HÁZIREND

Nagykanizsai SZC Thúry György Technikum

 

A házirend célja

Az oktatói testület által elfogadott házirend biztosítja az intézmény közösségi életének szervezését, a Szakmai Programban foglalt célok megvalósítását és az értékek közvetítését. A házirend elősegíti iskolánk nevelő-oktató feladatainak ellátását; ezért betartása kötelező az iskolaközösség tagjai számára. A házirend megsértése fegyelmi vétség.

 A házirend – az intézmény tanévenkénti munkatervével együtt – szabályozza az iskola belső rendjét, életét.

1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

A házirend a szakképzésről szóló 2019. év LXXX. törvény és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet alapján készült.

2. TANULÓI JOGOK Szkt. 57.§

2.1.        Tanulói jogviszony Szkt. 54. §

A tanulói jogviszony a beírás napján jön létre.

Az ezen alapuló jogok teljes körű gyakorlásának kezdete annak a tanévnek a kezdő napja, amelyre felvételt nyert a tanuló (9. évfolyam, 11. évfolyam, 13. évfolyam)

A felvétel vagy átvétel jelentkezés alapján történik, melyről az igazgató dönt. A jogviszony kezdete az átvétel napja.

A tanulói jogviszony megszűnésének eseteit az Szkt. 56.§ taglalja (első vizsgaidőszak utolsó napja, átvétel más iskolába, tanulmányok megszakítása, igazolatlan mulasztás, kizárás).

A tanulói jog érvényesítése nem gátolhatja mások hasonló jogainak gyakorlását.

2.2.        Képességeinek, érdeklődésének és adottságainak megfelelő képzésben részesüljön vallási vagy világnézeti meggyőződésének, illetve nemzetiségi hovatartozásának megfelelően. Szkr. 157. §

• Válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül.
• Tanulmányai során – a Szakmai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között – választ olyan tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, választ a tantárgyakat tanító pedagógust.

• A szabadon választható tanórai foglalkozásra írásban kell jelentkezni, a módosítást írásban kell kérni (ezek határidejét az aktuális tanév rendje tartalmazza), ezt kiskorú esetén a gondviselőnek is alá kell írni. Az intézmény vezetője a felvételről a tanulót és tanköteles tanuló esetében a gondviselőt is írásban értesíti, de előzőleg fel kell hívni a figyelmet arra az előírásra, amely szerint, ha a tanulót ilyen foglalkozásra felvették, akkor azon a tanuló számára a tanév végéig kötelezővé válik a részvétel. Ettől eltérni csak rendkívüli indokkal lehet az intézményvezető engedélyével. A tanórán kívüli foglalkozások és szakkörök megszervezése a tanév első három hetében történik.
• A tanuló joga, hogy az iskolában szükség esetén fénymásolatot készítsen, erre a könyvtárban az aktuális díjazás ellenében van lehetősége. Az érettségi dolgozatok megtekintése esetén erre az iskola egyéb helyiségeiben elhelyezett fénymásolóin is lehetősége van.
• A könyvtár minden tanítási nap nyitva van, nyitvatartási ideje a könyvtár ajtaján található.
• Az iskola (fenntartó) minden tanuló részére ingyen tankönyvellátást biztosít.

• A tanulók iskolai könyvtári kölcsönzéssel jutnak az ingyenes tankönyvekhez. A tankönyveket addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az szükséges, a tantárgy oktatása megkívánja.
• A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítése alól az iskola igazgatója egyedi elbírálás alapján mentesítheti a tanulót, illetve a kiskorú tanuló szülőjét.

2.3.      Tanulmányait biztonságban és egészséges környezetben végezze. Szkr. 158. §

• A tanulóknak joguk van a pihenésre, kikapcsolódásra, ezért a csengetési rend betartása – kölcsönös megegyezésen alapuló eltérésektől eltekintve – a tanulók és a tanárok részére egyaránt kötelező. A tanítási óra lehetőleg becsengetéskor kezdődjön és kicsengetéskor végződjön.
• A csengetési rend a tanári szobákban, tantermekben, szaktantermekben van kifüggesztve és megtalálható az iskola honlapján is.

• Minden tanulónak joga van az egészséges életmódhoz, az ezzel kapcsolatos tájékoztatókon való részvételhez, továbbá kötelesek évente részt venni egyeztetett beosztás szerint az egészségügyi és fogászati szűréseken.
• Egyéb diákszociális juttatásokat abban az esetben tudunk biztosítani, amennyiben a fenntartó az iskola költségvetésében arra fedezetet biztosít. A szociális juttatásokat a szülő igényelheti írásban.

2.4.        Hozzáférjen a tanuláshoz, illetve azzal összefüggésben jogai gyakorlásához és kötelességei teljesítéséhez szükséges információkhoz, jogai megsértése esetén jogorvoslattal éljen. Szkr. 159. §

• A tanulónak joga van ahhoz, hogy feleletének értékelését megismerje, kijavított dolgozatát a megírástól számított tíz iskolai tanítási napon belül kézhez kapja. A szaktárgyi osztályzat nem lehet a fegyelmezés eszköze.

Abban az esetben, ha a dolgozatokat tíz iskolai tanítási napon belül nem kapja meg, a kézhez vétel napját követő tanítási nap 16 óráig írásban kérelmezheti az intézményvezetőnél az eredmény figyelmen kívül hagyását.

