3.2.1 A program megvalósításának iskolán belüli személyi feltételei:

Egészségfejlesztő csoport tagjai:

  • Iskola igazgatója – vagy megbízottja,
  • Osztályfőnökök,
  • Testnevelők,
  • Iskola-egészségügyi szolgálat (iskolaorvos – védőnő),  Diákönkormányzatot segítő oktató.

3.2.2 A program megvalósításának iskolán kívüli személyi feltételei:

  • Iskolaorvos, védőnő,
  • Szülői munkaközösség,
  • Gyermekjóléti szolgálatok (nevelési tanácsadók, családsegítők),  ÁNTSZ megyei intézményeinek egészségfejlesztési szakemberei,  Rendvédelmi szervek.

3.2.3 A program megvalósításának tárgyi feltételei:

  • jól felszerelt tantermek
  • tornaterem
  • védőnői szoba
  • audiovizuális eszközök
  • számítógéptermek

3.3     A program megvalósításának színterei

3.3.1 Tanórai keretek:

  • természettudományos órák
  • osztályfőnöki órák (prevenciós órák, felvilágosító órák)
  • nyelvi órák
  • testnevelésóra
  • elsősegélynyújtás órák
  • szakmai órák

3.3.1 Tanórán kívüli keretek:

  • nem sportjellegű tevékenységek (egészségnap, takarítási akciók, rendezvények)
  • mindennapos testmozgás, tömegsport
  • kirándulások

3.4     A program során megvalósítható egyéb lehetőségek

3.4.1 Iskolai egészségügyi szolgálat:

Fő feladata a prevenció. Az év eleji és év közbeni szűrésekkel, vizsgálatokkal diagnosztizálni az előforduló tüneteket, problémákat és a szükséges terápia mielőbbi alkalmazása. Rendszeres konzultáció osztályfőnökkel, szülővel, testnevelővel. Kapcsolattartás háziorvos és iskolaorvos között.

3.4.2 Szülői – oktatói találkozók:

Iskolánkban évente négy alkalommal szervezett formában találkozhatnak a szülők és az oktatók (szülői értekezlet, fogadóóra). Ezen alkalmakkor személyes beszélgetésekre kerülhet sor az egészségfejlesztés során tapasztalt pozitívumokról, de természetesen a felmerülő rossz tapasztalatokról is. Ezenkívül, ha szükséges, akkor előre egyeztetett időpontban is találkozhatnak az érintettek.

3.4.3 Diákönkormányzat:

A diákönkormányzat képviselői közvetítik az iskola oktatói testületnek a tanulók kéréseit az egészségfejlesztéssel kapcsolatosan, ők mérik fel az igényeket, milyen programokon vennének részt szívesen a diákjaink (sportrendezvények, kirándulások, prevenciós előadások)

3.5     A program megvalósítása

3.5.1 Állapotfelmérés:

  1. Az intézmény tanulóinak, az egészséges életmódhoz való viszonyulásának kérdőív formában való felmérése.
  2. Az intézményi oktatók felkészültségének vizsgálata megbeszélések formájában az egészségfejlesztés területén végzendő feladatok szempontjából.
  3. Iskolaorvosi szűrések, vizsgálatok.
  4. Évente egyszer, tavasszal fizikai állapotfelmérés testnevelésórán,
  5. A kapott vizsgálati eredményeket azután rangsoroljuk és meghatározzuk, kidolgozzuk a prevenciós feladatokat és módszereket.

3.6     Az egyes színtereken tervezett módszerek: 

  • Egészségnevelés tanórán:

Az iskolánk egészségfejlesztéshez kapcsolódó, a nevelés-oktatás egészét érintő feladatainak színtere minden tanóraórakeret

 és tanórán kívüli foglalkozás. Az ismeretátadásban kiemelt szerepet kapnak a természettudományos, idegen nyelvi és szakmai órák.

  • Egészségnevelés az osztályfőnöki óra keretében:

Az osztályfőnöki órák tartalmával kapcsolatban nagy az iskola szabadsága és ezzel együtt a felelőssége is. Az órakeret szűkös, és a napi, valamint az aktuális problémák megbeszélése mellett helyet kell adni az egészségnevelésnek is.

  • Egészségnevelés a testnevelésórán:

Célunk megszerettetni és megőrizni a mozgás szeretetét, változatos, hangulatos óravezetéssel, sikerélmény biztosításával úgy, hogy ne csak a teljesítménycentrikus oktatás domináljon. A tanulók önmagukhoz mért fejlődése jelentse az értékelés elvét, ne az abszolút teljesítményt osztályozzuk.

Diákjainktól elvárjuk, hogy lehetőségeikhez mérten

  • legyenek tisztában a balesetmegelőzés, balesetvédelem és a kölcsönös segítségnyújtás elveivel, fontosságával,
  • egészséges étkezési szokásokat alakítsanak ki,
  • felismerjék a helyes napirend kialakításának fontosságát, és eszerint éljenek,
  • tudatosuljon bennük            a          káros   szenvedélyek sportteljesítmény-csökkentő és egészségkárosító hatása.
  • növekedjen a fizikai állapotuk az évenkénti Netfit teszt felmérések során.

3.6.4 Prevenció:

Iskolánkban az egészségfejlesztés és környezeti nevelés területén kiemelt szerep jut a prevenciós munkának, felmérések készítésének, előadások, rendezvények szervezésének.

A megelőzés főbb területei:

Táplálkozás:  

  • Egészséges étkezési; reformétkezésről szóló előadások szervezése, illetve a szakmai órákon ezek részletesebb megismerése.
  • Pályaorientációs órák szervezésekor az általános iskolások bevonása az egészséges táplálkozás bemutatásával.
  • Sportrendezvények szervezése.

Szexualitás és az AIDS:  

  • Kötelező komplex természettudományos tantárgy, természetismeret oktatásán és az osztályfőnöki óra keretein belül.

Dohányzás:  

  • Iskolánk egész területén tilos a dohányzás.
  • Előadások szervezése meghívott előadókkal, illetve a védőnő felvilágosító munkája osztályfőnöki órákon és a diákönkormányzati napon.
  • Sportverseny szervezése.

Oktatói példamutatás:

Az egészségnevelés a társadalom feladata, de nagy felelősség hárul az iskolára is. Nagyon fontos, hogy oktatóink a napi tevékenységük során felhívják a tanulók figyelmét az egészséges életmódra és személyes példát mutassanak. Drogprevenció:  

A drogprevencióval kapcsolatos feladatokat előadások szervezésével, kortárs segítők bevonásával, rendőrségi, ifjúságvédelmi szakemberek segítségével végezzük.

Egyéb függőséget okozó fogyasztási cikkek: Alkohol, energiaital és kávé

Sajnos nemcsak iskolánk fiataljaira jellemző, hogy a tanítási hét során felmerülő nehézségek miatt pótszerekhez nyúlnak. Bár a kávé és az energiaital szabadon fogyasztható, de fel kell rá hívnunk a tanulók figyelmét, hogy a mértékletesség fontos. Az otthoni, társaságbeli fogyasztásuk bevett napi gyakorlat. Itt a legkisebb a megelőzésben a mozgásterünk, hiszen a szülők, sőt mi oktatók is élünk ezekkel az anyagokkal. Ezért tanórákon, elsősorban Kötelező komplex természettudományos tantárgy, Természetismeret oktatásán és az osztályfőnöki óra keretein belül a kollégák feladata felhívni a figyelmet az izgatószerek használatának mellékhatásaira.

Mivel az iskola területén, az iskolai programokon az alkohol fogyasztása és birtoklása is büntetendő, ezért a tanulók baráti körben, szabadidejükben élnek vele.

Itt feltétlenül szükség van a kortársak segítő megerősítésére: hogy alkohol nélkül is van buli. A tanórai munka során kiselőadások összeállításával, és prezentációjával inkább magukénak érzik a témát a diákok.

A prevenció része a Nagykanizsai Szakképzési Centrum Átfogó tanulói lemorzsolódást csökkentő fejlesztése című GINOP – 6.2.3.17-2017-00019 azonosítószámú projekt során kidolgozott Roma lányok integrációja című program további megvalósítása.

3.6.5 Tanórai feladatok:

Egészségnevelés a kötelező komplex természettudományos tantárgy és a természetismeret órán:

A kötelező komplex természettudományos tantárgy, természetismeret tanításának célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok alkalmazásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek testi és lelki egészségük védelme érdekében. Feladata, hogy segítse a tanulót a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek.  Az oktatás során felmerülő témakörök középpontjában többek között az emberi szervezet felépítésének és működésének megismerése, az ember testi és lelki egészsége közötti kapcsolat megértetése szerepel. Kiemelt szerepet kap a mindennapi élet biológiai problémáinak megismerése, a családtervezés és a tudatosan vállalt egészséges életmód biológiai alapjainak elsajátítása.

Egészségfejlesztés osztályfőnöki órán:

Ez a korosztály már a csoport, a közösség részének tekinti magát, igyekszik sikeresen együttműködni a többiekkel. Még mindig a lázadó korszak jellemzi a viselkedésüket, de egyre több belátással. Ebben az időszakban már felelősséggel rájuk bízhatunk sok tennivalót, az ellenőrzést viszont még nem lehet elhagyni.

 

  1. évfolyam

Technikum

Viselkedéskultúra (köszönés, megszólítás, bemutatkozás, öltözködés)

Általános tudnivalók az iskola egészségügyi rendszeréről – iskolai védőnő segítségével

A mozgás, az étkezés fontossága az egészségmegőrzésében

Élet a közösségben – közösségtípusok

Önismeret, önkontroll, önbizalom – képességeink és korlátaink

A barátság szerepe életünkben

Drog, alkohol, dohányzás, fogamzásgátlás - iskolai védőnő segítségével

GINOP: cukorbetegség

Mások megismerése

Hogyan látjuk önmagunkat? Hogyan fogadjuk el magunkat?

Hogyan fogadnak el minket a környezetünkben?

Szakképző

Az önismeret fejlesztése

A tanuló helye, szerepe otthon és az iskolában

Az énkép, én ismeret erősítése

GINOP: Megáll a túlnépesedés

Az osztály kapcsolati hálózata

Egyéni és csoportos konfliktusok okai

Válságstratégiák megismerése, hatásai

Testmozgás, táplálkozás jelentősége életünkben

Egészséges életmód, egészségmegőrzésének fontossága

Iskola és a szabadidő-időterv készítése

Közösségi együttélés szabályozói

GINOP: cukorbetegség

  1. évfolyam

Szakgimnázium/Technikum

Család - szülők, testvérek

Család - tágabb (nagyszülők, nagynénik, nagybácsik, unokatestvérek)

Konfliktusok a családban, hogyan kezeljük?

Szerelem, házasság, válás

Fogamzásgátlás, terhességmegszakítás (szexuális betegségek) - az iskola védőnőjével

Életvezetési ismeretek

Mások megismerése (bizalom, bizalmatlanság)

Fokozott figyelem másokra, a rászorulókra - idősek, mozgáskorlátozottak

Mozgás szerepe az egészség megőrzésében

A szorongás, a stressz, a feszültség és fáradtság okai, kezelése

A humor, a játék, mint a feszültség oldásának hatékony eszköze

Elsősegélynyújtási ismeretek - az iskola védőnőjével

 

Szakközépiskola/Szakképző

Társadalmilag elfogadható, elfogadhatatlan magatartásformák

A szabadidő eltöltése

Aktív és passzív szabadidő eltöltése

Felelős gondolkodás - szexualitás témakörében – védőnői óra

Példakép

Van példaképem?

Pályaorientáció

Felelősségtudat, realitásérzék - képességek felmérése

Pályatervezés

Életút tervezés

  1. évfolyam

Szakgimnázium/Technikum

A harmonikus tanár - diák viszony

Konfliktusok az iskolában

Az ember és környezet

Légszennyezés, talajszennyezés, vízszennyezés

Természeti értékeink védelme

Szelektív hulladékgyűjtés

Zajártalom

Sugárveszély

A fák és az erdők szerepe, védelme

Az ember védelme - korunk betegségei

Betegségek megelőzése - az iskolai védőnővel

Magánélet, közélet

Társadalmi közérzet, beilleszkedés, beilleszkedési zavarok

Generációk egymás mellett (idősek és fiatalok)

Másság a társadalomban - ennek elfogadása

Gyermekvédelem és gyermekbűnözés

A gyermekek jogai

Szakközépiskola/Szakképző

Családi hagyományok fontossága, megőrzése

A kulturális fogyasztás sokszínű kínálatának és az ezekhez kapcsolható értékek ismerete

Egyéni felelősség – családtervezés

A nagy családok és a szinglik

Ő és én

A tolerancia fogalmának megértése

Az LLL (élethosszig tartó tanulás) „filozófiájának” megismerése

Az élethosszig tartó tanulás jelentőségének belátása, összekapcsolás az életpálya-tervezéssel

 

  1. évfolyam

Szakgimnázium/Technikum

Családtervezés az iskolai védőnővel

Társadalmi érintkezés a felnőttek világában

A kulturált vita

Véleménynyilvánítás formái

Felelősség önmagunkért és másokért

Hogyan élhetünk boldogan?

 

Környezeti és egészségnevelés a nyelvi órákon  

Az idegen nyelv oktatása összefonódik az általános kompetenciákkal, vagyis a világról szerzett ismeretekkel, illetve a gyakorlati élettel. A nyelvtanulás során fontos figyelnünk a mindennapi élet témaköreire, kapcsolódnia kell a tanított tananyagnak a tanulmányaik során más tanórákon szerzett ismereteikre, tapasztalataikra. De a nyelvtanulás során szerzett ismereteket is felhasználhatják az élet minden területén.

Az érettségi vizsgák, valamint a nyelvvizsgák követelményrendszerébe foglalt témakörök keretében megjelenik a környezeti és egészségnevelés.

Környezetünk:  

  • növények és állatok a környezetünkben,
  • időjárás, éghajlat,
  • környezetszennyezés és következményei,
  • környezetünk védelme, környezettudatos magatartás,
  • veszélyeztetett állat- és növényvilág,  természeti katasztrófák,       jövőkép.

Életmód:  

  • egészséges életmód, egészségmegőrzés,
  • egészséges étrend, sport, fitnesz, betegségmegelőzés,
  • gyógymódok, alternatív gyógyászat,
  • szenvedélybetegségek: dohányzás, alkohol, drogok,  test és lélek harmóniája.