• A tanulóknak és közösségeiknek joguk van az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat, a Szakmai program, Házirend rájuk vonatkozó rendelkezéseinek megismeréséhez, amelyek az iskola honlapján megtalálhatók.
• Érdekeinek sérülése estén panasszal fordulhat osztályfőnökéhez, a Diákönkormányzat vezetőjéhez, az intézményvezetőséghez, a fenntartóhoz, az oktatási jogok biztosához.
• A tanulók az őket érintő kérdésekben tájékoztatást kérhetnek az iskola vezetésétől, és részt vehetnek az e körbe tartozó ügyek megtárgyalásán.
• Intézményünkben elektronikus napló működik. A szülők és a diákok az intézmény honlapjáról közvetlenül elérhetik az elektronikus ellenőrzőt, továbbá hozzáférnek telefonos applikáción keresztül, ahol az iskolától kapott felhasználónévvel és jelszóval meg tudják tekinteni a tanulók iskolai előmenetelét. A felhasználónevet és jelszót legkésőbb az első szülői értekezletig tudatjuk a szülővel. A jelszót a szülő megváltoztathatja. Ha a szülő – nagykorú tanuló esetén a tanuló – írásban kéri, az intézmény vezetése a jelszót az igényeknek megfelelően megváltoztatja. A tanulóknak és a tanulói közösségeknek joguk van az őket érintő szabályok, információk megismerésére:
• versenyek, pályázatok, támogatási formák elnyerésének lehetőségei,
• ifjúságvédelemmel, szociális és egészségügyi problémákkal kapcsolatos segítségkérés formái és lehetőségei (az iskolaorvos, védőnő neve, elérhetőségének időpontja és helye az iskolai faliújságon és a tanári szobában is ki van függesztve és az iskola honlapján is megtekinthető),
• iskolai programok, ünnepélyek időpontja, megjelenésre vonatkozó előírások,
• szabadon választható órák lehetőségeinek megismerése (márc. 15.), jelentkezés (május 20.),
• a továbbtanulással kapcsolatos információk megszerzése a tanulók feladata, de ehhez az iskola minden lehetséges segítséget megad, a felsőfokú intézményekben rendezett tájékoztatókra (nyílt nap) a tanulót az osztályfőnök engedheti el, ha hiányzást a tanuló előre bejelentette, ebben az esetben a hiányzás hivatalos távollétnek számít,
• az iskolában e lehetőségekről az osztályfőnök tájékoztatja a tanulókat, írásos hirdetést a faliújságon olvashatnak,
• a továbbtanulási iránnyal és az elektronikus jelentkezéssel kapcsolatban a tanulók az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével, a pályaválasztási felelőssel és az osztályfőnökkel konzultálhatnak,
• az elektronikus jelentkezési lap helyes kitöltéséért és elküldéséért a tanuló felel.
• A tanulónak joga van az őt ért sérelemmel, észrevétellel, véleménnyel, javaslattal a
• diákönkormányzathoz, az osztályfőnökéhez, ill. az iskolavezetés tagjaihoz fordulni.
• Amennyiben írásban nyújtja be azt az iskolavezetésnek, akkor az intézményvezetőtől vagy megbízottjától 30 napon belül írásban érdemi választ kell kapnia.
• A tanuló (a szülő) az iskola döntése ellen törvényességi kérelemmel fordulhat az iskola fenntartójához, vagy felülbírálati kérelmet nyújthat be az Szkt. 37-38. §-ában előírtak szerint.
• A tanuló a félév, ill. szorgalmi időszak utolsó napját megelőző 30. napig kérheti, hogy osztályzatainak megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. (Szkr. 190. § 2. bek.)
• A bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kérheti, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen. (Szkr. 190. § 3. bek.)
• A tanulót ügyeinek intézésében az osztályfőnök segíti. Hivatalos ügyeit (diákigazolvány, iskolalátogatási igazolás stb.) a titkárság ajtaján kiírt időpontban intézheti.

2.5.        A fizikai és lelki erőszakkal szemben védelemben részesüljön, személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák.

2.6.        Véleményét szabadon kifejezze, részt vegyen az érdekeit képviselő szervezetekben.

• A diákok joga, hogy kezdeményezésükre diákkör (szakkör, érdeklődési kör, önképző kör, énekkar stb.) létesüljön. Diákkör tanév közben is szervezhető, de működését a következő tanév elején meg kell újítani.

A diákkör létrehozását az intézményvezető engedélyezi és dönt a támogatás módjáról is. Ehhez írásban be kell nyújtani a tagok névsorát, az éves programot, amit a felkért felnőtt vezető aláírásával ellát.

Az iskola a diákkörök működéséhez helyiséget, a lehetőségek szerint eszközöket biztosít, valamint anyagi kondícióinak függvényeként alkalmi, vagy rendszeres támogatást nyújt, amelyről a diákkör vezetője köteles elszámolni.

• Diákönkormányzat Szkt. 69. §
• A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szakképzési intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a 216. § (4) bekezdésben meghatározott ügyekben.

Az iskolai közösségek véleménynyilvánítási és tájékoztatási fórumai az osztályfőnöki órák, a diákönkormányzat ülései, valamint a diáknapon megtartandó éves rendes diákközgyűlés. Rendkívüli diákközgyűlést is kezdeményezhet a diákönkormányzat.

• A diákönkormányzat munkáját oktató is segíti, az iskola pedig saját helyiséget biztosít működéséhez.
  • A Diákönkormányzat – az oktatói testület véleményének kikérésével 216. § (1) – dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, munkatársainak megbízásáról.
  • Minden tanuló választó és választható a tanulói közösségek (osztály, diákkör, diákönkormányzat) különböző funkcióira.

3. TANULÓI KÖTELEZETTSÉGEK 58. §

3.1.      Részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon.

• Eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének.
• A tanóra, vagy tanórán kívüli foglalkozás kezdetét jelző csengetéskor minden tanuló legyen a foglalkozás helyén, készítse elő a szükséges eszközöket, felszerelést, a testnevelés órához, tanműhelyi gyakorlathoz átöltözve várjon a tanárára.
• Részt vegyen a párhuzamos osztály óráin, ha nem vesz részt az osztálya kirándulásán.
• Betartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírását.
• A késés indokolt vagy indokolatlan voltát a tanuló osztályfőnöke bírálja el (helyközi járat késése, megbeszélés szerinti későbbi órakezdés dupla óráknál, stb.).
• Az intézményvezető utasításának megfelelően a portás jogosult a tanulók azonosítására. Ha a diák nem tudja egyértelműen igazolni, hogy iskolánk tanulója, akkor a portás a belépést megtagadhatja. A tanulói jogviszonyt diákigazolvánnyal igazolhatja.
• Az iskola épületét tanítási időben, azaz a tanuló utolsó órájának vége előtt csak állandó vagy eseti, pecsétes kilépővel lehet elhagyni. Eseti kilépőt csak az osztályfőnök, helyettes osztályfőnök távollétében az iskolavezetés tagjai, védőnő, gyakorlati oktató adhatnak. Állandó kilépőt adhat az osztályfőnök lyukas óra esetén abban az esetben, ha ezt a tanuló gondviselője, vagy a nagykorú tanuló írásban kérelmezte.

3.2.      Eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének.

• A tantárgyakhoz előírt felszerelést, tanszereket használja.
• A középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása, kivéve

1. a) a felnőttoktatásban részt vevő tanulókat és
2. b) azon sajátos nevelési igényű tanulókat, akiket a szakértői bizottság javaslata alapján a közösségi szolgálat alól az igazgató határozatban mentesített.

Az iskolában végezhető közösségi szolgálati tevékenységeket a Házirend melléklete tartalmazza.

• A szakképzésben tanuló diákoknak a munkahelyi és az iskolai gyakorlaton is egységes munkaruha, valamint saját, egyéni kézi eszközök használata kötelező. Az egyéni munkaruhát az iskolafenntartó biztosítja a tanuló részére a tanuló és vagy törvényes képviselője által rendelkezésre bocsátott adatok alapján, ennek beszerzésére a felvétel elbírálását követően kerül sor. (Az egyes szakmáknál szükséges munkaruhákat, kézi eszközöket az iskolai vendéglátó munkaközösség tagjai határozzák meg, ezeket a gyakorlati tanműhely működési szabályzata tartalmazza részletesen.) Amennyiben a tanuló a gyakorlati képzésre a munkaruhát nem viszi magával, a tanműhelyben nem tartózkodhat, így a gyakorlati feladatait sem tudja teljesíteni, elégtelen érdemjegyet kap.
• Az iskola által szervezett, de iskolán kívüli rendezvényekre ugyanazok a szabályok alkalmazandók, mint az iskolai munka esetén. Az iskolai ünnepélyeken a tanuló magatartása legyen az esemény szellemiségéhez méltó, ruházata előírásszerű: lányoknak sötét alj vagy hosszúnadrág és fehér blúz/matrózblúz, iskolai sál, fiúknak sötét hosszúnadrág és fehér ing, iskolai nyakkendő.
• A tanuló kötelessége, hogy a személyi adataiban bekövetkező változásokat 15 napon belül az osztályfőnöknek és az iskolatitkárnak jelentse.

3.3.      Óvja saját és társai testi épségét és egészségét.

• A balesetvédelmi és a tűzvédelmi szabályzatot osztályonként az első tanítási napon, valamint a szaktantermek használati rendjét az első tanítási órán ismertetni kell a tanulókkal. A követelmények ismertetéséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a tanulók is aláírnak. Ezek az előírások a szaktantermekben, ill. az irodákban és a tanári szobákban megtalálhatók.
• Vészhelyzet esetén (tűz, bombariadó) tartsa be az iskola kiürítésének kijelölt útvonalát.
• Az iskola területén és iskolai rendezvényeken tilos az egészségre káros anyagok használata és terjesztése (cigaretta, alkohol, drog stb.). Tilos az iskolába veszélyes anyagot, eszközt behozni (méreg, petárda, fegyver, stb.).
• Testnevelés órákon, illetve olyan esetben, amikor azt a szaktanár balesetvédelmi okokból elrendeli (pl.: gyakorlati oktatás) tilos órát, testékszereket, fülbevalót, műkörmöt viselni, illetve az óra előtt ezeket el kell távolítani, vagy le kell ragasztani.

3.4.      Megőrizze, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy a szakmai oktatás során használt eszközöket, óvja a szakképző intézmény létesítményeit, felszereléseit. Szkr. 165. §, 166. §

• Életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, oktató felügyelete, szükség esetén irányítása mellett közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek rendben tartásában, a tanítási órák, a rendezvények előkészítésében, lezárásában.
• A tanuló kötelessége, hogy rendeltetésszerűen használja az iskola helyiségeit és eszközeit az arra vonatkozó előírások és időhatárok szerint.
• Tartsa be az iskola működési rendjét, a helyiségek és eszközök rendeltetésszerű használatára vonatkozó előírásokat, az egészség- és balesetvédelemmel kapcsolatos szabályokat, törekedjen a tisztaságra és az energiatakarékos működtetésre. Az észlelt rendellenességeket, károkozást, balesetet haladéktalanul jelentse szaktanárának vagy osztályfőnökének, ill. az iskolavezetésnek.
• A tanuló köteles a tanítási nap végén a padját tisztán hagyni, az iskolában hagyott felszerelés (könyvek, füzetek, sportfelszerelés stb.) elvesztéséért az iskola nem vállal felelősséget.
• Az iskolai leltárban szereplő eszközöket csak az intézményvezető írásos engedélyével az abban szereplő időtartamra lehet kivinni. Az engedélyt a kivitelkor a portán le kell adni, az eszközt visszahozatalakor a portán be kell mutatni. Az esetleges meghibásodásért az engedély birtokosa anyagilag felelős.
• Az iskola helyiségeit, eszközeit tanórán kívül csak az intézményvezetés engedélyével, a felügyeleti rend betartásával használhatják a tanulók.
• Az iskolába csak a tanulmányi kötelezettségének teljesítéséhez szükséges eszközöket és felszerelést hozza magával. Értékeinek biztonságos őrzéséért saját maga felelős. Az iskola az elveszett értékek után felelősséget nem vállal még akkor sem, ha azt a tanuló zárt öltözőben tárolta. Testnevelés óra előtt tanárának adja át a magával hozott értékesebb tárgyakat (óra, ékszer stb.). Tűz- és balesetveszélyes eszközök használata tilos!

3.5.      Tiszteletet és megbecsülést tanúsítson a szakképző intézmény alkalmazottai iránt. Szkr. 167. § 

• A tanuló kötelessége, hogy az iskola, kollégium vezetői, oktatói, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait.

3.6.      A szakképző intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a szakképző intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a szakképző intézmény biztosította. Az intézmény az így birtokába került dolgot – vállalkozási tevékenység hiányában – nem értékesítheti.

              Fizetési kötelezettség

A tanulónak (gondviselőnek) az iskola által nyújtott nem ingyenes szolgáltatásokért fizetnie kell a Szkt.3.§ (2), illetve a Szkr. 4. §, 5.§-ban meghatározottak alapján.