Helyünk a világban és társadalomban, szociális kapcsolatok:  

  • a család szerepe, fontossága,
  • a tizenévesek világa, baráti kapcsolatok,
  • generációk kapcsolata, generációs különbségek,
  • példaképek,
  • kultúrák, népek, országok,
  • kulturális különbségek, tolerancia. Egészségnevelés a szakmai órákon

Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez, de szakképző iskola lévén magas óraszámban tanítunk szakmai tantárgyakat, ezért ezen órák lehetőségeit is mérlegelnünk kell.

Balesetvédelmi oktatásokat szervezünk minden tanév első szakmai óráin, kiemelve a balesetmentes munkavégzést, a munka- és védőruha fontosságát.

Az élelmiszeripari és a turizmus - vendéglátás ágazatban az egészséges táplálkozás fontosságát emelhetjük ki, erősíthetjük meg tanítványainkban.

Munkavállalói ismeretek tantárgyat minden diákunk tanulja, ennek során cél önismerete alapján reális célok megfogalmazására. Megjelenésében igényes, viselkedésében visszafogott munkavállalóvá válni.

Egészségnevelés a testnevelés órákon

A serdülőkor időszakában következik be a hirtelen, gyors hossznövekedés, ezért fő feladat ebben a korban a test további erősítése, fejlesztése.

A mindennapos testmozgásban lehetőség van arra, hogy a tanításhoz, tanuláshoz szükséges tulajdonságokat megerősítsük, a diák legyen erős, kitartó, becsületes és szorgalmas, ne legyen fáradékony, bírja a tanítással, tanulással járó idegi és fizikai terhelést.

Váljon szokássá a sportkörnyezet higiéniája, tisztasága, a rendszeres mosakodás, tisztálkodás iránti igénye órák után.

Rendelkezzenek a tanulók elméleti ismeretekkel az alapképességek fejlesztésének élettani hátteréről, amelynek ismeretében tudatosan alkalmazhatják a megismert képességfejlesztő módszereket. Ismerjék az alkalmazott új gyakorlatok esetében is az intenzitás és a terjedelemnövelés lehetőségeit. Ismerjék a tartós terhelés, az állóképesség-fejlesztés alapelveit, tudják mérni, ellenőrizni.

Legyenek képesek önfejlesztésre, önellenőrzésre önállóan tudjanak edzésmunkát végezni. Váljon mind tudatosabbá magatartásuk a szabadidőben végzett sportolásban, edzettségük növelésében, érezzenek felelősséget saját magukkal, életmódjukkal szemben.

Rendelkezzenek a tanulók ismeretekkel az erőt, a gyorsaságot és az állóképességet fejlesztőprogramok összeállításáról.

Elsősegélynyújtás alapismeretek oktatásának lehetőségei

A társadalom elsősegélynyújtási ismerete hazánkban rossz helyzetben van. A közismereti szabad órakeret terhére a 2020/2021. tanévtől kezdődően bevezetjük az Elsősegélynyújtás alapismeretek oktatását. Ennek programja a Helyi tantervben található meg.

Célunk, hogy a diákjaink megismerjék az elsősegélynyújtás fogalmát, felismerjék az alapvető vészhelyzeteket, sajátítsák el a legalapvetőbb segítségnyújtási módokat, képesek legyenek felismerni a problémákat, gyorsan cselekedni, együttérzőek legyenek.

             

4 Oktatási program

4.1     A választott kerettanterv megnevezés

2016/2017. tanévtől:

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 14. melléklete: „Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára”. A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 15. melléklete: „Kerettanterv a szakközépiskolák 9-13. évfolyama számára”. 2020/2021. tanévtől

A 2020-ban bevezetett NAT alapján ajánlott kerettantervek átdolgozása. 

4.2     A választott kerettanterv és a kerettanterv feletti óraszámok

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait, valamint a kerettanterv feletti óraszámokat az alábbi táblázatok tartalmazzák.

2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben:

Szakgimnázium

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Idegen nyelv

4

4

4

4

Matematika

3

3

3

3

Történelem

2

2

3

3

Etika

 -

 -

1

Informatika

2

2

-

-

Művészetek

 -

 -

1

Testnevelés

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Kötelező komplex természettudományos tantárgy

3

-

-

-

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Földrajz

-

2

2

2

Kötelezően választható tantárgy: érettségi tantárgy, fizika, idegen nyelv, informatika vagy szakmai tantárgy

 -

-

2

2

Pénzügyi és vállalkozói ismeretek

-

1

-

-

Érettségire épülő (fő) szakképesítés

8

8

7

7

Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés

3

4

3

3

Rendelkezésre álló órakeret/hét

35

36

35

35

Tanítási hetek száma

36

36

36

31

 

Szakközépiskola

A közismereti és szakmai órák aránya

 

Területek

9. évf.

10. évf.

11. évf.

Közismeret

Kötött órák

15 

Szabadon felhasználható órakeret

2

3,5 

Összesen

18 

11 

9,5 

Szakmai

elmélet és gyakorlat*

Kötött órák

14,5 

23 

23 

Szabadon felhasználható órakeret

2,5

2

2,5

Összesen

17 

25 

25,5 

Heti összes óraszám

35 

36 

35 

 

*A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal, melyet a oktatási program tartalmaz.

 

A közismereti órák eloszlása (cukrász, pincér, szakács)

 

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom

2

1

+1

Idegen nyelv

2

2

2+0,5

Matematika

2

1+0,5

+1

Társadalomismeret

2

1

-

Természetismeret

3

+0,5

+0,5

Testnevelés

5

2,5

2,5

Osztályközösség-építő Program

Informatika

+1

+1

+1

Művészetek

-

+0,5

-

Összesen: 

18 

11 

9,5 

 

 

 

 

 

 

 

2018/2019. tanévtől felmenő rendszerben:

Szakgimnázium

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Idegen nyelv

4

4

4

4

Matematika

3

3

3

3

Történelem

2

2

3

3

Etika

 -

 -

1

Informatika

2

2

-

-

Művészetek

 1

 -

-

Testnevelés

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Kötelező komplex természettudományos tantárgy

3

-

-

-

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Földrajz

2

2

2

-

Kötelezően választható tantárgy: érettségi tantárgy, idegen nyelv, Természettudományos tantárgy, informatika vagy szakmai tantárgy

 -

-

2

2

Pénzügyi és vállalkozói ismeretek

-

1

-

-

Szakmai tárgyak órakerete

8

12

11

7

Rendelkezésre álló órakeret/hét

35

36

35

35

Tanítási hetek száma

36

36

36

31

A közismereti órák eloszlása (eladó, pék)

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

Kommunikációmagyar nyelv és irodalom

2

1

+1

Idegen nyelv

2

2

2+0,5

Matematika

2

1+0,5

+1

Társadalomismeret

2

1

-

Természetismeret

3

+0,5

-

Testnevelés

5

3

3

Osztályközösségépítő Program

Informatika

+1

+1

+1

Összesen: 

18 

11 

9,5 

 

 

2020/2021. tanévtől felmenő rendszerben:

Technikum

Tantárgyak

9.

évfolyam

10.

évfolyam

11.

évfolyam

12.

évfolyam

13.

évfolyam

9-13. óraszá m

összesen

 

heti

évi

heti

évi

heti

évi

heti

évi

heti

évi

 

Magyar nyelv és irodalom

4

144

5

180

3

108

3+1

124

0

0

556

Idegen nyelv

4

144

4

144

3

108

3

108

3+2

180

684

Matematika

4

144

4

144

3

108

3+1

124

0

0

520

Történelem

3

108

3

108

2+1

108

2

62

0

0

386

Állampolgári ismeretek

0

0

0

0

0

0

1

31

0

0

31

Digitális kultúra

1+1

72

1

36

0

0

0

0

0

0

108

Testnevelés

4

144

4

144

3

108

3

103

0

0

499

Osztályfőnöki

1

36

1

36

1

36

1

36

1

31

175

Kötelező komplex természettudományos tantárgy

3

108

0

0

0

0

0

0

0

0

108

Földrajz

0

0

2

72

2

72

0

0

0

0

144

Érettségire felkészítő tantárgy

0

0

0

0

2

72

2

62

4

124

258

Pénzügyi és vállalkozói ismeretek

0

0

1

36

0

0

0

0

0

0

36

Művészetek

1

36

0

0

0

0

0

0

0

0

36

Elsősegélynyújtás

1

36

0

0

0

0

0

0

0

0

36

Összes közismereti óraszám

25

972

25

900

17

720

12

650

5

335

3577

Ágazati alapozó oktatás

7

252

9

324

0

0

0

0

0

0

576

Szakirányú oktatás

0

0

0

0

14

504

14

504

24

744

1752

Tanítási hetek száma

36

36

36

31/36

31

 

Éves összes óraszám

1224

1224

1224

1179

1054

5905

Rendelkezésre álló órakeret/hét

34

34

34

34

34

 

 

Szakképző

 

Tantárgyak

9.

évfolyam

10.

évfolyam

11.

évfolyam

9-11. óraszám összesen

Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom

2

2

2

206

Idegen nyelv

2

1

1+1

170

Matematika

2

2

1

175

Történelem és társadalomismeret

3

0

0

108

Természetismeret

3

0

 

108

Testnevelés

4

1

1

211

Osztályközösség-építő Program

1

1

1

103

Pénzügyi és munkavállalói ismeretek

 

 

1

31

Digitális kultúra

 

1

1

67

Művészetek

1

 

 

36

Elsősegélynyújtás

 

1

 

36

Összes közismereti óraszám

18

9

9

1251

Ágazati alapoktatás

16

0

0

576

Szakirányú oktatás

0

25

25

1675

Tanítási hetek száma

36

36

31

 

Éves összes óraszám

1224

1224

1054

3502

Rendelkezésre álló órakeret/hét

34

34

34

 

 

 

4.3     Tanított tantárgyak tananyagai és követelményei

Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei megegyeznek a rendeletben kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A szabadon felhasználható órák a tananyag elmélyítését szolgálják.

2016/2017. és a 2018/2019. tanévben indított képzéseink esetén a helyi tantervek további elemei az 1. és 2. számú mellékletben megtalálhatóak.

2020/2021. tanévben indított képzéseink esetén a helyi tantervek további elemei a 3. számú mellékletben megtalálhatók.

4.4     Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

A munkaközösségek az igazgató által meghatározott határidőig kiválasztják az oktatáshoz szükséges tankönyveket, munkafüzeteket, taneszközöket.

A tantárgy tanításához csak a valóban nélkülözhetetlen, rendszeresen használandó segédeszközök beszerzése tehető kötelezővé, figyelemmel a szülők anyagi lehetőségeire. Csak olyan, a tankönyvlistán szereplő tankönyv jelölhető ki, amely beszerzése minden tanuló számára biztosított. 

Az előírt tankönyvtípus változtatása csak felmenő rendszerben történhet. A használattal kapcsolatos döntés tehát a tantárgy tanításának teljes időtartamára szól. 

Egyéb eszközök tekintetében csak a tanév végén lehet olyan döntéseket hozni, amelyek révén a szülőkre fizetési kötelezettség hárul. 

A szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat a tankönyveken túli felszerelések tekintetében a szülőkre vonatkozó fizetési kötelezettség korlátait állíthatja fel, amelyeket figyelembe kell venni.

A tankönyvek térítésmentes igénybevételének lehetőségeit „A tankönyvellátás rendje” szabályzatunk tartalmazza.

4.5 Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. 

Ha az iskola szakképzési évfolyamába való lépés előfeltétele az érettségi vizsga megléte, a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év őszi érettségi vizsgaidőszakának befejező napját követően, az vizsgabizottság döntésének jogerőre emelkedését követő első tanítási napon az érettségi bizonyítványt bemutatta. Amennyiben a tanuló e kötelességének nem tett eleget, tanulói jogviszonya megszűnik.

Ha a tanuló nem teljesíti legalább elégséges minősítéssel az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.

Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként eltiltottak a tanév folytatásától. Az évfolyam megismétlése nem tagadható meg attól a tanulótól, aki az iskolával tanulói jogviszonyban áll.

Ha az iskolában nem indul olyan követelmények szerint tanuló osztály, amelyben a tanulót évfolyamismétlésre utasították, a tanuló tanulmányait az új követelmények szerinti osztályban is folytathatja.

A szülő írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan esetben, amelyben a szülőre fizetési kötelezettség hárul, illetve ha a tanulói jogviszony megszűnésével járó, illetve a tanórai foglalkozáson való részvétel alóli, vagy egyes tantárgyak tanulása alóli felmentéssel járó döntés születik.

4.6     A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

Nemzeti alaptantervünk alapján meghatározzuk, hogy az alábbi fejlesztési területeken milyen módon, mely tantárgyakba építve történik az ismeretek átadása. Iskolánk hagyományai valamint a jogszabályi környezet alapján intézményünkben ez a következők szerint történik:

4.6.1 Erkölcsi nevelés

A oktatók - mivel minden esetben példát mutatnak – minden megmozdulásukkal rész vesznek az erkölcsi nevelésben, akár tanítási órán, akár gyakorlati foglalkozáson, akár szabadidős rendezvényen vannak együtt a tanulókkal. Így minden oktató feladata, hogy betartsa az alapvető etikai normákat, még az iskolán kívül töltött időben is. Mindemellett az erkölcsi nevelés elsődleges színtere az etika tantárgy, de fontos feladata az osztályfőnöki munkának is, ezért erkölcsi nevelés az osztályfőnöki órán is folyik.

4.6.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Hasonlóan az előző ponthoz, a hazafias nevelés is minden oktató feladata. A közismereti nevelésben ez elsősorban a magyar nyelv és irodalom, a történelem, illetve a művészeti órákon történik, de minden más tantárgy esetében is szükséges, hogy tudománytörténeti, sporttörténeti ismeretek átadása esetén hivatkozzunk a terület magyar kiválóságaira, hiszen ez is része a hazafias nevelésnek.

Kiemelten fontos a hazafias nevelésben a nemzeti ünnepek, emléknapok megtartása. Olyan megemlékezéseket állítunk össze e jeles eseményekre, amelyeken kiemelkedő szerep jut a magyarságnak, hősies áldozatvállalásnak. példamutatásnak.

A Határtalanul! programhoz kapcsolódóan megemlékezünk a Nemzeti összetartozás napjáról. Szabadidős tevékenység keretében is szeretnénk fiataljainkban felébreszteni a nemzeti öntudatot színház- és mozilátogatásokkal.

 

4.6.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Ezen nevelési feladatokat elsősorban a társadalomismeret, másodsorban a történelem és osztályfőnöki órák keretében kívánjuk megoldani. Tudatosítjuk fiataljainkban állampolgári jogaikat, kötelezettségeiket. Felhívjuk figyelmüket a jogkövető magatartásra, igyekszünk rábírni őket, hogy éljenek tanulói jogviszonyukból eredő jogaikkal, és tartsák be kötelezettségeiket. A diákönkormányzat keretein belül gyakoroltatjuk is velük a demokráciát.