 

Amennyiben a tanuló által befizetett tandíj, térítési díj meghaladja a tényleges költségeket, a költségek feletti részt a tanuló részére a túlfizetés megállapítását követő egy héten belül vissza kell fizetni.

4. AZ ISKOLA MUNKARENDJE
   • Az iskola a tanulók részére a portaszolgálat működése alatt van nyitva.
   • Az intézményben az első tanítási óra 8:00-kor kezdődik, a tanítási órák időtartama 45 perc. A csengetési rendet a melléklet tartalmazza.

Indokolt esetben az intézmény vezetőjének engedélyével 7:15-től is kezdődhet tanítási óra.

A tanműhelyek időbeosztása ettől eltérő a gyakorlati képzésre vonatkozó előírások szerint.

A csengetési rendtől megegyezés esetén állandó vagy eseti alkalommal el lehet térni az iskolavezetés tudtával.

• Az intézményben a titkárság a harmadik és hatodik óra utáni nagyszünetben áll rendelkezésre a tanulók részére.

Sürgős ügyek elintézése esetén ettől eltérő időben is felkereshető a titkárság.

• A tanítási órák közötti szünetekben a tanulók az osztálytermekben, közösségi helyiségekben, valamint az iskolaudvaron tartózkodhatnak, tanári felügyelet mellett. A felügyelet megszervezéséről az intézmény vezetője köteles gondoskodni. Az osztálytermekben és a folyosókon tilos és balesetveszélyes az ablakpárkányra felülni.
• A tanítási rend megzavarása (pl. bombariadó) esetén az elmaradt tanítási órákat pótolni kell, akár munkaszüneti napon is, de legkésőbb egy héten belül.

5. AZ ISKOLAI ÉLET SZABÁLYOZÁSÁNAK EGYÉB TERÜLETEI
   • A tanuló viselkedése, ruházatán viselt felirata, jelképrendszere nem lehet olyan, ami sérti mások erkölcsi, vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát (pl. önkényuralmi jelképek, trágár kifejezések használata), és korlátozza a tanuláshoz való jogának gyakorlását.
   • Osztályonként az osztályfőnök, osztott csoport esetén a szaktanár a hetesi teendők ellátására két főt jelöl ki. A hetes hiányzása esetén feladatát a névsorban őt követő tanuló veszi át.

      A hetesek feladata szünetekben a terem szellőztetése, a tábla letörlése, a következő tanítási órához szükséges előkészületek megtétele, a tanóra elején a hiányzók jelentése, a tanár 10 perces késése esetén jelentés a tanári irodában, illetve az iskolavezetés valamelyik tagjánál. Jelentik a tanórák elején a hiányzókat a szaktanárnak, és jelentik az ügyeletes tanárnak a szünetekben a rendbontást.

• gondoskodnak a tanterem tisztaságáról, rendjéről
• összeszed(et)ik a szemetet
• a székeket utolsó óra után felhelyeztetik a padra
• távozáskor az ablakot bezárják, a lámpákat leoltják.
  • A tanulók a tornateremben, könyvtárban, szaktantermekben, tanműhelyekben tanári felügyelet nélkül csak indokolt esetben tartózkodhatnak. A fenti helyiségek használatára vonatkozó előírások az adott termekben találhatók, melyeket a szaktanárok ismertetnek a tanulókkal.
  • A tanítási órán kívüli foglalkozásokon az épület helyiségeit a tanulók tanári felügyelettel használhatják.
  • A Házirendet az osztályfőnök az első tanítási nap folyamán ismerteti a tanulókkal, a Házirend megtekinthető az iskola honlapján is. Módosítások esetén az elfogadást követő két héten belül a honlapon olvashatja.
  • A Házirend felülvizsgálatát kezdeményezheti az intézményvezető, az oktatói testület, a diákönkormányzat.

6. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK RENDJE Szkr. 182. §
   • A tanulók a tanulmányaik alatt osztályozó, különbözeti, javító és pótló vizsgákat tehetnek.

A tanulmányok alatti vizsgát a rendes vizsgaidőszakokban lehet letenni. A rendes vizsgaidőszakok a következők:

• Őszi: Az aktuális tanév rendjében szereplő október-novemberi érettségi vizsgaidőszak magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsganapját megelőző második hét (öt tanítási nap),
• Félévi Az aktuális munkaterv által meghatározott félévi osztályozó értekezlet előtti 10 tanítási nap,
• Tavaszi Az aktuális tanév rendjében szereplő május-júniusi érettségi vizsgaidőszak magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsganapját megelőző második hét (öt tanítási nap),
• Év végi Az aktuális munkaterv által meghatározott év végi osztályozó értekezlet előtti 10 tanítási nap,
• Nyári Augusztus hónap utolsó 10 munkanapja.

Előrehozott érettségi vizsgára jelentkezés esetén az osztályozó vizsgákra a vizsgaidőszakot megelőző második hét utolsó tanítási napjáig kell jelentkezni az osztályfőnökön keresztül.

A tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeket a Szakmai program tartalmazza, amely az iskola honlapján megtekinthető.

• A részletes szabályokat „A tanulmányok alatti vizsgák szabályzata” tartalmazza.

7. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI 64. §

A dicséret, a jutalmazás a nevelés alapvető eszköze.

• A jutalmazás elvei:

Jutalmat kaphat az a tanuló vagy tanulóközösség, aki (amely):

• kiemelkedő teljesítményt nyújt tanulmányi eredményének egészében,
• kiemelkedő valamelyik tantárgyban,
• jó eredményt ér el tanulmányi, szakmai versenyen,
• az iskola hírnevét öregbítő módon szerepel valamely vetélkedőn,
• átlagon felül szorgalmas hosszú távon,
• kimagasló sporteredményt ér el,
• kiemelkedő kulturális tevékenység esetén,
• a közösségért vállalt tevékenységét példásan teljesíti.
  • A jutalmazás egyéni formái:
• dicséret szóban vagy digitálisan a e-Krétá-ban-szaktanári dicséret,
• szaktanári dicséret után osztályfőnöki dicséretben részesül
• oklevél,
• jutalomkönyv, vásárlási utalvány vagy egyéb tárgyi jutalom,
• jó tanuló, jó sportoló kitüntetés,
• pályázatok esetén pénzjutalom,
• iskolai díjak (alapítványi is),

A jutalmazás csoportos formái:

• rendkívüli kirándulás engedélyezése.
  • A jutalmazásra és kitüntetésre az oktatói testület bármely tagja, bármely iskolai közösség, vagy a szülők képviselője tehet javaslatot.
  • Jutalmat vagy dicséretet adhat:
• oktató,
• osztályfőnök,
• intézményvezető,
• oktatói testület,
• iskolai alapítvány
• helyi vagy külső szerv,
• külső intézmény.
  • A kiemelt jutalmazást, kitüntetést az egész iskolai közösséggel meg kell ismertetni. A jelentősebb jutalmak ünnepélyesen, a tanulók előtt kerülnek átadásra.

8. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK 65.§
   • Azt a tanulót, aki

• tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy
• az iskolai szabályzatokban (Házirend, Szervezeti és Működési szabályzat stb.) meghatározott kötelezettségeit megszegi, vagy
• igazolatlanul mulaszt, vagy
• bármely módon árt az iskola, és tanulószerződés esetén a munkáltató jó hírnevének,

fegyelmező intézkedésben lehet részesíteni.

• Az iskolai fegyelmező intézkedés formái:

• oktatói figyelmeztetés,
• osztályfőnöki figyelmeztetés,
• osztályfőnöki intés,
• igazgatói figyelmeztetés,
• igazgatói intés,
• oktatótestületi intés.

Több oktatói figyelmeztetés esetén automatikusan járó intézkedési formák:

2. oktatói figyelmeztetés - osztályfőnöki figyelmeztetés
3. oktatói figyelmeztetés - osztályfőnöki intés
4. oktatói figyelmeztetés - igazgatói figyelmeztetés
5. oktatói figyelmeztetés – igazgatói intés
6. oktatói figyelmeztetés – oktatótestületi intés

A sorrend egyben minőségi sorrendet is jelent. Fegyelmező intézkedés meghozatala előtt az oktatónak az osztályfőnököt minden esetben tájékoztatni kell, aki gondoskodik a fokozatosság elvének érvényesüléséről és a szülők, valamint - az osztályfőnök döntése alapján indokolt esetben - az igazgató tájékoztatásáról. Kirívó kötelezettségszegés esetén (az oktató esetjelzést is készíthet a kötelezettségszegésről, melyet eljuttat az igazgatónak), a soron következő fegyelmező intézkedésnél magasabb is adható oktatói és osztályfőnöki javaslatra az igazgató döntése alapján.

A fegyelmező intézkedéseket az e-Kréta rendszerbe be kell írni.

• Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen (szándékosan vagy súlyosan gondatlanul) és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

A fegyelmi eljárás megindításáról az oktatói testület dönt igazgatói javaslatra egyszerű szavazattöbbséggel.

A súlyos szabálytalanságok:

• a tanulói jogviszonyból származó kötelezettség teljesítése (Szkt 58§),
• a tanuló súlyosan megsérti diáktársainak a tanuláshoz való jogát (Szkt 57§),
• iskola területén történt dohányzás,
• tanulótárs vagy az iskola bármely dolgozójának bántalmazása, fenyegetése, személyiségi jogainak megsértése, kábítószerrel, gyógyszerrel, mérgező anyaggal, fegyverrel való visszaélés, stb.
• igazolások, kikérők hamisítása,
• rongálás, károkozás.
  • A fegyelmi büntetés lehet

1. igazgatói figyelmeztetés;
2. igazgatói intés;
3. oktatótestületi intés
4. fegyelmi tárgyalás (megrovás, szigorú megrovás, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy szakképző intézménybe, illetve köznevelési intézménybe);
5. kizárás a szakképző intézményből

Tanköteles tanulóval szemben e) pontban meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak, melyben a szakképző intézmény segítséget nyújt. Szkr. 210.§ (3)

A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb a d) pontnál, 12 hónapnál. A fegyelmi büntetés végrehajtása legfeljebb 6 hónap időtartamra felfüggeszthető.

A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg.

Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

Az egyeztető eljárás, valamint a fegyelmi tárgyalás lefolytatásának szabályait a Szkt. 65.§-a és az Szkr 196 – 214. §-a tartalmazza, a részletes szabályait pedig az iskola SZMSZ-e tartalmazza.

• Ha a tanuló az iskolának kárt okozott, a Ptk szerint köteles azt megtéríteni. Az intézményvezető köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kárt felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani.

Ha a károkozó tanuló személye megállapítható, a szülőt haladéktalanul értesíteni kell, és fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére. Ha a felszólítás nem vezet eredményre, vagy a szülő, illetve a tanuló a károkozás tényét, vagy mértékét nem ismeri el, az iskola intézményvezetője a tanuló, illetőleg a szülő (gondviselő) ellen pert indíthat.

A kártérítési felelősség megállapítását, a kártérítéssel kapcsolatos eljárási rendet a Szkt. 66. §-a szabályozza. Kollektív kártérítési felelősség nincs.

9. A MULASZTÁS ESETÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
   • A tanuló mulasztását – okától függetlenül – kötelező (vagy a választásából adódóan kötelező) foglalkozás esetén az e-Kréta rendszerbe is be kell írnia a foglalkozást vezetőnek. Ha a tanuló elkésik a tanítási óráról, a késés időtartamát a tanórát tartó pedagógus bevezeti az e-Kréta rendszerbe. A késések időtartama összeadódik. Amennyiben ez az idő eléri a negyvenöt percet, a késés egy igazolt, vagy igazolatlan órának minősül.
   • Ha a tanuló hiányzása előreláthatólag meghaladja a 3 napot, a tanuló vagy törvényes képviselője köteles értesíteni az osztályfőnököt a távollétről. Ha a tanuló hiányzása meghaladja az 5 napot és az iskola nem kapott értesítést, akkor az osztályfőnök telekommunikációs eszközök segítségével információt kér a szülőtől a tanuló hollétéről, ha ez eredménytelen marad, akkor köteles hivatalos levélben értesíteni a szülőt a tanuló hiányzásáról, amelyben felszólítja a szülőt, gondviselőt, nagykorú tanuló esetén a tanulót, határidő megadása mellett az igazolások pótlására. A határidő elmulasztását követően a hiányzások igazolatlannak minősülnek.
   • A külső gyakorlati munkahelyek adminisztrációs tevékenysége alapján az osztályfőnök a következő osztályfőnöki órán kezeli a tanulók hiányzásait az e-Kréta rendszerben.
   • Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanuló az iskolai foglalkozásokról való távolmaradását kizárólag táppénzes igazolás útján rendezheti.
   • Az intézmény által szervezett kötelező foglalkozásokról, rendezvényekről (ünnepély, iskolanap, stb.) történő hiányzást a tanuló igazolni köteles. A távolmaradást a hiányzásokra vonatkozó módon kell igazolni, vagy arra engedélyt kérni.
   • A tanuló az előre nem látható események (betegség, közlekedési nehézségek stb.) kivételével csak előzetes engedéllyel maradhat távol az iskolai foglalkozásokról.