4.6.4 Az önismereti és társas kultúra fejlesztése

Ezen a területen a legfontosabb a valós én-kép kialakítása. Ehhez minden oktató munkájára szükség van. A tanulónak tudnia kell, milyen területen vannak gyengeségei, erősségei. Meg kell tanulniuk, hogyan tudják fejleszteni önmagukat. Fontos tehát, hogy a tanulót rendszeresen, következetesen reálisan értékeljük, ezzel elősegítve a valós én-kép kialakítását.

A társas kultúra alapja a valós én-képpel rendelkező egyén. A valós én-kép kialakításának elősegítésével tehát a társas kultúrát is fejlesztjük. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

4.6.5 A családi életre nevelés

Kultúránk társadalmának alapja a család. Modern, felgyorsult világunk nem kedvez a társadalom e nem individuális sejtjének. Fontos szerep hárul ezért az iskolára, hogy felkészítsük fiataljainkat a családalapításra, de ami még fontosabb: a család megtartására. A tanítás során a drámapedagógiai eszközöket is felhasználunk.

Kiemelkedő szerepe van a szexuális felvilágosításnak. Meg kell tanítanunk diákjainkat a tudatos gyermekvállalásra, figyelembe véve – a helyes önismeret kialakításának elsajátításával – a biológiai, pszichológiai és társadalmi érettséget.

Fontos, hogy megismerjék a háztartás gazdálkodását, felkészüljenek a családon belüli munkamegosztásra, gyermeknevelésre.

Mindez a legnehezebb feladataink közé tartozik, hiszen egyre több a problémás családi háttérrel rendelkező fiatal, akik otthon pontosan az ellenkezőjét látják annak, mint amit az oktatóktól e téren hallanak. Fontos ezért, hogy a családi életre nevelés keretein belül kompenzáljuk ezeket a hátrányokat az érzelmi és szociális kompetenciák fejlesztésével.

4.6.6 A testi és lelki egészségre nevelés

Tanulóink akkor válnak igazán kiegyensúlyozottá, ha testileg és lelkileg is egészségesek. Fontos ezért az egészséges életmódra nevelés, a helyes táplálkozás, a testmozgás szükségességének hangsúlyozása. El kell érnünk, hogy tudatosuljon bennük az alkohol- és drogfogyasztás, a dohányzás súlyosan egészségkárosító hatása. Sajnos a büntetés itt már nem elegendő, nem visszatartó erő. Fontos szerepe van ezért az oktatási tevékenységnek, különösen a biológiaórán, osztályfőnöki órán. Hangsúlyoznunk kell a személyes példamutatást. A testi egészség megtartásában – és a prevenció miatt is – nagyon fontos lépés a mindennapos testnevelés újraszabályozása. Ennek értelmében minden tanulónknak kötelező testnevelésórán résztvennie minden olyan tanítási napon, amikor közismereti képzésben vesz részt.

A testi egészség mellett nagyon fontos a lelki egészség megőrzése is. Itt sokkal nagyobb a felelősségünk, hiszen az itt előforduló betegségek kívülről alig észrevehetők. A lelki betegségek leküzdésében segít az iskolapszichológusi hálózat, megelőzésben a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, de az osztályfőnök is.

A lelki egészségre nevelés elsődleges helye a biológia és osztályfőnöki órák.

4.6.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Ennek a területnek a fejlesztése a szociális kompetencia erősítésével történik. Ennek tanulmányi területe az összes tantárgy. Ha a tananyag feldolgozása csoportmunkában történik, ezzel már fejlesztjük a felelősségvállalást, hiszen itt segítik egymást a tanulók. Az elsődleges színtér azonban az osztályfőnöki óra, illetve az érettségire felkészítő osztályokban az ötven óra közösségi szolgálat, ami a feltétele az érettségi bizonyítvány megszerzésének.

4.6.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság

A környezettudatosságra nevelést Szakmai programunk 4.19. 3. fejezete tartalmazza.

4.6.9 Pályaorientáció

Az iskola kiemelt feladatának tekinti, hogy felkészítse tanulóit a pályaválasztással kapcsolatos nehéz és felelős döntésre és az életükben adódó, esetlegesen szükségessé váló pályamódosításra. A pályaorientáció nem külön tantárgy keretében történik, hanem több tantárgy feladata, szoros összefüggésben a személyiségfejlesztéssel, és a reális önismeret, önkép kialakításával. Elsősorban az osztályfőnöki órákon van lehetőség arra, hogy a felkészüljenek a pályaválasztásra, a továbbtanuláshoz kapcsolatos elképzeléseiket pontosítsák. A diákok részt vehetnek különböző szakmai programokon, versenyeken, kirándulásokon, melyek mind hozzájárulnak a megalapozott pályaválasztáshoz.

A Nagykanizsai Szakképzési Centrum Átfogó tanulói lemorzsolódást csökkentő fejlesztése című GINOP – 6.2.3.17-2017-00019 azonosítószámú projekt során megszervezett pályaorientációs napokat a továbbiakban is megszervezzük, ezzel is segítve tanulóink döntését az ágazaton belüli szakmaválasztásban.

4.6.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés

A gazdasági és pénzügyi nevelés – iskolánk profiljából adódóan - megjelenik az intézmény által oktatott tantárgyakban.

A tanulók a szabadon választott foglalkozások keretében választhatják a gazdasági ismeretek nevű tantárgyat. A szakgimnáziumi, a szakközépiskolai és a szakiskolai képzésben a szakmai tantárgyak tartalmaznak a pénzügyi és a gazdasági életre vonatkozó ismereteket.

A közismereti tantárgyak közül a történelem és a matematika tantárgyakban is megjelennek a pénzügyi és a gazdasági kérdésekkel összefüggő témakörök.

4.6.11 Médiatudatosságra nevelés

Iskolánkban a diákok elsősorban a mozgóképkultúra- és médiaismeret nevű tantárgy keretében foglalkoznak a médiatudatos magatartási formák elsajátításával. A médiatudatosságra nevelés nem csupán művészeti területként jelenik meg, hanem jelen van a többi tantárgyban is.

A médiafogyasztással, médiahasználattal kapcsolatban a magyar nyelv és irodalom, a társadalomismeret órák is hasznos ismeretekkel szolgálnak.

A médián belül egyre fontosabb szerepe van az internetnek. Az informatika és a média mára félig-meddig összenőtt, ezért az informatikaoktatásban kikerülhetetlenül megjelenik az internettel, médiával kapcsolatos ismeretek átadása, gyakorlása.

Intézményünk könyvtárai információs pontként funkcionálnak, ami segít eligazodni az információk és az internet világában. A tanulók a könyvtár infrastruktúráját felhasználva is gyűjthetnek információkat a nyomtatott és az elektronikus médiából, melyhez segítséget is kapnak.

4.6.12 A tanulás tanítása

Az iskola alapvető feladata, hogy az ifjúságot megtanítsa tanulni. Ma, amikor az élethosszig tartó tanulás idejét éljük, nem lehet kijelenteni azt, hogy egy bizonyos tananyag, tudás átadásával megelégedhet egy oktató. Sőt, ennél sokkal fontosabb azoknak a kompetenciáknak a fejlesztése, melyek képessé teszi őket az új információk befogadására, feldolgozására, alkalmazására.

A tanulás tanítása tipikusan az a tudáselem, amelyet nem külön tantárgyként, hanem az összes tantárgy keretében, az oktatási folyamatba ágyazottan kell és lehet megtanítani. Ehhez szükség van arra, hogy az oktatók minél szélesebb módszertani eszköztárat vonultassanak fel, ezáltal lehetővé téve a diákok számára a különböző tanulási technikák megismerését. A tanórákon folyamatosan törekedni kell arra, hogy a tanulók ne „kész” anyagot kapjanak, hanem legyen lehetőségük az önálló adatgyűjtésre, megfigyelésre, értelmezésre, véleményalkotásra.

4.7     Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon:

  • a középiskolai képzésben részt vevő tanulók esetén 3 tanítási napon délelőtt testnevelésórát tartunk, a másik egy - két nap délutánján pedig azon tanulóknak van testnevelésórája, akik nem rendelkeznek sportegyesületi igazolással.
  • szakképzésben résztvevők esetén a mindennapos testnevelés azokra a napokra korlátozódik, amikor közismereti képzésben vesz részt a tanuló.
  • A sportegyesületi igazolásokat évente kell a tanulóknak bemutatniuk.

4.8     A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A tanév folyamán a tanulók fizikai állapotát egyfelől a Hungarofit mérési módszerrel mérjük, melyet az első félév elején és a második félév végén elvégzünk, így a tanév végén láthatóvá válik a diákok fizikai fejlődése, illetve egyes paraméterek eseteleges romlása. Másfelől a NETFIT (Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt) mérési módszert használjuk.

Hungarofit mérési paraméterek:

  1. fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás
  2. hasizomerő, hanyattfekvés-felülés
  3. hátizomerő, hason fekvés-törzsemelés
  4. helyből távolugrás
  5. 2000m-es síkfutás

Osztályzat

Helyből távol (cm)

Hanyatt fekvésből felülés (db)

Karhajlítás és nyújtás

(db)

lány

fiú

lány

fiú

lány

fiú

1

-139-ig

-179-ig

-41

-45

-8

-20

2

140-től

180-tól

42-56

46-60

9-11

21-26

3

150-től

190-től

57-76

61-80

12-15

27-34

4

160-tól

200-tól

77-96

81-100

16-19

35-42

5

170-től

210-től

96-

101-

20-

43-

 

 

Osztályzat

Hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db)

2000 m-es síkfutás (p:mp)

Medicinlabda dobás (cm)

lány

fiú

lány

fiú

lány

fiú

1

-34

-38

16:00-

13:00-

-499

-699

2

35-46

39-50

14:00-15:59

11:30-12:59

500-549

700-749

3

4762

51-66

12:00-13:59

10:00-11:29

550-599

750-799

4

6378

67-82

10:00-11:59

8:30 -9:59

600-649

800-849

5

79-

83-

-9:59

-8:29

650-

850-

A táblázatok, és a hozzájuk tartozó értékelés alapján minden tanuló képet kap saját fizikai állapotáról, fejlődéséről.

A 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet módosítása nevesíti a NETFIT-et (Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt), mint a tanulók fizikai fittségi mérésének rendszerét, valamint szabályozza annak tartalmi kereteit.

A NETFIT 4 fittségi profilban 11 mérés segítségével jellemzi a tanulók állóképességét, erejét, hajlékonyságát és testösszetételét. A mérések eredményei teszttől függően két illetve három zónába kerülhetnek. Egészségzónába, fejlesztési zónába, fokozott fejlesztési zónába. A mérési eredményeket a központi táblázat tartalmazza. A NETFIT teszt ajánlása szerint a tanulók az elért eredményeikre nem kapnak osztályzatot. Mérési paraméterek:  

1.Testmegasság (cm)

2.Testtömeg (kg)

  1. BMI (body Mass Index)
  2. Testzsír százalék
  3. Hajlékonysági teszt (jobb láb, bal láb, cm-ben)
  4. Állóképességi ingafutás teszt (15 m, megtett hosszak száma)

7.Ütemezett hasizom teszt (db)

8.Törzsemelés teszt (db)

9.Ütemezett fekvőtámasz teszt (db)

10.Kézi szorítóerő mérése (db)

11.Helyből távolugrás teszt (cm)

A megadott tartalmi kereteken belül évente egy alkalommal, januártól áprilisig, illetve júniusig a testnevelők mérik az iskola diákjainak fizikai fittségét, melyet a központi adatbázisban rögzítenek.

4.9     A választható tantárgyak, foglalkozások és az oktatóválasztás szabályai

A választható tantárgyak, foglalkozások közül a tanuló megválaszthatja azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyakat tanító oktatót. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt oktatót a tantárgy oktatására.

A szabadon választható tanórai foglalkozásra írásban kell jelentkezni, a módosítást írásban kell kérni – ezt tanköteles tanuló esetén a gondviselőnek is alá kell írni. Az intézményegység vagy tagintézmény vezető a felvételről a tanulót és tanköteles tanuló esetében a gondviselőt is írásban értesíti, de előzőleg fel kell hívni a figyelmet arra az előírásra, amely szerint, ha a tanulót ilyen foglalkozásra felvették, akkor azon a tanuló számára a tanév végéig kötelezővé válik a részvétel. Ettől eltérni csak rendkívüli indokkal lehet az igazgató engedélyével.

Az iskola a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Tanórán kívüli foglalkozás tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, a szakmai munkaközösségek, oktatók kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanórán kívüli foglalkozások szervezése, az igények felmérése a tanév első három hetében történik. A foglalkozások az iskolavezetés által jóváhagyott terv és leadott szakköri névsor alapján legkésőbb október 1-től indulnak. Amennyiben az intézmény rendelkezik szabad órakerettel, egyéni engedély alapján később is szervezhetők foglalkozások, akár időszakosan is

4.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánkban idegen nyelvek, magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, informatika, valamint a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakból történik csoportbontás.

Az idegen nyelvek oktatása során általában osztályszinten történik a csoportbontás a különböző nyelvek között. Több párhuzamos osztály esetében –ha a munkaszervezés levetővé teszi – évfolyamszintű bontás történik, és ebben az esetben a nyelvi előképzettség szerinti differenciálást alkalmazunk. Magyar nyelv és irodalom és matematika tantárgyak keretében néhány évfolyamon történik csoportbontás, melynek célja az ismereteket elmélyítése, tanulók tudásának megalapozására.

A szakképzés és a gyakorlati oktatás területén a gyakorlati csoportok létszáma általában 8-12 fő lehet (esetenként ennél magasabb létszám is engedélyezett) a gyakorlati foglalkozás jellegéből és a termek kapacitásából adódóan.

4.11 Választható érettségi tantárgyak

A középszintű érettségire készülő 11. 12. és 13. évfolyamos diákok heti 2 órában a következő tárgyakból választhatnak a kötelező érettségi tantárgyakon kívül: biológia, földrajz, gazdasági ismeretek, informatika, ember- és társadalomismeret, etika, Második idegen nyelv és testnevelés tantárgyakból igény szerint.

Emelt szintű érettségi vizsgára a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül felkészítünk: biológia, földrajz, gazdasági ismeretek, informatika, ember- és társadalomismeret, etika, Második idegen nyelv és testnevelés tantárgyakból.

Választás módja: a 10. osztályos tanulók körében az intézmény vezetősége április 10-ig felméri az igényeket, majd a tanulók választása alapján május 20-ig a véglegesíti jelentkezéseket.

A tanuló a tanév során egy alkalommal igazgatói engedéllyel módosíthatja a választását.

A tanuló a tanulói jogviszony ideje alatt abból a tantárgyból tehet érettségi vizsgát emelt és középszinten egyaránt, amelyik a helyi tantervben szerepel, a tanterv követelményeit teljesítette és tudását osztályzattal értékelték.

Az etika tantárgy Szakmai programban megfogalmazott követelményeit teljesítve a diákok az alábbi tárgyakból tehetnek érettségi vizsgát: ember- és társadalomismeret, etika; emberismeret, etika. Ezen tárgyak érettségi követelményei összhangban vannak az etika tantárgy keretében oktatott tananyaggal.

A kötelező komplex természettudományos tantárgy Szakmai programban megfogalmazott követelményeit teljesítve, a diákok az alábbi tárgyakból tehetnek érettségi vizsgát: biológia, fizika, földrajz, kémia, természettudomány. Ezen tárgyak érettségi követelményei összhangban vannak a kötelező komplex természettudományos tantárgy keretében oktatott tananyaggal. A művészetek tantárgy Szakmai programban megfogalmazott követelményeit teljesítve, a diákok az alábbi tárgyakból tehetnek érettségi vizsgát: ének-zene, művészettörténet. Ezen tárgyak érettségi követelményei összhangban vannak a művészetek tantárgy keretében oktatott tananyaggal.

A történelem tantárgy Szakmai programban megfogalmazott követelményeit teljesítve, a diákok az alábbi tárgyból is tehetnek érettségi vizsgát: társadalomismeret. Ezen tárgy érettségi követelményei összhangban vannak a Történelem tantárgy keretében oktatott tananyaggal.

4.12 Fejlesztési feladatok az emelt szintű oktatásban

Célul tűzzük ki, hogy az emelt szintű érettségire történő jelentkezés esetében a jelentkező tanuló az emelt szintű eredményével meg tudja szerezni az emelt szintű érettségiért járó többletpontokat, tehát legalább a közepes emelt szintű eredményt elérje. Nem csak szaktárgyi ismereteket, de minden olyan tanulói kompetenciát fejlesztünk, melyek a sikeres emelt szintű érettségi vizsga letételéhez és a felsőfokú tanulmányok sikeres folytatásához szükségesek.

4.13 A középszintű érettségi vizsga témakörei

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Magyar irodalom

  1. Művek a magyar irodalomból I. – kötelező szerzők
  2. Művek a magyar irodalomból II. – választható szerzők
  3. Művek a magyar irodalomból III. – kortárs szerzők
  4. Művek a világirodalomból
  5. Színház és dráma
  6. Az irodalom határterületei
  7. Regionális kultúra, interkulturális jelenségek és a határon túli irodalom Magyar nyelv
  8. Kommunikáció
  9. A magyar nyelv története
  10. Ember és nyelvhasználat
  11. A nyelvi szintek
  12. A szöveg
  13. A retorika alapjai
  14. Stílus és jelentés

TÖRTÉNELEM

  1. Az ókor és kultúrája
    • Poliszok ókori Hellászban
    • Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában
    • Az európai kultúra alapja
  2. A középkor
    • Nyugat-Európa a kora középkorban
    • A középkori egyház
    • Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában
    • Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom
    • A középkor kultúrája
  3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora
    • A magyar nép története az államalapításig
    • Az államalapítás és az Árpád-házi uralkodók kora
    • Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora
    • A Hunyadiak
  4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492-1789)
    • A földrajzi felfedezések és következményei
    • Reformáció és katolikus megújulás
    • Alkotmányosság és abszolutizmus a 17-18. században
    • A felvilágosodás kora
    • Nagyhatalmi konfliktusok a 17-18. században
  5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)
    • Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése
    • Az Erdélyi Fejedelemség virágkora
    • A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc
    • Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban
    • Művelődés, egyházak, iskolák
  6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789-1914)
    • A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk
    • A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában
    • Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért
    • . Az ipari forradalom hullámai és hatásai
  7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914)
    • A reformkor
    • Forradalom és szabadságharc
    • A kiegyezés és a dualizmus
    • Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus korában
  8. A világháborúk kora (1914-1945)
    • Az első világháború és következményei
    • Gazdaság, társadalom és életmód
    • A fasizmus és a nemzetiszocializmus
    • A kommunista diktatúra
    • A második világháború
  9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945)
    • Az első világháború és következményei Magyarországon
    • A Horthy-korszak
    • Művelődési viszonyok és társadalom
    • Magyarország a második világháborúban
  10. A jelenkor (1945-től napjainkig)
    • A kétpólusú világ kialakulása
    • A „harmadik világ”
    • A kétpólusú világrend megszűnése
    • Az európai integráció
    • A globális világ sajátosságai
  11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig
    • A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi-korszak
    • Az 1956-os forradalom és szabadságharc
    • A Kádár-korszak
    • A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés
    • Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság
  12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek
    • Társadalmi tagozódás és felelősségvállalás
    • Az aktív és felelős állampolgárság alapjai
    • Alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, folyamatok. A munkaviszonyhoz kapcsolódó ismeretek

IDEGEN NYELV

  1. Személyes vonatkozások, család
  2. Ember és társadalom
  3. Környezetünk
  4. Az iskola
  5. A munka világa
  6. Életmód
  7. Szabadidő, művelődés, szórakozás
  8. Utazás, turizmus
  9. Tudomány és technika
  10. Gazdaság

MATEMATIKA

  1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok
    • Halmazok
    • Matematikai logika
    • Kombinatorika
    • Gráfok
  2. Számelmélet, algebra
    • Alapműveletek
    • A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek
    • Racionális és irracionális számok
    • Valós számok
    • Hatvány, gyök, logaritmus
    • Betűkifejezések
    • Arányosság
    • Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek
    • Középértékek, egyenlőtlenségek
  3. Függvények, az analízis elemei
    • A függvény
    • Egyváltozós valós függvények
    • Sorozatok
    • Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei
  4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria
    • Elemi geometria
    • Geometriai transzformációk
    • Síkbeli és térbeli alakzatok
    • Vektorok síkban és térben
    • Trigonometria
    • Koordinátageometria
    • Kerület, terület
    • Felszín, térfogat
  5. Valószínűség-számítás, statisztika
    • Leíró statisztika
    • A valószínűség-számítás elemei

BIOLÓGIA

  1. Bevezetés a biológiába
    • A biológia tudománya
    • Az élet jellemzői
    • Fizikai, kémiai alapismeretek
  2. Egyed alatti szerveződési szintek
    • Szervetlen és szerves alkotóelemek
    • Az anyagcsere folyamatai
    • Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)
  3. Az egyed szerveződési szintje
    • Nem sejtes rendszerek
    • Többsejtűség
    • Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak
  4. Az emberi szervezet
    • Homeosztázis
    • Kültakaró
    • A mozgás
    • A táplálkozás
    • A légzés
    • Az anyagszállítás
    • A kiválasztás
    • A szabályozás
    • Szaporodás és egyedfejlődés
  5. Egyed feletti szerveződési szintek
    • Populáció
    • Életközösségek (élőhelytípusok)
    • Bioszféra
    • Ökoszisztéma
    • Környezet- és természetvédelem
  6. Öröklődés, változékonyság, evolúció
    • Molekuláris genetika
    • Mendeli genetika
    • Populációgenetika és evolúciós folyamatok
    • A bioszféra evolúciója

FÖLDRAJZ

  1. Térképi ismeretek
    • A térkép
    • Tájékozódás a térképen és a térképpel
    • Távérzékelés és térinformatika
  2. Kozmikus környezetünk
    • A csillagászati ismeretek fejlődése. A Világegyetem
    • A Nap és kísérői
    • A Föld és mozgásai
    • Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében
  3. A geoszférák földrajza
    • A Kőzetburok
      • A Földtörténet
      • A föld gömbhéjas szerkezetének jellemzői
      • A kőzetlemezek és mozgásaik következményei
      • Hegységképződés
      • A kőzetburok építőkövei és ásványkincsei
      • A Föld nagyszerkezeti egységei
      • A Földfelszín formálódása
      • A talaj
    • A levegőburok
      • A légkör kialakulása, anyaga, szerkezete
      • A levegő felmelegedése
      • A levegő mozgása
      • Felhő és csapadékképződés
      • Az időjárás és az éghajlat
      • A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége
      • A légszennyezés következményei
    • A vízburok
      • A vízburok kialakulása és tagolódása, tulajdonságai és mozgásai
      • A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk
      • A felszín alatti vizek
      • A víz és a jég felszínformáló munkája
      • A karsztosodás
      • A vízburok, mint gazdasági erőforrás
    • A geoszférák kölcsönhatásai
  4. A földrajzi övezetesség
    • A szoláris és a valódi éghajlati övezetek
    • A vízszintes földrajzi övezetesség
    • Az egyes övezetek egyedi jellemzői
      • A forró övezet
      • Mérsékelt övezet
      • Hideg övezet
    • A függőleges földrajzi övezetesség
  5. Társadalmi folyamatok a 21. század elején
    • A népesség földrajzi jellemzői
    • Településtípusok, urbanizáció
  6. A világgazdaság jellemző folyamatai
    • A nemzetgazdaságok és a világgazdaság
    • Integrációs folyamatok
    • A globalizáció
    • A monetáris világ
  7. Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában
    • A Kárpát-medence természet- és társadalom földrajzi sajátosságai
    • Magyarország természeti adottságai
    • Magyarország társadalmi jellemzői
    • A hazai gazdasági fejlődés jellemzői
    • Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe
    • A magyarországi régiók földrajzi jellemzői
    • Természeti, kulturális és történelmi értékek védelme
    • Magyarország környezeti állapota
    • Az országhatárokon átívelő kapcsolatok
  8. Európa földrajza. A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában
    • Európa általános természet-földrajzi képe
    • Európa általános társadalom földrajzi képe
    • Az Európai Unió
    • A területi fejlettség különbségei Európában
      • Az Európai Unió magterületei
      • Fejlett gazdaságú országok Európa közepén
      • A gazdasági felzárkózás lehetőségeinek példái
      • Kelet- Közép- és Délkelet-Európa rendszerváltó országai
      • Kelet-Európa
  1. Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői
    • A kontinensek általános természet- és társadalom földrajzi képe
    • Ázsia földrajza
      • Ázsia általános földrajzi jellemzői
      • Ázsia országai
    • Ausztrália és Óceánia földrajza
    • A sarkvidék földrajza
    • Afrika földrajza
      • Afrika általános földrajzi jellemzői
      • Afrika regionális földrajza
    • Amerika földrajza
      • Amerikai általános földrajza
      • Amerika országai regionális földrajza
  1. Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei
    • A globálissá váló környezetszennyezés és következményei
    • A demográfiai és urbanizációs válság
    • Élelmezési válság
    • A mind nagyobb méretű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei
    • A környezet- és a természetvédelem feladatai

INFORMATIKA

  1. Információs társadalom
    • A kommunikáció
    • Információ és társadalom
  2. Informatikai alapismeretek - hardver
    • Jelátalakítás és kódolás
    • A számítógép felépítése
    • Munkavédelem és ergonómia
  3. Informatikai alapismeretek – szoftver
    • Az operációs rendszer és főbb feladatai
  4. Szövegszerkesztés
    • A szövegszerkesztő használata
    • Szövegjavítási funkciók
    • Szövegszerkesztési alapok
    • Táblázatok és objektumok a szövegben
  5. Táblázatkezelés
    • A táblázatkezelő használata
    • A táblázat szerkezete
    • Adatok a táblázatokban
    • Táblázatformázás
    • Diagramok és egyéb objektumok
  6. Adatbázis-kezelés
    • Az adatbázis-kezelés alapfogalmai
    • Az adatbázis szerkezete és kialakítása
    • Alapvető adatbázis-kezelési műveletek
    • Képernyő és nyomtatási formátumok
  7. Információs hálózati szolgáltatások
    • Kommunikáció az interneten
    • Weblap készítés
  8. Prezentáció és grafika
    • Prezentáció
    • Grafika
  9. Könyvtárhasználat
    • Könyvtárak
    • Információ-keresés
    • Forráshasználat

TESTNEVELÉS

  1. Elméleti ismeretek
    • Az olimpiai mozgalom létrejötte, célja, feladatai; magyar sportsikerek embléma, olimpiai láng;
    • A harmonikus testi fejlődés
    • A testmozgás, a sport szerepe az egészséges életmód kialakításában, és a személyiség fejlesztésében
    • A motoros képességek szerepe a teljesítményben
    • Gimnasztikai ismeretek 1.6. Atlétika A tanult atlétikai futó, ugró és dobó versenyszámok ismerete és végrehajtásuk lényege.
    • Torna A női és férfi tornaszerek és az azokon végrehajtható alapelemek ismertetése.
    • Zenés-táncos mozgásformák
    • Küzdősportok, önvédelem
    • Úszás Az úszás jelentősége az ember életében, szerepe az egészségtudatos, aktív életvitelben.
    • Testnevelési és sportjátékok
    • Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek
  2. Gyakorlati ismeretek
    • Gimnasztika
    • Atlétika
    • Torna
    • Küzdősportok, önvédelem
    • Úszás
    • Testnevelési és sportjátékok

EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA

  1. Az ember, mint biológiai, társadalmi és szellemi lény
  2. Az ember, mint meghatározott és szabad, értékelő és erkölcsi lény
  3. Szokás, erkölcs és jog
  4. Az ember közvetlen környezete: család, párkapcsolat, barátság, közösségi kapcsolatok
  5. A mi kis ügyeink
  6. Gazdaság, a munka világa, pályaorientáció
  7. Társadalmi rétegződés és társadalmi mobilizáció
  8. A közélet és a politika világa
  9. Hovatartozásaink: szülő- és lakóhelyünk, hazánk és Európa, magyarságunk és európaiságunk
  10. Életszínvonal, életmód, az élet minősége, boldogulás és boldogság 11. Globális gazdasági, társadalmi és erkölcsi kihívások