Az iskolai foglalkozásokról való távolmaradást előzetes írásbeli, vagy előzetes szóbeli jelzést követő írásbeli megerősítéssel történő kérés alapján engedélyezheti:

• oktató saját tanítási órájáról (kivéve a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulókat),
• az osztályfőnök a szülő – nagykorú tanuló esetén a tanuló - kérésére 5 napig (kivéve a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulókat),
• az intézményvezető vagy helyettese 3 napnál hosszabb időre,
• külső szerv kérésére indokolt esetben az intézményvezetés bármely tagja.
  • Az iskolai szakmai gyakorlaton (kabinet) a felszerelés hiánya, a tanórák számával megegyező igazolatlan órát von maga után, mivel a tanuló e nélkül nem engedhető be a gyakorlati helyre. Kivéve, ha két héten belül az órát pótolta.
  • Minden hiányzást utólag igazolni kell, mégpedig a hiányzást követő első osztályfőnöki órán, de legkésőbb a hiányzást követő 8. tanítási napon. Az igazolást az osztályfőnök, vagy az őt helyettesítő tanár, vagy az iskolavezetés részére kell benyújtani. Indokolt esetben az intézményvezető vagy helyettese engedélyével a nyolc napos határidőtől az osztályfőnök eltekinthet.
  • A tanuló igazolt és igazolatlan óráinak számát az e-Kréta rendszerben vezetett mulasztások alapján kell megállapítani.
  • Ha a tanulót nem kötelező tanórai foglalkozásra felvették, a tanév végéig a tanórai foglalkozást úgy kell tekinteni a mulasztás, az értékelés és minősítés, továbbá a magasabb évfolyamba lépés szempontjából, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
  • A hivatalos kikérővel és az iskolai érdekből történt távolmaradás igazolása az osztályfőnök feladata. Az ilyen igazolásokat az e-Kréta rendszerben rögzíteni kell. Az ilyen tanulók hiányzásait a statisztikában nem kell szerepeltetni.
  • Nyílt napon való részvétel a 12-13. évfolyamon a hivatalos kikéréssel azonos módon kezelendő 2 nap.
  • A betegségből adódó hiányzás igazolása az orvos által az iskola számára küldött e-maillel vagy papíralapú igazolással történhet. Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulónak kizárólag a táppénzes igazolásról készült másolat alapján igazolható a távolmaradása.
  • Verseny, nyelvvizsga, érettségi vizsga napját az osztályfőnök igazolhatja (OKTV, SZKTV stb.).
  • Regionális vagy országos versenyen való részvétel esetén a verseny napját megelőző nap is adható felkészülésre, a szaktanár és a munkaközösség-vezető döntése alapján.
  • Ha tanítási óráról történt kikérés esetén a tanuló bizonyíthatóan nem a kikérésben kijelölt helyen tartózkodik annak ideje alatt, akkor ez igazolatlan hiányzásnak minősül.
  • Az igazolatlan hiányzásról a rendeletben 163. § előírt módon az osztályfőnöknek értesítenie kell a szülőket, ill. a gondviselőket, nagykorú tanuló esetén a tanulót, és fel kell hívni a figyelmüket a lehetséges következményekre.

Az eljárási rend tanköteles tanulók igazolatlan hiányzása esetén:

• 1 óra igazolatlan hiányzás után az osztályfőnök ajánlott levélben értesíti a szülőt, gondviselőt, melyben fel kell hívni a figyelmét a további hiányzások következményeire, valamint a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén a kollégiumot is.
• ismételt hiányzás esetén az osztályfőnök a család-és gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a gyermek szüleit
• Egy félévben 5 óra igazolatlan hiányzás esetén az értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerinti gyámhatóságot, illetve a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálat helyett a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot kell értesíteni.
• Egy félévben 15 óra igazolatlan hiányzás esetén az osztályfőnök értesíti az általános szabálysértési hatóságot, továbbá a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a gyermek szüleit. A gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálat helyett a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot kell értesíteni.
• Egy félévben 25 óra igazolatlan hiányzás esetén az osztályfőnök értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerinti gyámhatóságot.

Az eljárási rend nem tanköteles tanulók igazolatlan hiányzása esetén:

• 10 óra igazolatlan hiányzás után az osztályfőnök ajánlott levélben értesíti kiskorúak esetén a gyámhatóságot, szülőt, nagykorúak esetében a tanulót, amelyben felhívja a figyelmét a további hiányzások következményeire, valamint a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén a kollégiumot is.
• ismételt igazolatlan hiányzás esetén az osztályfőnök ajánlott levélben értesíti a szülőt, nagykorúak esetében a tanulót, amelyben felhívja a figyelmét a további hiányzások következményeire,
• 30 óra igazolatlan hiányzás után megszűnik a tanulói jogviszony, feltéve, hogy a szülő, nagykorúak esetében tanuló két alkalommal értesítve lett.
  • Eljárás igazolatlan mulasztás esetén:
• 5 óra után osztályfőnöki figyelmeztetés,
• 15 óra után osztályfőnöki intés,
• 25 óra után igazgatói intés,
• 30 óra után tanköteles tanulók esetén oktatótestületi intés,

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen 164. §

• a kettőszázötven tanítási órát,
• adott tantárgyból a foglalkozások harminc százalékát,

meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha az oktatói testület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

Az oktató testület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

• A szakirányú oktatásra vonatkozó szabályok 75-76.§:

• 227 § Ha a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek a szorgalmi időszakban teljesítendő szakirányú oktatásról (összes szakmai foglalkozás) való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes szakirányú oktatási idő húsz százalékát, a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.
• Ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szorgalmi időszakon kívüli egybefüggő gyakorlatról való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja a szorgalmi időszakon kívüli egybefüggő gyakorlat foglalkozásainak húsz százalékát, a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az évfolyam követelményeit nem teljesítette és magasabb évfolyamba nem léphet. Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg a szorgalmi időszakon kívüli egybefüggő gyakorlat foglalkozásainak öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy pótolni köteles. Ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy mulasztása az e bekezdésben meghatározott mértéket eléri és a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, magasabb évfolyamba léphet.