GAZDASÁGI ISMERETEK

  1. A közgazdaságtan alapfogalmai, főbb kérdései, vizsgálódási módszerei
  2. A piaci mechanizmus alapvető elemei, működése, a piacgazdaság jellemzői
  3. A pénz kialakulása és funkciói
  4. A fogyasztó, mint a gazdaság egyik kulcsszereplője, döntési mechanizmusai, illetve a fogyasztói magatartás elemzése
  5. A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők
  6. A vállalkozások fogalma, célrendszere, vállalkozási formák
  7. A termelés erőforrásai és felhasználási lehetőségeik
  8. Piaci formák és jellemzőik. A racionális vállalkozói magatartás különböző piaci viszonyok között
  9. A vállalkozás finanszírozása, működését és vagyoni helyzetét befolyásoló tényezők. A tőkepiac
  10. A piaci mechanizmus működési zavarai
  11. A munka, mint termelési tényező a gazdálkodás folyamatában
  12. A makrogazdaság szereplői és a makrojövedelem keletkezése
  13. A modern pénz teremtése és a pénzpiac
  14. A munkapiac és a munkanélküliség problémájának elemzése
  15. Az állam gazdasági szerepvállalásának megjelenése, oka, fejlődési szakaszai, a gazdasági válságok
  16. Költségvetés politika jellemzői
  17. Az infláció és a monetáris gazdaságpolitika jellemzői
  18. A nemzetgazdaság külgazdasági kapcsolatai
  19. Aktuális gazdasági problémák és megoldási alternatívák
  20. A globalizáció

KERESKEDELMI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

  1. A marketing alapjai
    • Marketing alapismeretek
      • A marketing fogalomköre
      • Piaci fogalmak
      • A fogyasztói magatartás tényezői
      • Célpiaci marketing, piacszegmentálás
      • A piackutatás
      • A termékpolitika és termékfejlesztés elemzése
      • Az árpolitika és árstratégia elemzése
      • Értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása
    • Marketingkommunikáció
      • A kommunikációs politika
      • A marketingkommunikáció eszközrendszere
  1. Kereskedelmi gazdaságtan
    • Statisztikai alapismeretek
      • Statisztikai alapismeretek
    • Az áruforgalom tervezése, elemzése
      • Beszerzés
      • A készletgazdálkodás
      • Az értékesítés
    • Jövedelmezőség tervezése, elemzése
      • Költséggazdálkodás
  1. Kereskedelmi ismeretek
    • Az áruforgalom
      • Az áruforgalom
      • Árubeszerzés
      • Készletezés
      • Értékesítés
    • Munka-, baleset-és tűzvédelem
      • Munkavédelem
      • Balesetvédelem
      • Tűzvédelem
    • Fogyasztóvédelem
      • Fogyasztóvédelem alapjai
      • Szabványosítás, minőségbiztosítás
    • Általános áruismeret alkalmazása
      • Árurendszerek
      • A csomagolás
    • Pénztár és pénzkezelés
      • Pénztár és pénzkezelés
  1. Kereskedelmi gyakorlat és levelezés
    • Bizonylatkitöltés
    • Üzleti levelezés

KÖZGAZDASÁGI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

  1. Gazdasági és jogi alapismeretek
    • Mikrogazdasági alapok
    • A vállalat termelői magatartása és a kínálat
    • A nemzetgazdaság
    • Jogi alapismeretek
    • Marketing
  2. Általános statisztika és statisztika gyakorlat
    • Statisztikai alapfogalmak
    • Viszonyszámok és alkalmazásuk
    • Középértékek és alkalmazásuk
    • Index számítás
    • Grafikus ábrázolás
  3. Pénzügyi alapismeretek
    • Pénzügyi intézményrendszer és a pénzügyi szolgáltatások
    • Pénzforgalom
    • Pénzügyi piac és termékei
    • Biztosítási alapismeretek
  4. Pénzügy gyakorlat
    • A pénz időértéke
    • Értékpapírok értékelése
    • Valuta, deviza árfolyama
  5. Adózási alapismeretek
    • Az államháztartás rendszere
    • Adózási alapfogalmak
    • Kiemelt adónemek
  6. Adózás gyakorlat
    • Személyi jövedelemadó
    • Általános forgalmi adó
    • Helyi adók
  7. Számviteli alapismeretek
    • Számviteli törvény
    • Vállalkozás vagyona
    • Könyvelési tételek szerkesztése, a számlakeret
    • Tárgyi eszközök elszámolása
    • Vásárolt készletek elszámolása
    • Jövedelem elszámolás
    • A saját termelésű készletek elszámolása
    • Termékértékesítés elszámolása
  8. Számvitel gyakorlat
    • Pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatok
    • A tárgyi eszköz nyilvántartása
    • A készletek (vásárolt és saját termelésű) bizonylatai
    • A jövedelem-elszámolás bizonylatai

IRODAI ÜGYVITELI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

  1. Gépírás és iratkezelés gyakorlat
    • A tízujjas vakírás alapgyakorlatai
    • Billentyűkezelés
    • Az írástechnika megerősítése
    • Sebességfokozás
    • Szövegfeldolgozások, szöveggyakorlatok
    • Irodai gépírás gyakorlata
    • Levelezési alapismeretek a titkári munkában
    • Levelezési alapgyakorlatok a titkári munkában
    • Levelezés a hivatali és üzleti életben
    • A dokumentumszerkesztés alapgyakorlata
    • Dokumentumszerkesztés a titkári munkában
    • Táblázatok készítése atitkári munkában
    • Adatbázisok készítése a titkári munkában
  2. Kommunikáció a titkári munkában
    • Üzleti nyelvi kultúra
    • Üzleti kommunikáció
    • Protokoll az irodában
    • Digitális kommunikáció a titkári munkában
    • Nemzetközi protokoll
  3. Gazdasági és vállalkozási ismeretek
    • Gazdaság alapelemei és szereplői
    • A piac
    • Az állam gazdasági szerepvállalása, gazdaságpolitika
    • Adózási ismeretek
    • A pénz fogalma, funkciói, pénzforgalom
    • A magyar bankrendszer
    • Vállalkozási alapfogalmak, vállalkozási formák
    • Vállalkozások működtetése, bizonylatok
  4. Jogi ismeretek
    • Általános ismeretek a jogról
    • Alkotmányjogi ismeretek
    • A magyar közjogi és önkormányzati rendszer, az eljáró állam
  5. Titkári ügyintézés
    • Munkaszervezés az irodában
    • Titkári feladatok
    • Jegyzőkönyv-vezetési ismeretekJegyzőkönyv-vezetési előgyakorlatok

VENDÉGLÁTÓIPARI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

  1. Vendéglátó gazdálkodás elmélete
    • A gazdálkodás elemei
    • A vendéglátás fogalma, fő tevékenységei
    • A vendéglátás tárgyi feltételei
    • A vendéglátás személyi feltételei
  2. Vendéglátó gazdálkodás gyakorlata
    • Adózás és ügyvitel a vendéglátásban
    • Alap-, tömeg-és veszteségszámítás
    • Viszonyszámok
    • Árképzés és jövedelmezőség
    • Készletgazdálkodás és elszámoltatás
    • A vendéglátásban jellemző vállalkozási formák
  3. Általános élelmiszerismeret és élelmiszerek a gyakorlatban
    • Táplálkozástani ismeretek
    • Környezetvédelmi ismeretek
    • Élelmiszerek csoportjai I.
    • Élelmiszerek csoportjai II.
    • Élelmiszerek csoportjai III.
  4. Élelmiszerbiztonság alapjai és vendéglátás higiénéje
    • Élelmiszerbiztonságról általában
    • Az élelmiszer mikrobiológia
    • Kémiai-toxikológiai élelmiszerbiztonság
    • Élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok
    • Higiénia a vendéglátásban
    • Személyi higiénia
    • HACCP, GHP
  5. Felszolgálási alapok és felszolgáló szakmai ismeretek
    • Higiénia, HACCP, munkavédelem
    • Vendéglátás, értékesítés gépei, berendezései, eszközei
    • Eszközismeret
    • Felszolgálási szakmai ismeretek az értékesítésben
    • Étlapszerkesztés, étrend összeállítás
  6. Értékesítés elmélete és gyakorlata
    • Az értékesítés alapjai
    • Értékesítési ismeret
    • Ételek, italok értékesítése
    • Rendezvényszervezés, szállodai értékesítés
    • Értékesítés elszámoltatása, bizonylatai, értékesítési informatikai rendszerek
    • Kommunikáció, viselkedéskultúra
  7. Marketing és kommunikáció a gyakorlatban
    • A piac elemzésének módszerei és az eredmények gyakorlati alkalmazásának lehetőségei a vendéglátásban
    • A marketing mix meghatározása
    • Marketingkommuni-káció a vendéglátásban
    • Viselkedéskultúra és a kommunikáció alapjai
    • Az internetes marketing, a közösségi média szerepe
  8. Termelés elmélete és gyakorlata
    • Üzemi ismeretek
    • Alapkészítmények I.
    • Alapkészítmények II.
  9. Jogszabályok a vendéglátásban, szervezés és irányítás a vendéglátásban
    • A vendéglátó üzlet elindítása
    • Vendéglátó üzlet működése
    • Fogyasztóvédelem, biztonság a vendéglátásban
    • Fogyasztóvédelem

4.14 Az iskolai beszámoltatás, a számonkérés követelményei és formái

4.14.1 A tanulók írásbeli beszámoltatásának rendje

Az iskolában íratott bármely típusú dolgozatot tíz iskolai tanítási napon belül ki kell javítani, a kijavított dolgozatot a tanulóknak be kell mutatni.

Az iskolai dolgozatok formái az alábbiak: 

röpdolgozat

  • az adott óra vagy maximálisan az utolsó három óra tananyagából,
  • érintheti az osztály egyes tanulóit vagy egészét,
  • a röpdolgozat előzetes bejelentése nem kötelező számonkérő dolgozat
  • háromnál több óra anyagából,
  • érintheti az osztály egyes tanulóit vagy egészét,
  • a számonkérő dolgozat előzetes bejelentése legalább két nappal korábban kell, hogy megtörténjék

témazáró dolgozat

  • egy vagy több átfogó témakör anyagából
  • jellemzően az osztály egészét érinti,
  • a témazáró dolgozat előzetes bejelentése a dolgozat íratását megelőzően legalább egy héttel korábban kell, hogy megtörténjék

4.14.2 A tanulók szóbeli beszámoltatásának rendje

A szóbeli feleleteket rendszeresen alkalmazzuk. Kiemelt hangsúlyt kívánunk helyezni diákjaink rendszeres szóbeli feleltetésére is, mert diákjaink szóbeli megnyilvánulásának, kommunikációjának szintje jelenleg elmarad az érettségi, illetve szakmai vizsgákon elvárhatótól. A szóbeli feleletekre elsősorban egy-egy tanítási órára történő tanulói felkészülés mértékének és hatékonyságának ellenőrzésére alkalmazzuk, de lehetőség van a néhány órával korábban tanult tananyag szóbeli számonkérésére is.

4.14.3 A tanulók gyakorlati beszámoltatásának rendje

Gyakorlati beszámoltatásra kerül sor a művészetek, a testnevelés, valamint a szakmai tantárgyak gyakorlati képzése során. A gyakorlati beszámoltatás a tanuló által az iskolai oktatás és az otthoni felkészülés alatt megszerzett gyakorlati feladatok teljesítési szintjének értékelését, a tanuló osztályozását célozza. 

4.14.4 A tanulók értékelése

A tanulók formatív értékelése az oktatók és az oktatói testület feladata. Az oktatók rendszeresen mérik a tanulók teljesítményét, és osztályzatokkal értékelik azt. Általánosan elvárható, hogy a tanuló rendelkezzék egy félévben 3 osztályzattal.

A rendszeres osztályozás egyik feladata a tanulási hibák és hiányosságok feltárása, amely lehetővé teszi a javítást és pótlást. A másik fontos célja a tanuló, a tantestület és szülő tájékoztatása az elért eredményekről. A pedagógiai értékeléshez szükséges adatokat különböző módszerek segítségével gyűjtjük össze, például feleltetéssel, megfigyeléssel, feladatlapos felméréssel.

A tanulók lezáró-minősítő értékelését a tanulási folyamat nevezetes szakaszainak befejezésekor alkalmazzuk (tanítási témák vége, szemeszterek vége). A minősítő értékelés során teljes képet adunk a tanulóról; arról, hogy egy-egy tanulási periódus végén milyen mértékben tett eleget a neveltségi és tanulmányi követelményeknek. Ezek a következők: 

  • az évközi osztályozás,
  • a félévi értesítő,
  • az év végi bizonyítvány,
  • az érettségi vizsga,
  • a szakmai vizsga.

4.15 A tanuló tanulmányi munkájának, magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének elvei, módjai

A tanuló osztályzatát a tanórai foglalkozásokon végzett szóbeli és írásbeli munka, illetőleg a gyakorlati tevékenység figyelembevételével kell megállapítani, kivéve, ha a tanuló osztályozóvagy különbözeti vizsgát tesz. A megszerzendő érdemjegyek száma félévenként a tantárgy heti óraszámával egyenlő, de legalább három. 

Az írásbeli számonkérések érdemjegyét a megírástól számított tíz iskolai tanítási napon belül ismertetni kell a tanulókkal.

A nem írásbeli számonkérések érdemjegyét a számonkérés alkalmával kell ismertetni a tanulókkal. 

Minden érdemjegyet az e-naplóban is dokumentálni kell. Az érdemjegy megállapítása nem szolgálhat fegyelmezési eszközként.

A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha

  • felmentették a tanórai foglalkozáson való részvétel alól,
  • ha engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeinek egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
  • mulasztása miatt nem osztályozható, és az oktatótestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
  • átvételnél az iskola igazgatója előírja,
  • a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Ha a tanuló tankötelezettségét a szülő döntése alapján magántanulóként teljesíti, felkészítéséről a szülő gondoskodik. A tanuló osztályzatait osztályozó vizsgán kell megállapítani, kivéve, ha független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Mentesíthető a készségtárgyak tanulása alól.

Ha a tanulót egyéni adottságai, fogyatékossága vagy sajátos helyzete miatt mentesítették a tantárgy, tantárgyrész tanulása alól, tudásáról nem kell számot adnia, illetve az iskola által meghatározott módon ad számot. A mentesítés iránti kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokát és csatolni kell a szakértői véleményt.

Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelenek száma meghaladja a hármat, tanulmányok csak az évfolyam megismétlésével folytathatók.

Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le.

A tanuló szülője aláírásával a szorgalmi idő utolsó napját megelőző 30. napig jelentheti be, ha az év végi osztályzatnak megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tárgyból kíván vizsgát tenni.

Kérheti ezt a vizsgaformát az is, aki

  • a mulasztása miatt nem osztályozható, de az oktatótestület engedélyezte az osztályozó vizsga letételét (az engedély megadását követő 3 napon belül),
  • akit javítóvizsgára utasítottak (a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül). Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról, a tanuló magasabb évfolyamra lépéséről – figyelembe véve a vizsgabizottság által adott osztályzatot – az iskola dönt. Ha a tanuló egy vagy több tantárgynak több tanévre megállapított tantervi követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait évfolyamonként meg kell állapítani, és a tanuló törzslapjára rá kell vezetni.

A törzslap alapján az osztályzatot az évfolyam elvégzéséről kiállított év végi bizonyítványban fel kell tüntetni.

Ha a tanuló valamelyik tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni, de még nem teljesítette a helyi tantervben előírt, az érettségi vizsgára jelentkezéshez szükséges tantárgyi követelményeket, akkor osztályozó vizsga letételével teljesítheti e követelményeket, az érettségire jelentkezés határidejét megelőzően. Amennyiben a tanuló előrehozott érettségi vizsgát tett, kérelmére az igazgató felmentheti a tantárgy további óráinak látogatása alól.

4.15.1 A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése

A tanuló magatartás és szorgalom jegyeit a tanév során tanúsított fegyelme, és a képességeihez viszonyított tanulmányi eredménye alapján kell megítélni. 

 

Példás a tanuló magatartása (5)

  • Ha vállalt feladataival (osztályfőnöki, oktatói stb. megbízatásaival) azonosul, s azokat lelkesen, odaadóan teljesíti: a szó és tett egysége jellemzi.
  • Ha társaihoz, az osztály- és iskolaközösséghez való viszonyát felelősségérzet jellemzi.
  • Ha az adott évben fegyelmi büntetése nem volt (igazolatlan hiányzás, a házirend megsértése). Tantárgyi bukása egyetlen tárgyból sem lehet.
  • Ha a tanuláshoz való viszonya a képességeihez mérten példamutató, órai magatartása fegyelmezett, kitartó munkára képes.
  • Ha oktatóival, iskolatársaival, a felnőttekkel szemben udvarias, tisztelettudó mind az iskolában, mind az iskolán kívül, s ez az igényesség külső megjelenésében, a használt hangnemben is tükröződik.
  • Ha megnyilvánulásait, tetteit őszinteség, becsületesség jellemzi. Olyan ember, akire korrekt következetessége, nyíltsága alapján mindig lehet számítani. Emberi tulajdonságaiért a közösség becsüli, teljesítményét elismeri. Jó a tanuló magatartása (4)
  • A kapott megbízatásait kötelességtudóan, lelkiismeretesen teljesíti.
  • Ha felelősséget érez az osztály, illetve az iskola fegyelmezett, jó légkörének kialakításáért. Iskolai versenyeken, vetélkedőkön részt vesz, dolgozik azok sikeréért. • Ha súlyos fegyelmi büntetése nincs (az adott évben maximum osztályfőnöki figyelmeztető).
  • Ha a tanuláshoz való viszonya általában jó.
  • Ha az oktatóival, a felnőttekkel szemben udvarias, tisztelettudó, igényes hangnem és külső megjelenés jellemzi.
  • Ha jellemző rá a nyílt véleményalkotás.
  • Ha iskolai és iskolán kívüli emberi tartásának összképe jó.
  • Ha igazolatlan óráinak száma nem haladja meg az 1-2 alkalmat vagy 6 órát. Változó a tanuló magatartása (3)
  • Ha a rábízott feladatokat kénytelen-kelletlen vagy hiányosan teljesíti.
  • Ha esetenként súlyosabb vagy többször kisebb vétséget követ el a házirend és a rendtartás szabályai ellen, s ezért fegyelmi büntetése volt az adott évben (osztályfőnöki, igazgatói intés).
  • Ha külső megjelenése vagy hangneme kifogásolható.
  • Ha a közösséget érintő kérdésekben közömbös, bomlasztó, s ezzel károsan hat az egységes szellem, a jó légkör kialakulására.
  • Ha hibáit nem ismeri el, s nem igyekszik helyes irányban változtatni magatartásán. Rossz a tanuló magatartása (2)
  • Ha kirívó vétség elkövetése miatt fegyelmi büntetése elérte vagy meghaladta az igazgatói intés fokozatot.
  • Ha az órai munkát viselkedésével rendszeresen hátráltatja.
  • Ha oktatóival, diáktársaival szemben meg nem engedhető hangot használ.
  • Szembehelyezkedik az iskola és az osztályközösség munkájával, rombolóan hat környezetére.
  • oktatói és társai ismételt figyelmeztetése ellenére nem mutat javulási szándékot.

Példás a tanuló szorgalma (5)

  • Vállalt feladataival (osztályfőnöki, oktatói stb.) megbízatásaival azonosul, s azokat lelkesen, odaadóan teljesíti: a szó és tett egysége jellemzi.
  • Képességeihez mérten öregbíti iskolája hírnevét (országos, megyei tanulmányi versenyen, kulturális, sportversenyeken, csoportokban, egyesületekben) nem puszta részvételével, hanem kemény munkát kívánó felkészülés alapján.
  • Tantárgyi bukása egyetlen tárgyból sem lehet.
  • Ha a tanuláshoz való viszonya képességeihez mérten példamutató, órai magatartása fegyelmezett, kitartó munkára képes.

Jó a tanuló szorgalma (4)

  • A kapott megbízatásait kötelességtudóan, lelkiismeretesen teljesíti, de nem törekszik teljességre, megelégszik a még megfelelő megoldással.
  • Ha a tanuláshoz való viszonya általában jó.
  • Ha elégséges osztályzatainak száma az ötöt nem haladja meg, és az elégséges érdemjegyet nem hanyagság miatt kapta. Változó a tanuló szorgalma (3)
  • Ha a rábízott feladatokat kénytelen, kelletlen vagy hiányosan teljesíti.
  • Ha az elégséges osztályzatainak száma az ötöt meghaladja.
  • Ha az adott félévben egy tárgyból elégtelen érdemjegyet kapott.

Hanyag a tanuló szorgalma (2)

  • Ha feladatait csak kényszerítő hatások következtében teljesíti.
  • A feladatainak teljesítésére többször kell pótlásra utasítani, illetve azokat megtagadja.
  • Ha elégtelen érdemjegyeit (félévi, év végi) hanyagság miatt kapja.

4.15.2 A tanulmányi munka értékelése

Az egyes tantárgyak esetén az osztályzatok megállapításához különböző értékelési rendszert dolgoztak ki a munkaközösségek. Az értékelési rendszer minden oktató részére kötelező, attól eltérni csak a tanuló javára szabad.

HUMÁN MUNKAKÖSSÉG ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE

(magyar nyelv és irodalom, kommunikáció- magyar nyelv és irodalom, magyar-kommunikáció, etika, ember- és társadalomismeret, etika, történelem, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, társadalomismeret, testnevelés, testnevelés és sport, művészetek)

Számonkérési formák:

  • Témazáró dolgozat: előre bejelentve, időtartama 45 perc
  • Írásbeli felelet, röpdolgozat
  • Szóbeli felelet
  • Órai munka értékelése (szaktárgyi felkészültség, szaknyelv használata, tanórai aktivitás, elsajátított ismeretek alkalmazása.)
  • Házi dolgozat
  • Szorgalmi feladat
  • Gyakorlati feladat

A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TANTÁRGYAK ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE

(biológia-egészségtan, földrajz, természetismeret, kötelező komplex természettudományos tantárgy)

Számonkérési formák:

  • Témazáró dolgozat: előre bejelentve, időtartama 45 perc
  • Írásbeli dolgozat: előre bejelentve
  • Írásbeli röpdolgozat
  • Írásbeli felelet
  • Szóbeli felelet
  • Órai munka értékelése: szaktárgyi felkészültség, szaknyelv használata, tanórai aktivitás, elsajátított ismeretek alkalmazása.
  • Órán kívüli tevékenységek értékelése (versenyek stb.)
  • Egyéb értékelési módok: házi dolgozat, projektmunka, kiselőadás

AZ IDEGEN NYELV TANTÁRGY ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE

Számonkérési formák:

  • Témazáró dolgozat: előre bejelentve, időtartama 45 perc
  • Írásbeli felelet, röpdolgozat
  • Szóbeli felelet
  • Órai munka értékelése (szaktárgyi felkészültség, szaknyelv használata, tanórai aktivitás, elsajátított ismeretek alkalmazása.)
  • Házi dolgozat
  • Projektmunka

Értékelési táblázat

szódolgozat

 

                jeles     

91% - 100%

                jó          

71% - 90%

közepes

61% - 70%

elégséges

51% - 60%

elégtelen

 0% - 50%

témazáró dolgozat és javítóvizsga

jeles      

85% - 100%

jó          

66% - 84%

közepes

51% - 65%

elégséges

36% - 50%

elégtelen

 0% - 35%

  • MATEMATIKA TANTÁRGY ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE

Számonkérési formák:

  • Témazáró dolgozat: 2 db félévente, előre bejelentve, időtartama 45 perc
  • Írásbeli felelet kb. 10 perc, röpdolgozat legalább 20 perc
  • Szóbeli felelet kb. 10 perc
  • Órai munka értékelése (szaktárgyi felkészültség, szaknyelv használata, tanórai aktivitás, elsajátított ismeretek alkalmazása.)
  • Órán kívüli tevékenységek jutalmazása (versenyek)
  • Félévenként egyszer javítási lehetőség adott témakörökből tanulói kérésre

AZ INFORMATIKA TANTÁRGY ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE

Számonkérési formák:

  • Az írásbeli számonkérés: előre bejelentve, időtartama 45 perc
  • Gyakorlati számonkérés
  • Az órai munka értékelésének szempontjai: szaktárgyi felkészültség, szaknyelv használata, kooperatív készség, tanórai aktivitás, munkafegyelem
  • Egyéb értékelési módok: kiselőadás, projektmunka, házi dolgozat
  • Órán kívüli tevékenységek értékelése: pl. versenyek, számítógépes munkák Félévi, év végi érdemjegy megállapítása minden tantárgy esetében:
  • Témazárók érdemjegyét súlyozottan (2-szeres) vesszük figyelembe.
  • Súlyozott átlagot számolunk, alkalmazva a kerekítés szabályait.

Értékelési táblázat a különböző tantárgyak esetében:

                                                                  86% -

100%  jeles

                                                                  66% -

85%     jó

                                                                  51% -

65%     közepes

                                                                  36% -

50%      elégséges

                                                                        0 -

35%       elégtelen

  • SZAKMAI TANTÁRGYAK ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE

A szakmai tantárgyak értékelési rendszerét a Szakmai program képzési programja tartalmazza.

4.16 A tanulók jutalmazásának elvei

A tanulók jutalmazásának elveit „Házirend”-ünk tartalmazza.

4.17 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

A tanítási órákon rendszeres otthoni szóbeli feladatot határoznak meg az oktatók a tanítási órákon. Ezeket a feladatokat a következő tanítási órákon szóbeli, esetenként írásbeli, illetőleg frontális számonkéréssel ellenőrizzük. A szóbeli feladatok mellett a legtöbb tantárgyból rendszeresen írásbeli házi feladatokat határozunk meg, amelyet tanulóinknak általában a következő tanítási órára kell elkészíteniük.

Az írásbeli feladatok speciális csoportját alkotják egyes tantárgyak olyan feladatai, amelyek hosszabb előkészületeket igényelhetnek, például: olvasónapló írása, fél oldalt meghaladó idegen nyelvi fordítási feladat, projektmunkák, alkotómunkát igénylő művészeti alkotás elkészítése, házi dolgozatok, gyakorló feladatsorok, szorgalmi feladatok. Ezekre általában több időt biztosítunk, mint két tanítási óra között eltelt időtartam.

A szóbeli és írásbeli házi feladatok meghatározásakor a következő elveket követjük:

  • egy-egy tantárgyból jellemzően annyi szóbeli és írásbeli házi feladatot jelölünk ki, amennyi – átlagos diákjaink képességét és munkabírását, koncentráló képességét figyelembe véve – nem haladja meg a 30 perces munkaidő-igényt
  • a hosszabb idő-ráfordítást igénylő házi írásbeli feladatokat legalább egy héttel a kijelölt elkészítési időpont előtt kijelöljük
  • a tanítási szünetek időtartamára (nyári, őszi, téli és tavaszi szünet, többnapos ünnepek) nem adunk az átlagos mennyiséget meghaladó írásbeli és szóbeli házi feladatot
  • minden oktató köteles figyelembe venni, hogy a tanulónak egy-egy tanítási napra több tantárgyból is készülnie kell

Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink szellemi terhelése a korosztályuknak megfelelő legyen.

Ennek érdekében nem elegendő az iskolai tanítási órákon való aktív vagy passzív részvétel.  Szükségesnek tartjuk, hogy tanulóink számára rendszeresen önálló otthoni felkészülésre alkalmas írásbeli és szóbeli feladatokat határozzunk meg.

4.18 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Iskolánk kiemelten kezeli a tanulói esélyegyenlőség megvalósítását. Nevelési –oktatási tevékenységünkben igyekszünk megtalálni azokat a hátránykompenzáló módszereket, eljárásokat, amelyekkel a tanulási - tanítási folyamat eredményesebbé tehető. A tanulók esélyegyenlőségének biztosításában csak az oktatók, a szülők és a gyermekvédelmi intézmények összehangolt tevékenységével érhető el eredmény.

A Szakmai Program 2.6.5. fejezetében részletesen leírtuk a szociális hátránnyal hozzánk érkező tanulókkal kapcsolatos teendőket.

 

A GINOP-6.2.3 A szakképzési intézményrendszer átfogó fejlesztése projekt keretén belül a tanulás technikai munkacsoport által kidolgozott tananyagok, módszerek, technikák a 20192020-as tanévtől kezdődően, felmenő rendszerben, a 9. és 10. évfolyamon bevezetésre kerülnek.

4.19 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, az oktatók és a tanulók ismereteit bővítjük, az egészséges életmód lényeges elemeit beépítjük a mindennapi tevékenységünkbe. Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulókat ösztönözze, hogy felismerjék az egészséges életmód, életvitel fontosságát. Az iskolai egészségfejlesztő munka alapvetően befolyásolja az iskola egészének mindennapjait. Az egészségfejlesztés magába foglalja a korszerű egészségnevelés, a prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő tevékenységet, az önsegítés feladatait, módszereit.

4.19.1 Az iskolai egészségnevelés feladata

Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladata, hogy a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a következő területeken:

  • az egészséges étkezés, a táplálkozás szerepe,
  • egészségi állapotunk ismerete,
  • az egészséges testtartás, a mozgás fontossága,
  • a betegségek megelőzése,
  • a tanulás módszertana és a tanulás technikái,
  • az egészséges tanulási környezet alakítása,
  • az idővel való gazdálkodás szerepe,
  • az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, dohányzás, a drogok káros hatásai a szervezetre
  • a családi és kortárskapcsolatok,
  • a környezet védelme,
  • az aktív életmód, a sport,
  • a személyes higiénia,
  • az elsősegély-nyújtás alapismeretei,
  • a szexuális fejlődés,
  • a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.