 

10. Nem szükséges tárgyak

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 33.§ (1a) bekezdése alapján a Kormány rendeletben meghatározza azon – a tanulói jogviszonyból, felnőttképzési jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges – tárgyak körét, amelyet a tanuló a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogra, az egészséghez való jogra, az oktatás zavartalanságának biztosítására, valamint a köz érdekére, közbiztonságra tekintettel a szakképző intézménybe:

1. a) nem vihet be (a továbbiakban: tiltott tárgy), vagy
2. b) bevihet, azonban azt a tanítási nap folyamán csak akkor birtokolhatja és használhatja, ha azt a szakképző intézmény
3. ba) igazgatója egészségügyi célból, vagy
4. bb) oktatója pedagógiai célból

– a tanulmányi rendszerben a Kormány rendeletében foglaltak alapján rögzítettek szerint – az általa meghatározott időszakra engedélyezi (a továbbiakban: használatában korlátozott tárgy).

 

1. Tiltott tárgyak köre

1.  A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 33.§ (1a) bekezdése alapján szakképzési intézménybe a tanuló által nem vihető be

2003. a) a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti közbiztonságra különösen veszélyes eszköz,
2004. b) azon tárgy, amelynek birtoklása
2005. ba) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben vagy
2006. bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben foglaltak szerint büntetendő, vagy
2007. c) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére nem értékesíthető termék.

 

2. Használatában korlátozott tárgyak köre

2. Használatában korlátozott tárgynak minősül

1. a) a szakképzési alapfeladat ellátás szerinti oktatás napján
2. aa) a technikum 9–13. évfolyamán,
3. ab) a szakképző iskola 9–12. évfolyamán,
4. b) a foglalkozások ideje alatt a kollégiumban,

 

1. c) a tanórák, a szakmai oktatás, illetve a szakképesítésre felkészítő szakmai képzés szerinti foglalkozások ideje alatt – ideértve az intézményben töltött időt is – a technikum és a szakképző iskola minden évfolyamán a telekommunikációs eszközök – különösen a mobiltelefonok –, a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök és az internetelérésre alkalmas okoseszközök.

 

3. A tiltott és használatában korlátozott tárgyak átvételének és visszaadásának szabályai

A használatában korlátozott tárgy az oktatási intézménybe bevihető, azzal, hogy a tanuló a használatában korlátozott tárgyat a tanítási nap kezdetén, az első tanítási óra kezdetén az oktatónak KIKAPCSOLT állapotban leadja – a kollégium kivételével – a tanítási nap időtartamára. A tanuló a leadott használatában korlátozott tárgyat a tanítási nap utolsó tanórája befejezése után visszakapja az utolsó tanórát tartó oktatótól.

A használatában korlátozott tárgyat minden tanulónak a saját nevét és osztályát tartalmazó címkézéssel kell ellátni, ami nem lehet könnyen eltávolítható jelzés.

A használatában korlátozott tárgyat az átvételt követően az oktatási intézmény kijelölt tanári helyiségében, jól láthatóan elkülönített helyen kell tárolni.

Az 1. a) és c) pontja szerinti tiltott tárgyat az oktató, illetve a tiltott tárgyat észlelő intézményi            alkalmazott veszi át és eljuttatja az intézmény igazgatójához, aki elkülönített helyen köteles azt tárolni a visszajuttatásig.

Az 1. a) és c) pontja szerinti tiltott tárgyat – ha annak birtoklását jogszabály nem zárja ki – az

1. a) és b) pontban foglaltak kivételével a tanuló szülőjének,
2. a) ha a tanuló a 18. életévét betöltötte, a tanulónak, vagy
3. b) ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a tiltott tárgy tulajdonosa harmadik személy, a harmadik személynek kell visszaadni. A visszadást kizárólag az intézmény igazgatója, vagy általa külön megbízott intézményi alkalmazott végezheti el.

Az átvett tárgyat az átvétel időpontja szerinti állapotban kell visszaadni az előzőek szerint a tanuló vagy a tanuló szülője részére.

Az átvételkori eszköz állapot megállapítása csak külső vizsgálattal történik, illetve annak ellenőrzésére, hogy a készülék kikapcsolt állapotban van-e, így a vizsgálat annak műszaki működőképességére nem terjedhet ki. Amennyiben az átadáskor külsérelmi nyom állapítható meg egyértelműen, azt egy külön jegyzékben a tárolódobozban fel kell jegyezni. A készülék kikapcsolt állapotáért a tanuló felel. Ezen feltétel megsértése felelősségre vonást vonhat maga után.

4. A tiltott és használatában korlátozott tárgyakra vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése

Ha arra utaló információ merül fel, hogy a tanuló az oktatási intézmény területén az 1. b) pontja szerinti tiltott tárgyat tart birtokában, akkor a szabályok betartását az oktató, valamint az intézmény alkalmazottja jogosult ellenőrizni, azzal, hogy

1. a) felszólítja a tanulót annak igazolására, hogy a tiltott tárgy nincs a birtokában, és ezzel egyidejűleg
2. b) értesíti
3. ba) az oktatási intézmény rendjének fenntartásában közreműködő személyt,
4. bb) az általános rendőri szervet és
5. bc) a tanuló szülőjét.

Ha arra utaló információ merül fel, hogy a tanuló az oktatási intézmény területén

1. a) az 1. a) és c) pontja szerinti tiltott tárgyat vagy
2. b) használatában korlátozott tárgyat engedély nélkül tart birtokában, akkor a szabályok betartását az oktató vagy az intézmény alkalmazottja jogosult ellenőrizni, azzal, hogy elsősorban felszólítja a tanulót a tárgy átadására, amennyiben felszólítás ellenére a tárgyat nem adja át, felszólítja a tanulót annak igazolására, hogy a tiltott vagy használatában korlátozott tárgy nincs a birtokában.

Ha a tanuló

1. a) az 1. a) és c) pontja szerinti tiltott tárgyat vagy
2. b) a használatában korlátozott tárgyat engedély nélkül

birtokában tartja a tanítás vagy a kollégiumi foglalkozás időtartama alatt, azt a tanulótól az oktató vagy az intézmény alkalmazottja átveszi.

 

5. A tanuló részére a birtoklás és használat az igazgató, valamint pedagógus általi

engedélyezése

Az használatában korlátozott tárgyak esetben a birtoklásra és használatra vonatkozó engedélyezést az igazgató vagy az oktató végzi a tanulmányi rendszerben, azzal, hogy rögzíti

1. a) a birtoklás és a használat célját,
2. b) az engedély érvényességének időtartamát (tanóra, foglalkozás, tanítási év), továbbá
3. c) a birtokolható tárgyat.
4. Záró rendelkezések

Ez a házirend 2024. szeptember 1-jén lép hatályba, és visszavonásig érvényes.

 

12. Egyéb belső házirendek

A vendéglátás-turizmus ágazat gyakorlati oktatása során végzett speciális tevékenység miatt a Tanműhelyek előírásait külön házirend szabályozza, "Tanműhelyek házirendje"néven.

A számítástechnikai termek használatára a Thúry NETIKETT előírásai vonatkoznak, ezek betartása az intézmény minden oktatójára és tanulójára kötelező érvényű.

Richterné László Erzsébet

igazgató

 

Mellékletek

Az iskolában végezhető közösségi tevékenységek

 

TEVÉKENYSÉG	IGAZOLHATÓ IDŐTARTAM	IGAZOLÓ SZEMÉLY
Az iskola napi működését segítő feladatok: - segítség a leltározásban - osztályok berendezése vizsgákra, értekezletekre - tornaszertár rendezése - könyvtári segítség: tankönyvek pakolása, segítségnyújtás tankönyv osztáskor - munkaruhák osztásánál: segédkezés felügyelettel, a munkaruhák nyilvántartásában való segédkezés felügyelettel.	alkalmanként max. 2 óra, évi max. 10 óra	osztályfőnök, diákönkormányzatot segítő oktató, igazgató v. helyettese
Kulturális programok, versenyek szervezése, szereplés kulturális programokon: - ünnepségek (okt. 23. márc. 15.) előkészítése, szereplés, színpadrendezés - ballagáson sorfal állás, díszítő feladatok, elsősegély nyújtási feladatok - szalagavató ünnepségen szalagtűző párna tartása - versenyző tanulók eseményenkét csak tanórán kívüli tevékenységért	rendezvényenként, versenyenként max. 2 óra	a koordináló oktató, osztályfőnök, igazgató v. helyettese
Korrepetálás	havi max. 3 óra, évi max. 10 óra	a korrepetáló vagy korrepetált diák osztályfőnöke vagy az oktató
Állagmegóvást szolgáló feladatok az iskola műszaki állapota és környezetének javítása érdekében végzett munka (felnőtt felügyelete mellett):  - szemétszedés az iskola környékén és/vagy területén - fűnyírás - segédkezés a szünidőkben: karbantartási-pakolási-takarítási feladatok - padok lesúrolása - segítség a leltározásban	ténylegesen elvégzett munka időtartama (naponta max. 3 óra), évi max. 10 óra	a feladattal megbízott oktató, osztályfőnök, igazgató v. helyettese
DÖK keretében végzett munka -          Diákönkormányzat képviselőinek a Fegyelmi Tárgyalásokon töltött időtartam elszámolása -          Diákügyelet -          Iskolarádió működtetése	évi 1 alkalommal max. 3 óra   napi max. 3 óra napi max. 2 óra	osztályfőnök, diákönkormányzatot segítő oktató, igazgatóhelyettes

 

 

Csengetési rend

1.	8:00	–	8:45
2.	8:55	–	9:40
3.	9:50	–	10:35
4.	10:50	–	11:35
5.	11:45	–	12:30
6.	12:40	–	13:25
7.	13:40	–	14:25
8.	14:30	–	15:15
9.	15:20	–	16:05

 

 

Függelék

 

Viselkedési normák (etikai kódex)

 

Iskolánk diákjai kulturált és segítőkész magatartással betartják a társadalmi együttélés szabályait, intézményünk hírnevéhez méltóan viselkednek. A tanulók gazdagítják az iskola hagyományait, óvják a közösség tulajdonát, minden eszközét. A tanuló viselkedése mindenkor legyen középiskoláshoz méltó, udvarias, megjelenése ízléses, szélsőségektől mentes. A tanuló legyen környezettudatos: ne szemeteljen, életterét tartsa tisztán és rendezetten. Törekedjen az egészséges életmódra, és ebben segítse tanulótársait is.

 

Az iskola tanulója viselkedésével és életvitelével pozitív értékeket közvetítsen:

• tisztelje, kövesse és őrizze az iskola hagyományait,
• tartsa tiszteletben mások életvitelét, személyes terét, beszédében tartózkodjon a vulgáris kifejezések használatától,
• tartsa be az udvarias viselkedés szabályait (pl. köszönés, hölgyekkel, idősebbekkel szembeni előzékenység),
• az iskolában ruházata legyen tiszta, nem feltűnést keltő, hasa, mellkasa, háta ne legyen szabad, a nadrág és a szoknya hossza legalább combközépig érő, hajviselete legyen ápolt,
• kerülje az erős arcfestést, sminket,
• az iskola területén tartózkodjanak a feltűnő viselkedéstől (ölelkezés, egymás ölébe ülés, csókolózás, stb)
• az iskolai menzán várakozás és étkezés közben tartsa be a kulturált éttermi viselkedés szabályait: tartózkodjon a hangos beszédtől, zajkeltő megnyilvánulásoktól, helyét tisztán és rendben adja át az utána következőnek,
• a tanuló a mellékhelyiségeket a személyes higiénés szabályoknak megfelelően, rendeltetésszerűen használja.