4.19.2 Az iskolai egészségnevelés tevékenységformái

  • a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása
  • az iskola helyi tantervében szereplő Természetismeret, Biológia, Testnevelés tantárgyak tananyagai
  • az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek
  • az iskolaorvos, védőnő segítségének igénybe vétele egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában, a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében

4.19.3 Az iskola környezeti nevelési elvei

Alapelve: A teremtett világnak, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése. Az egész emberiséget érintő, súlyosbodó környezeti válság kezelésére jogszabályok, nemzetközi egyezmények születtek, de ezek nem elegendők, amíg szemléletváltozás nem történik.

A környezeti nevelés pedagógiai célkitűzései az alábbiak:  

  • szemléletformálás és ezzel együtt a környezettudatos gondolkodás kialakítása
  • ismeretközvetítés és ezzel együtt az aktív állampolgárrá nevelés
  • helyi környezeti problémák megismertetése, megoldása, illetve a helyi környezeti értékek megismertetése és az aktív megóvás
  • fenntartható fejlődés előmozdítása

Célunk olyan környezeti nevelés és oktatás, amely

  • kialakítja a diákokban a természet iránti tiszteletet, az igényt arra, hogy kulturált környezetben éljenek
  • készteti a diákokat a környezetükben történő jelenségek megfigyelésére, magyarázatára, a problémák esetleges megoldására
  • érzékennyé teszi a diákokat a szűkebb környezetükön túl történő dolgokra, történésekre is
  • formálja a diákok környezettudatos magatartását és a környezetért felelős életvitelét  a hagyományok megőrzését fontosnak tartja
  • formálja diákjaink alakuló értéktudatát, együttműködési képességét, életviteli szokásait, a személyes és a közös felelősségtudatát A környezetei nevelés színterei
  • példamutató iskolai környezet,
  • anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés,
  • az oktatók, a dolgozók példamutatása,
  • kerékpáros és gyalogos közlekedés ösztönzése,
  • szelektív hulladékgyűjtés,
  • használtelem gyűjtése,
  • műanyag kupakok gyűjtése,
  • tantárgyakba, osztályfőnöki órákba beépített környezeti nevelés
  • környezetvédelmi akciók
  • előadások, kiállítások
  • a környezetvédelem jeles napjainak megünneplése

         

5 Képzési program

A Nagykanizsai Szakképzési Centrum Thúry György Technikumban kifutó rendszerben az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítéseket szerezhetnek tanulóink, iskolai rendszerű, nappali tagozatos szakképzés és iskolai rendszerű esti tagozatos felnőttoktatás keretében.

Az iskolarendszer átalakítása miatt, 2020. év szeptember 1-től a Szakmajegyzékben szereplő képesítéseket oktatjuk a szakmára felkészítő szakmai oktatás keretében. A szakképzés technikumi (korábban szakgimnáziumi), illetve szakképző iskolai (korábban szakközépiskolai) formában indítható. A tanulók tanulói jogviszonyban, vagy felnőttképzési jogviszonyban állhatnak az intézményünkkel.

A szakmai oktatáson kívül szakképesítésre felkészítő szakmai képzést is indítunk az IKK honlapján megjelenő programkövetelmények alapján. Kizárólag felnőttképzési formában.

5.1     Szakképzési kínálatunk

5.1.1 Ágazathoz tartozó szakképesítések

Iskolánkban az élelemiszeripar, kereskedelem, a közgazdaság, az ügyvitel, a közlekedés, szállítmányozás és logisztika, és a vendéglátóipar ágazatokban kifutó évfolyamokon, illetve 2020.szeptember 1-től élelmiszeripar, gazdálkodás és menedzsment, kereskedelem, közlekedés és szállítmányozás, illetve turizmus - vendéglátás ágazatokon folytatunk képzést.  Kifutó képzéseink:

Az ágazatokhoz tartozó szakképesítésekhez (érettségi) előírt szakképzési kerettantervek ágazatokra vonatkozó része 4+1 évfolyamos képzés esetén, a 9-12. szakgimnáziumi évfolyamokra jutó ágazati szakgimnáziumi szakmai tantárgyak tartalma, összes óraszáma, megegyezik a két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra előírt tartalommal. A szakgimnáziumi képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével.

Az egyes ágazatokhoz tartozó szakképesítések (érettségi)

Ágazat

Szakképesítés

Az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítések

 

Érettségi végzettséghez kötött ágazati szakképesítés 

 

Közlekedés, Szállítmányozás és Logisztika XL

 

54 841 11 Logisztikai és

szállítmányozási ügyintéző 

 

Kereskedelem XXVI.

34 341 01 Eladó 

54 341 01 Kereskedő 

Vendéglátóipar XXVII.

34 811 03 Pincér 

54 811 01 Vendéglátás szervező 

Közgazdaság XXIV.

523 45 06 Pályázatitámogatási asszisztens 

54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző 

Ügyvitel XXV.

52 841 02 Ügyfélszolgálati ügyintéző 

54 346 03 Irodai titkár 

Turisztika XXVIII.

52 812 01

 Szállodai recepciós

54 812 03 

Turisztikai szervező, értékesítő

  1. szeptember 1.-től

Ágazat

Szakma

Élelmiszeripar

4 0721 05 11 Pék

4 0721 05 08 Hentes és húskészítmény-készítő

Gazdálkodás és menedzsment

5 0411 09 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző

5 0411 09 02 Vállalkozási ügyviteli ügyintéző

Kereskedelem

4 0416 13 02 Kereskedelmi értékesítő

5 0416 13 03 Kereskedő és webáruházi technikus

Közlekedés és szállítmányozás

5 1041 15 06 Logisztikai technikus (Logisztika és szállítmányozás szakmairány)

Turizmus-vendéglátás

4 1013 23 01 Cukrász

4 1013 23 04 Pincér –vendégtéri szakember

4 1013 23 05 Szakács

5 1013 23 02 Cukrász szaktechnikus

5 1013 23 06 Szakács szaktechnikus

5 1015 23 07 Turisztikai technikus (Turisztikai szervező szakmairány)

5 1013 23 08 Vendégtéri szaktechnikus

5.1.2 Szakmacsoportok szakképesítései Kifutó rendszerben iskolánkban a 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, a 18. Vendéglátás-turisztika és a 21. Élelmiszeripar szakmacsoportban folytatunk szakképzést. Az iskolai rendszerű nappali tagozatos szakközépiskolai képzés 3 évfolyamos formában (Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással), illetve az érettségi bizonyítvánnyal, vagy befejezett 10. osztállyal rendelkezők számára 2 évfolyamos (Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül) formában indul az igényeknek megfelelően.

 

Szakmacsoport

Szakképesítés

17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

34 341 01 Eladó

18. Vendéglátás-turisztika

34 811 01 Cukrász

34 811 03 Pincér

34 811 04 Szakács

21. Élelmiszeripar

34 541 05 Pék

5.2     A szakképzés ingyenessége

Az állam által támogatott iskolai rendszerű szakképzésben az első és a második szakma megszerzése -függetlenül az oktatás munkarendjétől - ingyenes. A második szakma esetén az állam legfeljebb három tanéven keresztül biztosítja az ingyenes oktatást. 

Ingyenes továbbá két szakma megszerzésén túl a szakmai képzéshez kapcsolódó első szakképesítés megszerzése az első képesítő vizsga befejezéséig. 

5.3     Szakképzés programterve, helyi tanterve

A 2020. szeptembere előtt indított képzések órarácsait a Szakmai program 4. számú melléklete, helyi tantervét a Szakmai program 5. számú melléklete tartalmazza.

A szakmai képzés helyi tanterve a hatályos szakmánként meghatározott Képzési és kimeneti követelmények illetve Programtervek alapján készítettük el, melyeket a Szakmai program 6.

számú melléklete tartalmaz.

5.4     Mellék-szakképesítés

A tanulmányaikat a 2017/2018. tanévben 9. évfolyamon megkezdett szakgimnáziumi tanulók a tanulmányaik megkezdésekor hatályos kerettantervek szerint fejezik be, azzal, hogy a 2018/2019. tanévtől a tanulmányaik megkezdésekor hatályos, az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés tantárgy órakerete a szakgimnázium által biztosított alternatív tanulási lehetőségek közül a tanuló által választott tanulási lehetőségnek megfelelően kerül felhasználásra.

A tanulmányaikat 2018/2019. tanévben 9. évfolyamon megkezdett szakgimnáziumi tanulók számára iskolánk a szakképzési kerettantervben a szakképzési évfolyamon megszerezhető szakképesítés (továbbiakban: főszakképesítés) tanítására biztosított órakereten túli órakeretben (a szakképzési kerettanterv helyi alkalmazása során) a 11. és 12. évfolyamok szakmai tantárgyait, azok óraszámait kétféle órakeretben határozza meg

  1. mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló képzés
  2. mellék-szakképesítés megszerzése nélküli képzés

A mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló képzés akkor indítható, ha 24 fő alatti csoportlétszám esetén 100%-ban választják a mellék-szakképesítést, 24 fő feletti csoportlétszám esetén 50%+1fő választja a mellék-szakképesítést.

A helyi tanterv szerint a mellék-szakképesítés oktatása befejeződik a 12. évfolyamon a februárimárciusi vizsgaidőszakban szervezett komplex szakmai vizsga megkezdéséig. A tanórákat átcsoportosítva a mellékszakképesítés óráit dupla óraszámban az első félévben oktatjuk, egyéb szakmai és közismereti tárgyak helyett, majd a 2. félévben ezen tárgyakat óraszámát duplázzuk. A tantárgyakat az osztály összetételének függvényében választjuk ki.

A mellék-szakképesítést választó tanulók a szakmai vizsgára a vizsgaidőszakot megelőző december 1-ig jelentkezhetnek. A jelentkezés feltétele a szakmai vizsga jelentkezési lapjának benyújtása a vizsgaszervezőnél. A vizsga elkezdésének feltétele az utolsó félév sikeres elvégzése.

5.5     Elméleti és gyakorlati képzés

A szakképzés az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények, valamint a szakgimnáziumi és szakközépiskolai kerettantervek alapján, szakmai elméleti, és gyakorlati képzés keretében történik. 

A szakmai elméleti képzés az iskolában folyik, míg a gyakorlati képzés részben az iskolában (pl. taniroda, tanétterem, tankonyha, kabinet), részben külső gyakorlati helyeken (cégeknél, vállalatoknál, vállalkozóknál) történik.

A 2020. szeptembere után indított szakmai oktatás során az elméleti és a gyakorlati oktatás nem válik élesen külön egymásól. A programtantervek meghatározzák, hogy egy adott tantárgy esetében az órák minimum hány százalékát kell gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem) tartani. 

5.6 A kötelezően választható szakmai tantárgy tartalma ágazatonként a szakgimnázium és a technikum 11-12. évfolyamán

A kötelezően választható szakmai tantárgyak ágazatonkénti tartalmát Szakmai program Oktatási programjában a részletes érettségi vizsgakövetelmények alapján készül, mely megtalálható a Szakmai program 5 számú mellékletében.

5.7     A szabad órakeret felhasználásának szabályai

A szabad órakeretet – a korábbi évek tapasztalatai alapján – nem új tartalmak közvetítésére, hanem az egyes tantárgyakon belüli témakörök magasabb óraszámban való oktatására használjuk fel. Az egyes szakképesítések esetében ez a helyi tantervben, tanmenetekben, illetve óratervekben követhető nyomon.

5.8     A tanulói tevékenység szervezeti kerete (csoportbontás)

A szakmai tantárgyak oktatását gyakorlati tárgyak esetén a szakképzési törvényben meghatározott csoportlétszámokat alkalmazva csoportbontásban végezzük. 

A tantárgyak jellegétől függően, a számítást, gyakorlást igénylő tantárgyak elméleti óráinál lehetőség szerint csoportbontást alkalmazunk. 

A végzős évfolyamokon - ahol több szakma van összevonva egy osztályban - szakmánként csoportot bonthatunk a vizsgatárgyakból, az eltérő tartalmú és formájú vizsgakövetelmények miatt.

5.9     Alkalmazott képzési módszerek

Az iskolában alkalmazott képzési módszereket, melyek tanulóink kompetenciájának széles körű fejlesztését, felzárkóztatását, a lemorzsolódás csökkentését illetve a tehetséggondozást szolgálják a Szakmai program Nevelési programjának 2.1.4., 2.4.3., 2.6.2., 2.6.3., 2.6.5., 2.6.6. pontjaiban találhatóak meg.

5.10 A szakmai képzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek

A szakmai képzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek a szakmai képzés helyi tanterveit tartalmazó 6. számú mellékletben találhatóak.

5.11 Projektoktatás Célja:

A megújult szakképzésnek fő célja a tanulási eredményalapú képzés, ennek legfontosabb eleme a hagyományos tantárgyi rendszerű oktatás mellett a projekt alapú oktatás bevezetése, majd folyamatos bővítése.

A projektek kialakítása során lehetőség van arra, hogy azonos projekten több oktató, több tantárgy, több szakma, több évfolyam is képviseltesse magát. Lehetőség nyílik arra is, hogy iskolán túlmutató projekteket is kidolgozzunk. Felsőbb évfolyamokon az együttműködés a projektek során a vállalati partnerek bevonásával is történhet. Projektoktatás szervezése:

Iskolánkban a projektoktatást projektnapok keretében valósítjuk meg, a kijelölt napokon diákjaink a kidolgozott oktatási projekteken dolgoznak. Projektjeink: Az ágazatokra és szakmákra kidolgozott projekteket a Szakmai program 7. számú melléklete tartalmazza.

A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladatmegoldása a tanulók és az oktatók közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján.

5.12 A beszámíthatóság helyi szabályai

A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakmai programban meghatározottak alapján a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója határoz. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet az iskola igazgatójához kell benyújtani.

Második szakképesítés megszerzése esetén a tanuló felmentést kaphat a közös tananyagegységek, illetve tantárgyak tanulása alól.

5.13 Hiányzások kezelése

A hiányzásokat, mulasztásokat a köznevelési és szakképzési törvény előírásai alapján kezeljük.

5.14 Értékelés módja (9-13, 13-14, 9-11, 11-12 évfolyamok)

A SZAKMAI TANTÁRGYAK, VALAMINT A SZAKMAI IDEGEN NYELV TANTÁRGY ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE

Számonkérési formák:

  • Témazáró dolgozat: előző héten bejelentve
  • Írásbeli felelet, röpdolgozat
  • Szóbeli felelet
  • Órai munka értékelése (szaktárgyi felkészültség, szaknyelv használata, tanórai aktivitás, elsajátított ismeretek alkalmazása)
  • Házi dolgozat
  • Kiselőadás, beszámoló
  • Projektmunka
  • Gyakorlati feladat Félévi, év végi osztályzat megállapítása: 
  • A témazáró dolgozatok érdemjegyeit súlyozottan (2-szeres) vesszük figyelembe. Az e-naplóban az érdemjegy így fog megjelenni.
  • Súlyozott átlagot számolunk, alkalmazva a kerekítés szabályait.
  • A tanév során szerezhető minimális érdemjegyek száma: a tantárgy heti óraszámával megegyezik, de minimum félévente három érdemjegy, valamint heti félórás tantárgy esetén félévente minimum 2 érdemjegy.
  • Ha a szakmai kerettantervben szereplő tantárgy témaköreit több oktató között osztjuk fel, abban az esetben is az elektronikus naplóban egy tantárgyként jelenik meg. Azonban az oktatók külön-külön tanmenetet készítenek, amelyek együttes tartalma lefedi a kerettantervi követelményt. Az oktatók a szakmai tantárgyakra vonatkozó PP előírás szerinti érdemjegyszámmal értékelik a tanulók munkáját.
  • A gazdálkodó szervezeteknél töltendő szakmai gyakorlat során teljesítendő tantárgyak esetében a képzőhelyről hozott tantárgyi érdemjegyek számát, az értékelés időpontját az iskola szakmai vezetése határozza meg a kihelyezett gyakorlati óraszám alapján. 2020 szeptembere előtt indított képzésekre Értékelési táblázat:

KERESKEDELEM, VENDÉGLÁTÓIPAR, ÉLELMISZERIPAR, KÖZGAZDASÁG, TURISZTIKA, ÜGYVITEL ÁGAZAT

 

                                 81% - 100%          jeles

 

                               71% -     80%         jó

 

                               61% -     70%          közepes

 

                               51% -     60%          elégséges

 

                                          -     50%          elégtelen

SZAKMAI IDEGEN NYELV

 

szódolgozat                                                     témazáró dolgozat

jeles

91%- 100%                                                    81%- 100%

71%- 90%                                                      71%- 80%

közepes

61%- 70%                                                      61%- 70%

elégséges

51%- 60%                                                      51%- 60%

elégtelen

0%- 50%                                                        0%- 50%

 

KÖZGAZDASÁG ÁGAZAT

A pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképző évfolyamokon az értékelési rend:

                                                  90% - 100%

jeles (5)

                                                 80% -     89%

jó (4)

                                                 65% -     79%

közepes (3)

                                                 50% -     64%

elégséges (2)

                                                   0% -     49%

elégtelen (1) 

ÜGYVITEL ÁGAZAT

A gépírási másolások értékelése a leütések számához viszonyított hibaezrelék alapján az alábbiak szerint történik:

 

 

 

Hibahatár

 

 

 

 

0-0,10%

0,11-

0,20%

0,21-

0,30%

0,31-

0,40%

0,40% fölött

 

 

 

Leütésszám

 

5

4

3

2

1

 

 

 

osztályzat

 

 

 

800

0

1

2

3

4-

 

900

0

1

2

3

4-

 

1000

0-1

2

3

4

5-

 

1100

0-1

2

3

4

5-

 

1200

0-1

2

3

4

5-

 

1300

0-1

2

3

4-5

6-

 

1400

0-1

2

3-4

5

6-

 

1500

0-1

2-3

4

5-6

7-

 

1600

0-1

2-3

4

5-6

7-

 

1700

0-1

2-3

4-5

6

7-

 

1800

0-1

2-3

4-5

6-7

8-

 

1900

0-1

2-3

4-5

6-7

8-

 

2000

0-2

3-4

5-6

7-8

9-

 

2100

0-2

3-4

5-6

7-8

9-

 

2200

0-2

3-4

5-6

7-8

9-

 

2300

0-2

3-4

5-6

7-9

10-

 

2400

0-2

3-4

5-7

8-9

10-

 

2500

0-2

3-5

6-7

8-10

11-

 

2600

0-2

3-5

6-7

8-10

11-

 

2700

0-2

3-5

6-8

9-10

11-

 

2800

0-2

3-5

6-8

9-11

12-

 

2900

0-2

3-5

6-8

9-11

12-

 

3000

0-3

4-6

7-9

10-12

13-

 

Ügyiratok, levelek értékelése

Tömbformából: A gépírási másolással azonos módon kerül értékelésre. 

Önálló fogalmazású irat

 

5

4

3

2

1

Szótag

 

 

Hibaszám

 

 

200

0-1

2

3-4

5-6

7-

300

0-1

2-3

4-6

7-9

10-

400

0-2

3-4

5-8

9-12

13-

500

0-2

3-5

6-10

11-15

16-

600

0-3

4-6

7-12

13-18

19-

700

0-3

4-7

8-14

15-21

22-

Harmadhiba:

  • központozási hiba 1 hiba:
  • értelemzavaró központozási hiba
  • formai hiba
  • tartalmi hiba
  • nyelvi, nyelvhelyességi hiba
  • bekezdések, tagolások hibája  gépelési hiba 2 hibának minősül:
  • súlyos formai hiba súlyos tartalmi hiba
  • súlyos nyelvi, nyelvhelyességi hiba
  • súlyos helyesírási hiba

Komplex szövegszerkesztési, valamint levelezési feladatok esetén az értékelés a megadott pontozási útmutató alapján történik.

 

Gyorsírás

Sztenogramok értékelése

Szótag

Jeles

0,00-1,00% hibáig

1,01-2,00% hibáig

Közepes

2,01-4,00% hibáig

Elégséges

4,01-6,00% hibáig

Elégtelen

6,01% hiba felett

 

 

 

Hibaszám

 

 

100

1

2

3-4

6

7-

150

1

2-3

4-6

7-9

10-

200

2

3-4

5-8

9-12

13-

250

2

3-5

6-10

11-15

16-

300

3

4-6

7-12

13-18

19-

350

3

4-7

8-14

15-21

22-

400

4

5-8

9-16

17-24

25-

450

4

5-9

10-18

19-27

28-

500

5

6-10

11-20

21-30

31-

A hibák kategóriái:

Egy hibának minősül (aláhúzással jelölve):

  • a jelölési hiba (pl. mássalhangzók cseréje, a rossz irány, a szabálytalan emelés, a rossz pozíció, a helytelen vastagítás stb.)
  • a súlyos torzulás (a jel formájának, nagyságának nagyobb méretű megváltoztatása, a bizonytalan közel- és távolírás stb.)
  • a tanult, az Alapokmány szerint kötelező rövidítések alkalmazásának hiánya
  • a kihagyott szó
  • a felesleges szó

Harmadhibának számít (karikával jelölve):

  • a kisebb torzulás (amelynél a betű formája, nagysága stb. még jól felismerhető)  a torlódó mássalhangzók felesleges kiírása
  • az ugyanabban a szóban ismétlődő hiba

Az önálló rövidítésalkotást a tanult anyaghoz viszonyítva kell elbírálni: hogyan alkalmazza a rövidítési elveket a tanuló az újonnan előforduló szavakban. 

A tanulók a sztenogramjukat úgy helyesbíthetik, hogy a hibás szóképet áthúzzák és a helyes szóképet közvetlenül mellé írják. Utólagos javítás nem engedhető meg, ha előfordul, hibának kell számítani. Radírozni nem szabad.

Sztenogramból készült áttételek (iratformák) értékelése

Az egész hibát vízszintes vonallal, a harmadhibát karikával, a hallási hibát H betűvel, a diktálási hibát D betűvel, a sorugrást hiányjellel vagy zárójellel kell jelölni.

Az áttétel hibáinak megállapítása:

Egy hibának számít:

  • a kihagyott szó (sorugrás vagy a dolgozat befejezetlensége esetén is); a névelővel együtt kihagyott szó esetén a közvetlenül előtte álló névelő nem számít hibának, de ha csak a névelő hiányzik, az hiba
  • a felesleges szó
  • a megváltoztatott szó
  • a szórendcsere
  • a helyesírási hiba
  • az értelemzavaró központozási hiba
  • az összefüggő hiba (vonzatok, alany-állítmány egyeztetése) Harmadhibának számít:
  • a nem értelemzavaró központozási hiba
  • az ismétlődő helyesírási hiba
  • a gépelési hiba
  • a nem megfelelő javítás (a pontatlanul beütött betű)
  • a javítás lábjegyzettel
  • a más betűmérettel beszúrt szó

Ha egy szóban többféle hiba van, a legnagyobb értékű hibát kell számítani. 

Szótag

Jeles

Közepes

Elégséges

Elégtelen

 

Hibaszám

 

100

0

1

2

3

4-

150

0

1

2-3

4

5-

200

1

2

3-4

5-6

7-

250

1

2

3-5

6-7

8-

300

1

2-3

4-6

7-9

10-

350

1

2-3

4-7

8-10

11-

400

2

3-4

5-8

9-12

13-

450

2

3-4

5-9

10-13

14-

500

2

3-5

6-10

11-15

16-

550

2

3-5

6-11

12-16

17-

600

3

4-6

7-12

13-18

19-

650

3

4-6

7-13

14-19

20-

700

3

4-7

8-14

15-21

22-

750

3

4-7

8-15

16-22

23-

800

4

5-8

9-16

17-24

25-

850

4

5-8

9-17

18-25

26-

900

4

5-8

9-17

18-25

26-

1000

5

6-10

11-20

21-30

31-

Jegyzőkönyvvezetési dolgozatok értékelése

A dolgozatokat szövegesen kell minősíteni, kijavítva a fogalmazási-helyesírási, valamint a szerkesztési-formai hibákat.

Jeles a dolgozat, ha a gyakorlati életben felhasználható volna, a tanuló a lényeges mondanivalókat kiemelte (nem hagyott ki lényeges részeket és nem emelt ki lényegtelent, változatos és odaillő áthidaló kifejezéseket használt, nincs nagy helyesírási hibája, legfeljebb néhány – nem értelemzavaró – írásjelhibája, nincs formahibája és gépelési hibája

a dolgozat, ha kisebb javítások után a gyakorlati életben felhasználható lenne, a mondanivaló lényegét megtalálta, áthidaló kifejezései helytállóak, fogalmazása megfelelő, súlyos helyesírási hibát nem vétett, nincs forma- és gépelési hibája.

Közepes a dolgozat, ha csak nagyobb arányú javítás után lenne használható a gyakorlati életben, a lényeges megtalálta, de fogalmazása kívánnivalót hagy maga után, több kisebb helyesírási hibája van, formailag és gépírási szempontból is kifogásolható a teljesítménye.

Elégséges a dolgozat, ha csak alapos átdolgozás és újraírás után lenne elfogadható a gyakorlati életben, a lényeges mondanivalót csak részben találta meg a tanuló, és fogalmazása erősen kifogásolható, helyesírása elfogadható, formai hibája van, illetve gépelési hibái meghaladják az 0,1%-ot.

Komplex feladatsorban szereplő szövegbeviteli, levelezési, szövegszerkesztési, táblázatkezelési, adatbázis-kezelési, gyorsírási feladat, illetve a gyakorlati feladat értékelése a dolgozathoz tartozó pontozási útmutató alapján történik.

 

A 2020 szeptemberétől induló képzésekre

Értékelési táblázat:

A 2020-tól bevezetett képzések esetén a 12/2020 Kormányrendeletben meghatározott értékelési százalékokhoz igazodva:

                                   80% -

100% 

jeles

                                   60% -

79%

                                   50% -

59%

közepes

                                   40% -

49%

elégséges

                                           -

5.15 Felnőttoktatás

39%

elégtelen

Iskolarendszerű felnőttoktatást kifutó rendszerben végzünk. 

A szakképzési kerettanterv alapján az iskola az alábbi módon határozza meg a felnőttoktatás keretében oktatott szakmai tantárgyak óraszámait: az esti oktatás összes óraszámának a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát el kell érnie. Esti tagozaton a gyakorlati óraszámok a nappalis gyakorlati órák min.

60%-át, az elméleti órák pedig a nappalis óraszám min. 10%-át teszik ki.

5.16 Felnőttképzés

Intézményünk azok számára, akik a nappali oktatásba nem tudnak vagy nem akarnak bekapcsolódni felnőttképzési jogviszonyban is lehetőséget biztosít szakmai oktatásra. Ennek feltétele a 16. életév betöltése. Az a tanuló, aki a 25. életévét betöltötte, kizárólag felnőttképzési jogviszonyban kezdhet új tanévet. Szakképesítésre felkészítő szakmai képzést kizárólag felnőttképzési formában lehet szerezni.

A felnőttképzési jogviszony keretében folyó szakmai oktatásban a szakmai oktatás időtartama legfeljebb a negyedére, az óraszám legfeljebb a nappali rendszerű szakmai oktatás óraszámának negyven százalékáig csökkenthető.

5.17 Alapvizsga

A nappali képzésben az alapvizsgát a 3 évfolyamos szakképző évfolyamokon a 9. évfolyamon júniusban, az öt éves képzésben a technikumban a 10. évfolyamon szintén június hónapban szervezzük.

A két éves felnőttképzésben és a 2 éves közismeret nélküli szakképzésben az alapvizsga időpontja január.

A pontos időpont a tanév rendjében tüntetjük fel.

5.18 Szakmai vizsga, portfólió

Az új típusú szakmai vizsga a KKK szerinti központi interaktív vizsgából és projektfeladatból áll. Ez utóbbinak része lehet gyakorlati feladat, valamint a diákok által készített portfólió, melyben összegyűjtik a képzésük alatt készített munkáikat. Ennek összetételét, mennyiségét a KKK szabályozza. 

A szakmai munkaközösségek határozzák meg a portfóliókészítés részletes szabályait. A munkaközösségek javaslatot tesznek a tanulók portfóliójának elemeire, és az adott oktatók minden félévben a meghatározott portfólióelemek elkészültét segítik, felügyelik. Azokat legkésőbb a félév zárása előtt két héttel feltöltik az iskola által meghatározott helyre. A végleges portfólió leadásának határideje: a szakmai záróvizsga megkezdése előtti 30. napig.

    Szakmai Program 2020..pdf

Letöltés

Partnereink

SZC logo

Nagykanizsai Szakképzési Centrum


Nagykanizsai SzC Thúry György Technikum

8800 Nagykanizsa, Ady Endre u. 29.

Telefon: 93/509-590

E-mail: titkarsag@kerikanizsa.hu

OM azonosító: 203044/002


2024Nagykanizsai SzC Thúry György Technikum